Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-22 / 67. szám

JSflfÍRYIDÉK. 1930. március 22. Racionális energiagazdálkodás Irta: Söpkéz Sándor dr. műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő. Az áramtermelési költség azok­ban az egységárakban, amelyeket i a fogyasztó, különösen a világí­tási fogyasztó fizet, tulajdonkép­pen nem játszik jelentékeny sze­repet. Egy közepes nagyságú ma­gyar vidéki 'telepen az energia termelési egységára 14.16 fillér lehet, egy nagy telepen, egy mo­dern telepen lényegesen olcsóbb egészen modern telepen le lehet ennek télére, vagy még alább is szállítani. "És annak ellenére, hogy 15—16 fillér a közepes telepek termelési költsége, a vidéki fogyasztó mé­gis fizet világításért 80 fillértől talán 1 pengőig is és ott is, ahoi jóval olcsóbban termelnek, mint például Budapesten, fizet 50—60 fillért a világítási fogyasztó. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a termelési egységár nem nagy szerepet játszik abban az árban, amelyet a világítási fogyasztó fi­zet, igen nagy szerepet játszik azonban a szétosztás mindennemű költségein kivüi a "tőke kamat­terhe és amortizációja. Ezért körülbelül mindenütt ilyenforma árakon állapítják meg a mai viszonyok között, a világí­tási egységárat. Mivei a motori­kus egységár éppen energiagaz­dálkodási okokból tőkeköltséggel nem igen terhelhető, a tőkekölt­ségek jórészét a világítási fo­gyasztóknak kell viselniök. Hogy mit jelentenek általános kulturális, továbbá ipari és mező­gazdasági nézőpontból ezék a már kiépített telepek és vezeték­hálózatok, ez köztudomásu. Egy-két várost veszek példa­képpen, amelyek három, vagy négy esztendeje vannak rákap­csolva ilyen távvezetékre. Ka­posvár negyedik esztendeje kap­csolódott egy nagy 35.000 voltos távvezetékre. Azelőtt egy önálló elavult régi kis telepe volt, ami­lyenek nemcsak nálunk van­han, hanem külföldön is, a vi­déki városokban, azok a régi te­lepek, amelyeket nem: lehet mo­dernizálni, nem lehet fejleszteni A kaposvári telepen a rákapcsolás előtt egy kilovattóra termelésére felhasználtak 4 és fél "kilogramm szenet. Ma abban a centráléban, amelybői Kaposvár kapja az ára­mot, 1 és fél kilogramm szenet használnak egy kilovattóra ter­melésére, tehát minden kiiovátt­óránái körülbelül 3 kilogramjm szenet takarítanak meg. Termé­szetesen le fognak menni abban a centráléban később, ha megnő a fogyasztás, ha egyenletes fesz a fogyasztás még a másfél ki­logramm ali "is. Azon a vonalon, amelyből Kaposvár kapja az ára­mot, ma körülbelül 2 és fél mil­lió, vagy 3 millió kilovattórát fo­gyasztanak. Két és fél milliószor három kilogramm, évenként, ke­reken 750 vágón szénmegtakari­tást jelent ez az egy rövidke vo­naldarab! Vannak sokkai rosszab­bul dolgozó telepek is egyes köz­ségekben, ahoi nem 4 és fél ki­logramm, hanem 6—8 kilogramm szenet használnak: fei kilovatt­óránkint. Ezeknél természetesen a megtakarítás még nagyobbmé­retü lenne. De rákapcsolnak er­re a hálózatra nyersolajjal haj­tott telepeket is, amiáltal csök­kentik "a külföldi 'nyersolajbeho­zatalt. Ha egy város rákapcsolódik egy ilyen hálózatra, kétségtelenül ol­csóbban kapja az áramot, mintha azt maga termelné, különben nem volna célja annak, hogy kapcso­lódjék. Azt hiszem, ennél is sok­kai fontosabb az, hogy a távveze­tékről 'korlátlan mennyiségben kaphat iramot, kaphat éjjel-nap­pai és elveti a jövőre nézve gép­háza fejlesztésének minden gond­Szekszárd városa három-négy évvei ezelőtt kapcsolódott, éppen az általam most említett 35.000 voltos vezetékbe. A bekapcsolás első évében 1925-ben, fogyasztása 298.000 kilovattóra volt. 1928-ban pedig már 500.000 kilovattóra és az "idén, biztosan eléri a 600.000 kilovattórát, másszóval, fogyasz­tása három év alatt több, mint száz percenttel növekedett. En­nék a rohamos fejlődésnek az a magyarázata, hogy a legtöbb vi­déki telepnél az a helyzet, hogy ha rossz pénzügyi viszonyaink miatt, imás'kor sem, az utóbbi időben pedig még kevésbbé tud­ták centráléjukat fejleszteni ésigy természetesen, vissza volt szorít­va az energiafogyasztás, vissza volt szorítva a fejlődés. Az ener­giaéhség azonban megvolt és amint jött az a nagy távvezeték, amely korlátlan mennyiségben on­totta az energiát, rákapcsolódott mindenki. Innen magyarázható ez a nagy, rohamos, szinte amerikai tempójú fejlődés. És ez nem egyedülálló eset; ilyenformán van ez egyebütt is. Például Tolnának a bekapcsolása évében 60.000 kilovattóra volt a szükséglete s ez a következő év­ben már 76.000 kilovattórára emelkedett, vagyis a növekedés több, mint 20 százalék. Ujkomá­romban a bekapcsolás évében 40.000 kilovattóra volt a fogyasz­tás, három év múlva pedig már 98.000 kilovattóra. Képzeljük el, mit jelentene széntakarékoskodás szempontjából külkereskedelmi mérlegünk javí­tása szempontjából, ha nemcsak az a néhány meglévő vonai, '"ha­nem az összes városi 'és községi telepek leállnának és vaiameny­nyi egy ilyen országos jellegű há­lózatból 'kapná mindennemű szük­ségletük kielégítésére szolgáló elektromos energiát. Hogy ez ná­lunk is így lesz, ahhoz kétség nem fér, nemcsak azért, mert ez történik körülbelül mindenütt a világon, hanem azért is, mert ez a racionális energiagazdálkodás ­nak egyetlen módja. Szabolcsvármegye tanítóságának szemináriumi munkássága első az országban (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Benkő András kir. tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bizott­ságának minapi ülésén a követ­kező jelentést terjesztette elő: Folyó év február haváról jelen­tem, hogy az iskolák működését kissé z avarta a kanyaró járvány. Balkány-Perdekpusztán, Nyírlugo­son, Gégény községekben idézett elő 2—6 hétig terjedő időre is­kolamulasztásokat. A pedagógiai szemináriumok egész hóban működésben voltak és az uj tanterv szellemében való tanításokon munkálkodtak. A szemináriumok munkája nemcsak az uj tantervi tanításokban merül ki, hanem az iskolák minden ügyé­be igyekszik betekintést nyújtani. Belekapcsolódik ebbe az isko­lánkivüh-népmüvelés -minden ága­zata. Járványok idején való maga­tartás, a'népkönyvtáraknak jelen­leg tarthatatlan ügyei, a súlyos gazdasági válságnak azon okai, amelyeken segítem rajtunk áll. Mik itt a teendők az erre vonat­kozó iskolai munkásság, a tanitó teendői az iskolán kivüi a hely­zet javítását célzó tevékenység terén. Ezeknek a részletezése, megis­mertetése a pedagógiai szeminá­riumok munkásságát rendkívül ér­tékessé teszik, a tanácskozásokat magas színvonalra emelték. örömmel említem meg, hogy a járási székhelyeken a járási fő­szolgabírók is megjelennek a sze­mináriumokban, nem járási szék­helyen a községi jegyzők is. Amint már említettem a lelké­szi 'kar mindenütt részt vesz, tőle telhetőleg minden erkölcsi támo­gatást kiaknáz, annyira rokon­szenvez a szemináriumok munká­jával. Szabolcsvármegye szeminá­riumi munkája legelői vezet az egész országban, sőt en­nek mintájára való szervez­kedést rendelt e> a kultusz­miniszter ur. A szemináriumok munkája sok szép eredményt mutat fel, amit iskolalátogatásoknál örömmel ta­pasztalok és tapasztalnak kikül­dötteim is. Egyben bevilágít arra is, hogy mily rengeteg a teendő, mennyit kell még munkálkodni, hogy létrejöjjön az egész megye területén minden iskolában az, hogy abba örömmel járjon a ta­nítvány és örömmel járjon a ta­nitó is. Ujabban az építési államsegé­lyeik engedélyezése egyre apad, ami van, az is csak morzsákat jelent. A hó folyamán engedélyezte­tett: A szakolyi gör. kath. és a ti­szadadai róm. kath. iskola II. tantermének bebútorozására 1000 \ —1000 P, A nyírábrány-budaáb­I rányi áll. ís'kola építésére pótló­lag 4000 P kölcsön. A nyírhalászi ref. elemi iskola építésére pótló­lag 2000 P segélyt. Egv nyíregyházi származású fővárosi szavaló­művész is részt vesz a Kereskedő Ifjak Dalkörének szombati avató estélyén Nagyszabású társadalmi esemény lesz a Dalárda bemutatkozása Tegnap este tartotta a Keres­kedő Ifjak Egylete újonnan ala­kult Dalköre együttes főpróbáját és az ott tapasztaltak alapján megállapíthatjuk, hogy városunk legjfjabb dalárdája már első be­mutatkozásával meg 'fogja nyer­ni a közönség tetszését. Tegnap este állították össze a kulturestély programmját is, ame­lyet módunkban van részletesen ismertetni. A műsor összeállítása a legsikeresebbnek mondható és ugy annak egyes számai, mint a szereplők biztosítékai á sikernek. Az avatóbeszédet ^Nyíregyháza ékesszólásu főjegyzője: Szohor Pál tartja. Az est súlypontja a dalárda számai és a magánszerep­lők között oszlik meg. Külön fénypontja és irodalmi eseménye lesz az estnek a nyír­egyházi származású Herskovits Károly fővárosi szavalómüvész sze replése, aki Fehér Artúr legked­vesebb tanítványa. Mellette Fü­redi Márta táncszáma, Klein Eta szavalata, a dr Németh Sándor szereplése, továbbá az egyes ma­gánénekszámok emelkednek ki a műsorból. A részletes műsor egyébként a következő: Szohor Pál avatóbeszéde. 1. A dalkör énekszáma; 2. "Hers kovits Károly* Versek; 3. Szatke Sándor: Magyar dafok; 4. Füredi Márta: Tánc. — "Szünet. 5. Sr. Németh hegedűszóló jaj; 6. Klein Eta: Szavalat; 7. Róth Jenő: műdalok; 8. Herskovits Károly: Költemények; 9. Dalkör: Egyve­leg. A magánszámokat Füredi Henrikné kíséri zongorán. Az estélyen megjelennek a hi­vatalos notabilitások, a testvér­egyesületek, dalárdák vezetői is, Az estély a Kereskedők és Gaz­dák Köre helyiségében lesz meg­tartva és szombaton este ponto­san 9 órakor kezdődik. — Korcsmárosok figyelmébe! A m. kir. belügyminiszter 122400— 930. B. M. számú körrendelete kötelességévé teszi a törvényha­tóságok első tisztviselőinek, hogy a korcsmai hitelre vonatkozó ren­delkezések betartását a legszigo­rúbban ellenőrizzék és az erre vo­natkozó hirdetményeknek feltűnő helyen való kifüggesztését minden italmérésben szorgalmazzák. A rendelet ellen vétőkkel a legszigo­rúbb eljárást alkalmazza a tör­vény. Minden korcsmárosnak és vendéglősnek saját jói felfogott érdeke tehát, hogy ezen hirdet­mény üzletében ki legyen füg­gesztve s ezáltal elkerülje a tör­vény büntető rendelkezését. A hir­detmény beszerezhető a Jóba, nyomdában Nyíregyházán, Szé­chenyi-ut 9 . március 15-1 ünnepségek Március 15. Polgáron. Polgár nagyközség hazafias kö­zönsége a magyar szabadság dia­dalát méltó keretek között ünne­pelte meg. A lobogódiszbe öltözött község utcáin már a kora reggeli órák­ban ébresztőt' játszott a Levente­zenekar. D. e. 9 órakor a róm. kath­plébánia-templomban ünnepies nagymise volt. 10 órakor pedig a ref. templomban hálaadó isten­tisztelet. A Leánynevelő-intézet és a fiú­iskolák tantestülete fényesen sike­rült ünnepélyt rendezve hódolt a márciusi gondolatnak. A leányok ünnepségén Mária Adelheid isko­lanővér, a fiukén Für J. Gyula rk. tanitó mondott tartaímas, szépen felépített ünnepi beszédet. Délután 3 órakor a hősök szob­ránál 'ezrekre menő tömeg ünne­pelt. Volt két szavalat, szerepelt a Leventezenekar és Braunász Je­nő igazgató vezetésével a hely­beli dalárda. A társadalmi ünnepség fény­pontja dr. Kiss Péter esperes-plé­bános nagyszerű rhetori készség­gel előadott és az ünnep jelentő­ségét kidomborító nagy beszédje volt, melyben a többek között ezeket mondotta: »...Ma is sza­badsághősöknek, a világháború hőseinek emlékmüvénél állunk,

Next

/
Thumbnails
Contents