Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-22 / 67. szám
JSflfÍRYIDÉK. 1930. március 22. Racionális energiagazdálkodás Irta: Söpkéz Sándor dr. műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő. Az áramtermelési költség azokban az egységárakban, amelyeket i a fogyasztó, különösen a világítási fogyasztó fizet, tulajdonképpen nem játszik jelentékeny szerepet. Egy közepes nagyságú magyar vidéki 'telepen az energia termelési egységára 14.16 fillér lehet, egy nagy telepen, egy modern telepen lényegesen olcsóbb egészen modern telepen le lehet ennek télére, vagy még alább is szállítani. "És annak ellenére, hogy 15—16 fillér a közepes telepek termelési költsége, a vidéki fogyasztó mégis fizet világításért 80 fillértől talán 1 pengőig is és ott is, ahoi jóval olcsóbban termelnek, mint például Budapesten, fizet 50—60 fillért a világítási fogyasztó. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a termelési egységár nem nagy szerepet játszik abban az árban, amelyet a világítási fogyasztó fizet, igen nagy szerepet játszik azonban a szétosztás mindennemű költségein kivüi a "tőke kamatterhe és amortizációja. Ezért körülbelül mindenütt ilyenforma árakon állapítják meg a mai viszonyok között, a világítási egységárat. Mivei a motorikus egységár éppen energiagazdálkodási okokból tőkeköltséggel nem igen terhelhető, a tőkeköltségek jórészét a világítási fogyasztóknak kell viselniök. Hogy mit jelentenek általános kulturális, továbbá ipari és mezőgazdasági nézőpontból ezék a már kiépített telepek és vezetékhálózatok, ez köztudomásu. Egy-két várost veszek példaképpen, amelyek három, vagy négy esztendeje vannak rákapcsolva ilyen távvezetékre. Kaposvár negyedik esztendeje kapcsolódott egy nagy 35.000 voltos távvezetékre. Azelőtt egy önálló elavult régi kis telepe volt, amilyenek nemcsak nálunk vanhan, hanem külföldön is, a vidéki városokban, azok a régi telepek, amelyeket nem: lehet modernizálni, nem lehet fejleszteni A kaposvári telepen a rákapcsolás előtt egy kilovattóra termelésére felhasználtak 4 és fél "kilogramm szenet. Ma abban a centráléban, amelybői Kaposvár kapja az áramot, 1 és fél kilogramm szenet használnak egy kilovattóra termelésére, tehát minden kiiováttóránái körülbelül 3 kilogramjm szenet takarítanak meg. Természetesen le fognak menni abban a centráléban később, ha megnő a fogyasztás, ha egyenletes fesz a fogyasztás még a másfél kilogramm ali "is. Azon a vonalon, amelyből Kaposvár kapja az áramot, ma körülbelül 2 és fél millió, vagy 3 millió kilovattórát fogyasztanak. Két és fél milliószor három kilogramm, évenként, kereken 750 vágón szénmegtakaritást jelent ez az egy rövidke vonaldarab! Vannak sokkai rosszabbul dolgozó telepek is egyes községekben, ahoi nem 4 és fél kilogramm, hanem 6—8 kilogramm szenet használnak: fei kilovattóránkint. Ezeknél természetesen a megtakarítás még nagyobbméretü lenne. De rákapcsolnak erre a hálózatra nyersolajjal hajtott telepeket is, amiáltal csökkentik "a külföldi 'nyersolajbehozatalt. Ha egy város rákapcsolódik egy ilyen hálózatra, kétségtelenül olcsóbban kapja az áramot, mintha azt maga termelné, különben nem volna célja annak, hogy kapcsolódjék. Azt hiszem, ennél is sokkai fontosabb az, hogy a távvezetékről 'korlátlan mennyiségben kaphat iramot, kaphat éjjel-nappai és elveti a jövőre nézve gépháza fejlesztésének minden gondSzekszárd városa három-négy évvei ezelőtt kapcsolódott, éppen az általam most említett 35.000 voltos vezetékbe. A bekapcsolás első évében 1925-ben, fogyasztása 298.000 kilovattóra volt. 1928-ban pedig már 500.000 kilovattóra és az "idén, biztosan eléri a 600.000 kilovattórát, másszóval, fogyasztása három év alatt több, mint száz percenttel növekedett. Ennék a rohamos fejlődésnek az a magyarázata, hogy a legtöbb vidéki telepnél az a helyzet, hogy ha rossz pénzügyi viszonyaink miatt, imás'kor sem, az utóbbi időben pedig még kevésbbé tudták centráléjukat fejleszteni ésigy természetesen, vissza volt szorítva az energiafogyasztás, vissza volt szorítva a fejlődés. Az energiaéhség azonban megvolt és amint jött az a nagy távvezeték, amely korlátlan mennyiségben ontotta az energiát, rákapcsolódott mindenki. Innen magyarázható ez a nagy, rohamos, szinte amerikai tempójú fejlődés. És ez nem egyedülálló eset; ilyenformán van ez egyebütt is. Például Tolnának a bekapcsolása évében 60.000 kilovattóra volt a szükséglete s ez a következő évben már 76.000 kilovattórára emelkedett, vagyis a növekedés több, mint 20 százalék. Ujkomáromban a bekapcsolás évében 40.000 kilovattóra volt a fogyasztás, három év múlva pedig már 98.000 kilovattóra. Képzeljük el, mit jelentene széntakarékoskodás szempontjából külkereskedelmi mérlegünk javítása szempontjából, ha nemcsak az a néhány meglévő vonai, '"hanem az összes városi 'és községi telepek leállnának és vaiamenynyi egy ilyen országos jellegű hálózatból 'kapná mindennemű szükségletük kielégítésére szolgáló elektromos energiát. Hogy ez nálunk is így lesz, ahhoz kétség nem fér, nemcsak azért, mert ez történik körülbelül mindenütt a világon, hanem azért is, mert ez a racionális energiagazdálkodás nak egyetlen módja. Szabolcsvármegye tanítóságának szemináriumi munkássága első az országban (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Benkő András kir. tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bizottságának minapi ülésén a következő jelentést terjesztette elő: Folyó év február haváról jelentem, hogy az iskolák működését kissé z avarta a kanyaró járvány. Balkány-Perdekpusztán, Nyírlugoson, Gégény községekben idézett elő 2—6 hétig terjedő időre iskolamulasztásokat. A pedagógiai szemináriumok egész hóban működésben voltak és az uj tanterv szellemében való tanításokon munkálkodtak. A szemináriumok munkája nemcsak az uj tantervi tanításokban merül ki, hanem az iskolák minden ügyébe igyekszik betekintést nyújtani. Belekapcsolódik ebbe az iskolánkivüh-népmüvelés -minden ágazata. Járványok idején való magatartás, a'népkönyvtáraknak jelenleg tarthatatlan ügyei, a súlyos gazdasági válságnak azon okai, amelyeken segítem rajtunk áll. Mik itt a teendők az erre vonatkozó iskolai munkásság, a tanitó teendői az iskolán kivüi a helyzet javítását célzó tevékenység terén. Ezeknek a részletezése, megismertetése a pedagógiai szemináriumok munkásságát rendkívül értékessé teszik, a tanácskozásokat magas színvonalra emelték. örömmel említem meg, hogy a járási székhelyeken a járási főszolgabírók is megjelennek a szemináriumokban, nem járási székhelyen a községi jegyzők is. Amint már említettem a lelkészi 'kar mindenütt részt vesz, tőle telhetőleg minden erkölcsi támogatást kiaknáz, annyira rokonszenvez a szemináriumok munkájával. Szabolcsvármegye szemináriumi munkája legelői vezet az egész országban, sőt ennek mintájára való szervezkedést rendelt e> a kultuszminiszter ur. A szemináriumok munkája sok szép eredményt mutat fel, amit iskolalátogatásoknál örömmel tapasztalok és tapasztalnak kiküldötteim is. Egyben bevilágít arra is, hogy mily rengeteg a teendő, mennyit kell még munkálkodni, hogy létrejöjjön az egész megye területén minden iskolában az, hogy abba örömmel járjon a tanítvány és örömmel járjon a tanitó is. Ujabban az építési államsegélyeik engedélyezése egyre apad, ami van, az is csak morzsákat jelent. A hó folyamán engedélyeztetett: A szakolyi gör. kath. és a tiszadadai róm. kath. iskola II. tantermének bebútorozására 1000 \ —1000 P, A nyírábrány-budaábI rányi áll. ís'kola építésére pótlólag 4000 P kölcsön. A nyírhalászi ref. elemi iskola építésére pótlólag 2000 P segélyt. Egv nyíregyházi származású fővárosi szavalóművész is részt vesz a Kereskedő Ifjak Dalkörének szombati avató estélyén Nagyszabású társadalmi esemény lesz a Dalárda bemutatkozása Tegnap este tartotta a Kereskedő Ifjak Egylete újonnan alakult Dalköre együttes főpróbáját és az ott tapasztaltak alapján megállapíthatjuk, hogy városunk legjfjabb dalárdája már első bemutatkozásával meg 'fogja nyerni a közönség tetszését. Tegnap este állították össze a kulturestély programmját is, amelyet módunkban van részletesen ismertetni. A műsor összeállítása a legsikeresebbnek mondható és ugy annak egyes számai, mint a szereplők biztosítékai á sikernek. Az avatóbeszédet ^Nyíregyháza ékesszólásu főjegyzője: Szohor Pál tartja. Az est súlypontja a dalárda számai és a magánszereplők között oszlik meg. Külön fénypontja és irodalmi eseménye lesz az estnek a nyíregyházi származású Herskovits Károly fővárosi szavalómüvész sze replése, aki Fehér Artúr legkedvesebb tanítványa. Mellette Füredi Márta táncszáma, Klein Eta szavalata, a dr Németh Sándor szereplése, továbbá az egyes magánénekszámok emelkednek ki a műsorból. A részletes műsor egyébként a következő: Szohor Pál avatóbeszéde. 1. A dalkör énekszáma; 2. "Hers kovits Károly* Versek; 3. Szatke Sándor: Magyar dafok; 4. Füredi Márta: Tánc. — "Szünet. 5. Sr. Németh hegedűszóló jaj; 6. Klein Eta: Szavalat; 7. Róth Jenő: műdalok; 8. Herskovits Károly: Költemények; 9. Dalkör: Egyveleg. A magánszámokat Füredi Henrikné kíséri zongorán. Az estélyen megjelennek a hivatalos notabilitások, a testvéregyesületek, dalárdák vezetői is, Az estély a Kereskedők és Gazdák Köre helyiségében lesz megtartva és szombaton este pontosan 9 órakor kezdődik. — Korcsmárosok figyelmébe! A m. kir. belügyminiszter 122400— 930. B. M. számú körrendelete kötelességévé teszi a törvényhatóságok első tisztviselőinek, hogy a korcsmai hitelre vonatkozó rendelkezések betartását a legszigorúbban ellenőrizzék és az erre vonatkozó hirdetményeknek feltűnő helyen való kifüggesztését minden italmérésben szorgalmazzák. A rendelet ellen vétőkkel a legszigorúbb eljárást alkalmazza a törvény. Minden korcsmárosnak és vendéglősnek saját jói felfogott érdeke tehát, hogy ezen hirdetmény üzletében ki legyen függesztve s ezáltal elkerülje a törvény büntető rendelkezését. A hirdetmény beszerezhető a Jóba, nyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9 . március 15-1 ünnepségek Március 15. Polgáron. Polgár nagyközség hazafias közönsége a magyar szabadság diadalát méltó keretek között ünnepelte meg. A lobogódiszbe öltözött község utcáin már a kora reggeli órákban ébresztőt' játszott a Leventezenekar. D. e. 9 órakor a róm. kathplébánia-templomban ünnepies nagymise volt. 10 órakor pedig a ref. templomban hálaadó istentisztelet. A Leánynevelő-intézet és a fiúiskolák tantestülete fényesen sikerült ünnepélyt rendezve hódolt a márciusi gondolatnak. A leányok ünnepségén Mária Adelheid iskolanővér, a fiukén Für J. Gyula rk. tanitó mondott tartaímas, szépen felépített ünnepi beszédet. Délután 3 órakor a hősök szobránál 'ezrekre menő tömeg ünnepelt. Volt két szavalat, szerepelt a Leventezenekar és Braunász Jenő igazgató vezetésével a helybeli dalárda. A társadalmi ünnepség fénypontja dr. Kiss Péter esperes-plébános nagyszerű rhetori készséggel előadott és az ünnep jelentőségét kidomborító nagy beszédje volt, melyben a többek között ezeket mondotta: »...Ma is szabadsághősöknek, a világháború hőseinek emlékmüvénél állunk,