Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-20 / 65. szám

jtfrfRYIDéK. 1930. március 20. á frontharcosok Az ország minden részében örvendetes mozgalom indult meg a frontharcosok tömörítésére. Óriási társadalmi erőt jelent ez a szervezkedés, mely a háború borzalmait végigszenvedő férfiakat igyekszik egységes lobogó alatt egységes egésszé 'tömöríteni. Természetes tehát, hogy a legfontosabb kérdések egyike az, hogy miként történt ez a szervezkedés. Ebben leli .magyarázatát a kormányzat vezetőinek éber őrködése atekintetben, hogy ne csak kitűzött céljaiban legyen impozáns a Frontharcosok Szövetsége, hanem megalakulásában és működésében egyaránt élesen domborodjék ki a komolyság és az egyöntetűség. Ez a szempont vezette Scitovszky belügyminisztert akkor, amikor a Prónay Pálék áitai megindított mozgalmat aggodalmasnak találta és a szervezkedésre, illetve megalakuló gyűlésre kért engedélyt megtagadta. Ez az indok szerepelt ugy a főkapitányi, mint az ezt jóváhagyó belügyminiszteri végzésben. Megnyugvással vesszük tudomásul ezt a belügyminiszteri döntést. Mert bár igen jeles katonának ismerjük mindazokat, akik a szervezkedő gyűlés engedélyezését kérték, de feltétlenül aggodalmasnak keli látnunk mindennemű konkurrenciát, amely a már szépen megindult szervezkedést, akár méreteiben, akár pedig célkitűzéseiben veszélyezteti. Olyan szervezet, amely a fronharcosokat a nemzet nagy érdekeinek céljában tömöríti, nem lehet, csak egyetlen egy az egész országban. Mihelyt egy másik ilyen alakulna, az eo ipso csökkentené a már meglevőnek jelentőségét és okvetlenül veszélyeztetné az egész akció komolyságát. Mert, ha Prónay Pálék ma megindítanak egy frontharcos-tömörítési akciót, ugyanolyan joggai holnap más, holnapután megint más vállalkoznék hasonló misszióra és -ut -ej-Bzoips treriuiBqi-piaS^A A3t dutna meg olyan szervezkedéseknek, melyek ha egymással párhuzamosan működnének is, gyöngítenék és nehezítenék egymásnak munkáját. Ha figyelembe vesszük, hogy a Prónay Pálék által kezdeményezett szervezkedés végeredményben ugyanazokat a kétségtelenül erkölcsös célokat tűzi ki és kívánja szolgálni, mint a már megindult és országszerte erősen favorizált szervezkedés, nem látjuk az okot, amely szükségessé tenné a párhuzamos alakulatokat. Közismert igazság, hogy minden nagy történelmi akciónak megbénító mozzanata az egység és összetartás hiánya volt. Vakok és botorok volnánk, ha e felismert történelmi igazság konzekvenciáit könyörtelenül le nem vonnók cselekedeteinkben. Pláne olyanokban, melyekben az egész társadalom részt vesz. Helyesnek és időszerűnek tartjuk tehát a kormány intézkedését, mely ezúttal gátat vet az egységbontásnak és szétforgácsolódásnak. — Még helyesebbnek tartanok, ha amint hírlik a kormány törvényhozási uton szabályozná a frontharcosok szervezkedését. Passepartoukat izlésea kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyiregyhásán, Széchenyi-út 9. sz Debrecen városa jelentéken? üzletbérieszáüitásokat határozott el a közgyűlésen A bérleszállításokkai a város példát akar matatni a magán háztulajdonosoknak A közismerten súlyos gazdasági viszonyok, melyek különösen a kereskedelmet és ipart sújtják, arra a megértő belátásra juttatták Debrecen városát, hogy azokon a kereskedőkön és iparosokon, akik városi üzleteket béreltek, segítsen, mégpedig üzletbér leszállításával. A város vezetősége, a közgyűlésen javaslatot terjesztett elő, hogy az egyes boltbéréket esetenként revideálja és ahol szükségesnek mutatkozik, azo kat szállítsa le. i A javaslat értelmében, a debreceni városi bérlőknek bérét 20—40 százalékkal, aszerint, ahogy azt a méltányosság megkívánta, leszállították. Debrecen városának ez a nagy jelentőségű elhatározása valószínűleg követésre fog találni az egész Tiszántúl, mert hisz az általános súlyos viszonyok legtöbbet szenvedett gazdasági áldozatai épen a Hajdú és Szabolcsmegyei iparosok és kereskedők. A Nyíregyházán nagy lendülettel megindult bérlesz állítási akcióra vonatkozólag az egyik érdekképviselet vezetője a következőket mondotta: — A béri esz állítási mozgalmunkban. beállott csend, nem a megnyugvást, csak a rövid várakozás álláspontját jelentette, azt reméltük, hogy jogos panaszunkat meg fogják érteni a háztulajdonosokAzt reméltük, hogy a háztulajdonosok naggyülésén esetleg csak egy hang is el fog hangzani ez irányban, de nem igy történt, kénytelenek vagyunk tehát a sajtó jóindulatu támogatásával — ismételten, de most már nyomatékosabban rámutatni a boltbérek tűrhetetlen súlyos terheire és minden erőnket latba vetni, hogy miként Debrecenben, nálunk is megtörjön a jég. Megkívánom jegyezni, hogy több háztulajdonosban megérlelődött már a bérlesz állit ás gondolata, de egyik seim akar a kezdeményező lenni, arra való hivatkozással, "hogy elsősorban kötelessége a városnak és a magánházak béreivei sok száz percenttel arányban nem álló bérpalotáknak. Március 15-i ünnepségek Szabadságünnep az evang. népiskolában Március 15-én 10 órakor áldozott az evang. népiskola ifjúsága a nagy idők emlékének s ez a megemlékezés valóban az egyenlőség és testvériség ünnepe voltA társadalom különböző osztályához tartozó szülők tömege tolongott egy-egy ülőhelyért már órákkai élőbb a hatalmas díszteremben s mire az ünnepély megkezdődött, már nem akadt egy talpalattnyi hely, ahol egy parányi ,gyufaszái elférhetett volna. A tanítótestület amilyen örömmel fogadta a nagyközönségnek az iskolaügy iránt tanúsított, még eddig soha nem tapasztalt meleg érdeklődését, éppen olyan aggodalommai tartott valami szerencsétlenségtől, amely ebben a nagy tumultusban a gondjaira bízott gyermekeket érhetné. A szülők fokozódó érdeklődését jóleső érzéssel tapasztaltuk már pár év óta és javaslatot is tettünk egy legalább ezer embert befogadóképességű tornacsarnok létesítésére . és most beigazolást nyert előrelátásunk helyessége, bár óhajunknak anyagiak elégtelensége miatt sikere nem volt s talán nem is lesz soha. Az ünnepély tartalmas műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte a gyermekkar. 2. Megnyitó. Tartotta: Fazekas János igazgató. 3. Mi zaj riad a Tátra ormán (Szatmáry f.-tói.)' Szavalta: Statkievicz Anna IV. oszt. tanuló. 4. A haza (Pósa Lajostól.) Szavalta: Benkei Sándor. V. o. t. 5. Magyar lányok Erdélyi Zoltántól.) Szavalta: Soltész Ilonka V. o. t., 6. 1848 (Erdélyi Zoltántól.) Szavalta: Nagy Károly IV. o. t., 7. Valahányszor imádkoitok... Énekelte a gyermekkar. 8. Magyar lányokhoz (Lampért G.-töl) Szavalta: Tóth Zsuzsánna V. o. t., 9. Valahol egy magyar sziv van (Bagdy I.) Szavalta: Salzmann Gyurka III. o. t., 10. Márciusi ének (Szathmáry I.) Szavalta: Lippa Ilona V. o. t., 11. Magyarország csonkaország. Énekelte a gyermekkar. 12. Drága jó hazánkért (Gabrieny S.) Szavalták: Rajfik Lenke és Asztalos Ilona III. o. tanulók. — 13. Hit (Korpássy M.) Szavalta: Szekeres Mihály IV. o. t., 14. Márciusi ifjúság (Pósa L.) Szavalta Tatos Ilona IV. o. t., 15. Március 15. (Paulovich F.) Szavalta: Hornyák Károly "III. o. t., 16. Szabadság Istene... Énekelte a gyermekkar. 17. Végek sóhaja •SWwaíSiíFW v •'_: - •: ü ' i Márcica 19-én, szerdán utoljára 5, 7 éi 9 órtkor A SZERENCSE BOLONDJAI 8 felroaátos vigjiték Főszereplő: CHESTER CONKLIN. Kisérő műsor: Füstbe ment mennyegző és ________ Az egész csak komédia. Csütörtöktől SUBMAR1NE filmcsoda. raSsSI Nem csoda a náfha és meghűlés ebben a cudar időben. Vegyen nyomban Aspirin tablettát és igy megelőzi a meghűlés komolyabb következményeit. Minden csomagoláson és tablettán a Bayerkereszt tótható. B A BAYERl E B irredenta játék (Paulovich F.-től) Szereplők: Budaházy Klári, Epbinder Mária, Kemény Laji, Oberlánder Jancsi, Kovács Ferenc, Prékopa Pista, Bencs Kálmán, Lórencz Gábor, Gajdos Ferenc. 18. "Március halhatatlansága (ifi. Radványi'S.) Szavalta Bugos András V. o. t., 19. A szabadság lobogója. (Pósa L.)' Szaválta: "Magyar János IV. o. t., 20. A szózat. Énekelte a közönség. A műsor koronája a »Végek sóhaja« c. irredenta színmű volt. A gyermekszobában játszanak a gyermekek a márciusi ünnepélyről hazaérkezve, de sehogy sem megy a régi megszokott játék. Az ünnepi események komoly hangulatba ringatták őket s az iskolában történtekről elmélkednek, szorongatja szivöket Észak, Dél, Kelet és Nyugat üzenete. A kis cserkészek szent esküvel fogadják hogy kitűzik a magyar zászlót a Kárpátok ormára s e komoly ünnepélyes pillanatban eléneklik a szenvedő magyarok reménykedő fohászát: Hiszek Magyarország feltámadásában ! Minden szereplő kitűnően végezte feladatát s hálás elismerés illeti meg Statkievicz Gyula tanítót a rendezésért, Gabrieny Símuei és Thaisz Káimán tanítókat á szép karének tanításáért. Az isklaszék elnökséoégnek és a szülőknek pedig hálás j köszönetet mondunk azért a meleg érdeklődésért, amellyel iskolánk vallásos és hazafias működését kisérik! T. P A demecsen ref. egyház március 15-iki ünnepségei Amikor résztvettem a demecsen ref. egyház március 15-ild ünnepségein, Petőfi Sándor örökszép költeményének egy részlete jutott az eszembe, melyben a költő aggódó lelke, mintha ma is köztünk élne, ugy csendül meg szivünkben: »Lesz-e gyümölcs a fán, melyiknek nincs virága? « Összeszorult sziwei kérdezzük ma 'is, ebben a mai modernségévei kérkedő világban. »Lesz-e gyümölcs ?...« Lesz-e egy szebb, egy boldogabb jövendője a szegény letiport magyarnak ?...« Jöjjetek el lélekben velem a demecseri ref. ifjúság március 15-iki ünnepségeire s akkor hitetek uj erőre kap, lesz, csak dolgozzatok, Istenbe s egy szebb jövendőbe vetett törhetetlen hittel. Ne nézzetek se jobbra, se balra, csak előre a cél felé. Papok, jegyzők, tanítók, a falu értelmisége, népének nevelői, vezérei, fogjatok össze egy szent célért munkálkodva, nemes vetélkedéssel, a boldog Nagylmagyarországért. A falu lelkét is megmételyezte a háború és a kommunizmus; de ez csak a látszat;: tisztítsátok félre a téli avart s alatta már ott