Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

193*. Március 14. I1SÜC mmmm Mezőgazdaság Megállapították a MyíregyMzán kötelező legkisebb mezégazdasági munkabéreket Sorozatos betöréses lopási követtek el Ujfebértón 520 pengőt loptak el egy orosi gazdálkodó lakásáról (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Mezőgazdasági munkabérmeg állapító Bizottság tegnap délelőtt ii órakor a városházán ülést tar­tott, hogy megállapítsa a mező­gazdasági munkálatokért járó mi­nimális napszámbéreket. Az ülésen résztvettek: Kurucz Dezső elnök, Bogdán Ferenc alel­nök, Mát hé László gazdasági fel­ügyelő, Pápai Mihály, Bencs And­rás, Holecskó György, Sarec Mi­hály, az érdekeltségek képviselői, Maurer Imre, a bizottság jegy­zője. A bizottság egyhangú határozat tai állapította meg a béreket a következőkben: 1930-ban a követ­kező legkisebb béreket kell fizet­ni a mezőgazdasági napszámosok­nak. Március és áprils hónapban: Férfiak 2 P, nők 1.50 P, suhan­cok 1.20 P, gyermekek 1 P nap­számot kapnak. Május és junius hónapban: Férfiak 2.40 P, nők 1.80 P, su­hancok 1.60 P, gyermekek 1.20 Pengőt. Juliusban és augusztusban: Férfiak 3.20 P, nők 2.40 P, su­hancok 2.20 f, gyermekek í.tSo Pengőt. Szeptemberben fis októberben: Férfiak 2.40 P, nők 1.80 P, su­hancok 1^40 P, gyermekek 1.20 Pengőt. Novemberben: Férfiak 2 P, nők 1.50 P, suhancok 1.20 P, gyer­H*ekek 1 P-őt. Decemberben: Férfiak 1.60 P, nők 1.20 P, suhancok 1 P, gyer­Dán Endre házassága — R.®G«NY. — 4 bm»: TtartaSjcoé S. Ilmu Csacsi fővel mentem bele a já­tékba, azt hittem, hogy büntetle­nül lehet ilyet... Nem akarom rész­letezni, ami volt... Egy más miliő, más forma megismerkedés és ta­lán megérthette volna... Mert nem Magában volt a hiba, ezt beisme­rem. Már az első mondatban beis­mertem. Csupán a tapasztalatlansá­gomat okolhatom. Én elképzeltem, hogy velem lesz, mint egy jó test­vér... elég lesz, ha beszélgetünk, barátkozunk... és semmi egyéb... De most már be kell vallanom, hogy én is mást láttam Magában, mikor olyan nagyon ketten vol­tunk, Budán, messze a Mária utcá­j tói és messze az ismerős palota­óriásoktól... M^tha egy szigetre vetődtünk volna, ahol veszedelmek leskelődnek ránk... Rám... Mikor ezt megéreztem, már be­lülről sziszegett rám a következő na pok összetört sivársága. Megért bennem a merész elhatározás... Az... autó... ! Mikor a játékos utolsó pénzét dobja oda a bankosnak. Egész magamat dobtam... Nem méregettem az erőmet sem. Mosolyogtam. Csak akkor ijedtem meg, mikor ketten maradtunk a kis térben. Ringott a kalitka, ahova bezárattam magamat Magával. Az én parfőmöm — éreztem — szé­dítően nehéz lett... Meleg volt. Maga nézett rám .. - Istenem.., hogy tudott nézni.. • Ha lehetett volna, kirepülök on­nan, líem lehetett... és ., B«Iátoro ; igaz* rok mekek 0.80 P-őt. Januárban és februárban: Fér­fiak 1.60 P, nők 1.20 P, suhancok 1 P, gyermekek 0.80 P-őt kap­nak. Női munkások azok, akik 18 éven felüliek 16 évtől idősebb, 18 évnéi fiatalabb nő a suhancok bérét kapja. Suhanc az a fiu, aki a 15 évet betöltötte, de még ka­szálni nem tud. Egyébként a Bérmegállapitó Bizottság kimon dotta, hogy a kaszálásért minden kor 3.50 P napszám jár. A mun kaidő napfelkeltétől napnyugtáig tart. Ebéd egy és fél óra. Reggeli és uzsonnaidő fél óra. Uzsonna időt csak áprilistól, szeptember 15-ig kötelesek engedélyezni a munkáltatók. Reggeli idő decem­ber i-tőt február 15-ig nincs. A szőlőmunkások a megállapí­tott bérnél tiz százalékkal keve­sebbet kapnak, ugy, hogy az ösz­szeget felfelé kell kikerekíteni. Ahol a napszámosok élelmezést kapnak, ami Nyíregyházán igen gyakori, ott 40 százalékot lehet levonni, a Bizottság által megálla­pított minimális bérből, a fenn­maradó összegeket azonban itt is ki keli kerekíteni felfelé. A bérmegállapitó Bizottság ha­tározatát a földmivelésügyi mi­niszterhez terjesztette fel döntés végett. — A Legújabb Divat márciusi száma megjelent és kapható az Uj­ságboltban. Ára szabásiwel együtt 1 1 pengő. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Kedd reggelre virradó éjsza­kán Ujfehértó községben ismeret­len tettesek sorozatos betöréses lopást követtek el. Bár a károsul­tak érzékenyebb kárt nem szen­vedtek, a csendőrség a legerélye­sebb nyomozást tette folyamatba mert viszont az, hogy egy éjszaka három helyen is kövessenek el betöréses lopást, arra mutat, hogy ha nem sikerül a tetteseket ideje­korán elcíipni, ujabb kísérletek is történhetnek hasonló bűncse­lekmények végrehajtására. A tettesek özv. Horváth Já­nosné ujfehértói lakos dohányáru­dájának külső ajtajáról a lakatot leverték, majd a belső ajtó üveg­tábláit betörve hatoltak be az üz­^thelyiségbe. A dohánynemüek. bői mindössze egy doboz, 100 db. Memphis cigarettát vittek el, a kézipénztárból pedig az ott talált s körülbelül 20 pengőt kitevő vál­tópénzt vették magukhoz. A másik betöréses lopást Mun­kácsy Gyula ujfehértói hentes ká­rára követték el. Itt is hasonló módon hatoltak be az üzletbe. A küisö ajtó lakatját leverték s egy kilogramm paprikás, egy kilo­gramm füstölt szalonnát és kö­rülbelül 2 pengő értéket kitevő váltópénzt vittek el. A harmadik betöréses lopás színhelye az Ujfehértó községhez tartozó Kálmánháza volt. Itt Ba­lázs József gazdálkodó éléskamrá­jába hatoltak be s egy pár csiz­mát, egy pokrócot, 5 kg. füstölt szalonnát, 2 kg. kolbászt, egy egész kenyeret és 2 zsákot vit­tek el. Ezeknél sókkal súlyosabb kárt okoztak a tettesek Kurbely János orosi lakos házában, akinek ar. ököritói egyes házak sorában van lakása. Kurbely a betöréses lopás pontos időpontját nem tudta meg­mondani, de véleménye szerint vagy február 26-án, vagy 27-én az esti órákban követhették ei a tettesek a bűncselekményt, mert ebben az időpontban nem tartóz­kodott otthon. A tettesek lakásá­nak ajtaját álkulccsal nyitották ki s ágya végéből a fejpárna és szalmazsák közé dugott kétreke­szes sárga viaszkozott bőrből ké­szített bórtárcáját vitték el. A pénztárcában 3 darab 100 pengős 2 darab 50 pengős, 5 darab 20 pengős és 2 darab 10 pengős bankjegy, ezenkívül egy vitézségi éremigazolvány és egy csekk­számla szelvény volt. A tettesek kézrekeritése érdeké ben meginditott erélyes nyomozás már annyit eredményezett, hogy a Kálmánházán és az Oroson el­követett betöréses lopással álapo­san gyanúsítható egyénekre tere­lődött a nyomozó hatóságok fi­gyelme^ 1032—lí Állami ellenőrzés! Rbode Izland Bed vértiszta fajbaromfitelep. Előjegyezhetők napos csibék és faj tojások M. kir. Hadiárvaintézet, Tokaj. Ugy-e, nem haragszik rám 7 En nem haragszom, sőt 1 Azóta ma­gamnak is megbocsátottam. Isten Vele, Budapest, 192— május 15. sokszor üdvözli Béby Dán leült az íróasztalához és mondhatni gondolkozás nélkül irta : Kedves Bébyke! Legyen a muzeum előtt. Öt­kor. Csak személyessen vála­szolhatok. Bp., 1920... május 16. Dán Endre. Egyszerű oka volt a rövid le­vélnek. Amennyire szeretett hosz­szu levelet olvasni, annyira nem szeretett irni. Szivesebben utazott egy fél napig, hogy valamit meg­beszéljen, semhogy levélben in­tézze el. Miután megírta a levelét, az­után latolgatta: Mit a levél...? Többet látja-e Bébyt, mióta a le­velet megkapta ? Okosabb és ravaszabb, mint amilyennek hitte. Megalázkodik a hatás ked­véért. Belátja a hibáit és azt hiszi, hogy ezzel lefegyverez... Van is pillanatnyi sikere... Kedvesnek találja... s a levél, amit válaszúi kapott... Érdeklődést keltett.... Bébyre öt percig kellett várni. Már bosszankodott. Béby illően sápadt volt. Bá­gyadt. Alázatos. Halk volt, mint egy meggyötört szerelmes. Szinte * asszonynak játszotta magát. A megbántott asszonyokra gyűr ily vonalakat az álmatlan éjszaka. Ez felizgatta Dán Endre kép­zeletét. A puha, selymes testű asszo­nyok akarat-korbácsverte élete ér­dekelte. Azokban az asszonyok­ban a s zenvedély 'is meghu­nyászkodik, mint egy macska, el­fekszik a mozdulatok lágyságában feloldódik az idegek remegésé­ben. Bébyt a kávéházba hívta, hogy bemutassa neki Panyót. A lány súlyos ígéretek árán fo­gadta el a meghívást. Dán vitte a lányt Panyóhoz, mint ahogy a gyermeknek játékot viszünk, ha nyűgös. Legalább a lány előtt nem mer majd panasz­í kodni. Béby lesz az a csöpp mor­' fium, ami eizsongtija az idegek­ben vajúdó nyomorúságot. És Béby egészen jól bevált morfiumnak. Panyó is megnyergelte a jóked. vét, megsarkantyúzta s az azután ágaskodott, szikrázott. Bravúro­san mutatkozott be Bébynek. Olyan volt a fiu, mint annak előtte, mikor még az »élet viha­ráig azaz az adósságok nem kese­rítették el annyira a szája izét. Hét órakor mindaketten haza­kisérték Bébyt. A lány boldogan ment mellettük. Szürcsölgette a fiuk bókjait, kezdte magát bizton, ságban érezni s egy pár fölényes gesztus is elhintázott belőle. Panyó kedveskedett neki, bó­kolt, udvariaskodott, mulattatta, de a lány lelkéből előhajló igazi szavak mégis csak Dán felé ío­bogtak. Mikor a mária-utcai ház elé ér­tek, Béby elérzékenyedett. — Isten velük... Isten vele Dán... megyek m ém kia öregem­hez, drága, féltő-szerető anyám­hoz es nem akarom öt többé két­ségbeejteni. Most aggódik, talán Marlitt-ot olvassa s közben leve­szi a szemüvegét s hangosan mo­tyogja: H01 van az a leány? Mi­ért van olyan sokáig? És nekem hazudni keli valamit. Isten őriz­zen, hogy megtudja ezt a súlyos »ballépést«, hogy én fiukkal TOJ­taija... és még hozzá: kávéházban! De nem is teszem többé... — Ne mondja ezt, fáj hallani — szólt közbe Panyó. — Nem, igazán nem tehetem többé. Ennyi is sok volt. De er olyan eletelejtkezés volt, próbája annak, hogy milyen is á mások élete, akik szórakozni is mernek... Mi az ára: milyen büntetés: meg. alázás-e, vagy öröm... 1 — Remélem, hogy jól érezte inagát velünk, Bébyke — mond­ta Dán. —• Nagyon jól. Köszönöm, hogy kedvesek, jó voltak. Talán... meg­értettek... — Mi köszönjük, Bébyke, hogy kegyes volt a mi társaságunkat érdemesnek találni... — olvadozott Panyó. Dán megsokalta. — Ne zengedezzünk egymás fe­lé, hanem állapodjunk meg vala­miben: Édes Bébyke, maga hol­nap is velünk lesz, kiegészit ben­nünket, mint holmi karót a rózsa. Ha maga nem jött volna közénk, Panyó már ugy is a Duna hullá­maiba készült, segítsen ezt meg" akadályozni, — Ne tréfáljon... — De igen! Véresen, kétségbe­ejtően ilyen furcsa, komoly szán­dékai voltak, azért, hogy nem lát­szik ki belőle a balált taegrető bátorság. pctoHttm <

Next

/
Thumbnails
Contents