Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-12 / 35. szám
T93Ö.. február 12: BONT&-LEVELEK » Álarcos bálon voltam Özvegy Güzü bácsi megkérte a feleségemet, hogy vigye et Icsike lányát a Dalárda bálra és ott gardírozza Icsikét. Feleségem jószívűen megígérte, hogy gardírozni fogja Icsikét és elmentek a bálba. Természetesen én is velük mentem, mert nekem viszont a feleségemet kellett gardírozni. Güzü bácsi is jött, hogy a financiális ügyeket intézze. Nekem a bálon hármas szerep jutott osztályrészül: i. Gardírozni a feleségemet, ez volt a legnehezebb. 2. Táncosokat szerezni Icsikének. Ez még nehezebb volt. 3. Vigyázni arra, hogy az'öreg Güzü bácsi kitartson reggelig baj nélkül. Páholyt váltottunk a földszintre és beletelepedtünk mindanynyian, Güzü bácsi kivételévei, aki a kisteremben egy fehér asztal és egy üveg bor mellé telepedett le. ö a jobbik részt választotta. Kilenc órára v<^lt jelezve az álarcos hölgyek és urak felvonulása de 10 óra is elmúlt már anélkül, hogy valaki felvonult volna. Üntam a dolgot szörnyen. Güzü bácsi meglátogatásának ürügye alatt elkérezkedtem a feleségemtől és elvegyültem az álarcosok között. Bár ne tettem volna. Innen is, onnan is a fülembe sugdostak vérforraló, édes szavakat és halvány sejtelmem sem volt róla, ki a bájos suttogó. Egy kávésfindzsának öltözött hercig kis maskara az ölembe ült, én boldogan karoltam át, abban a pillanatban, mintha vipera csípett volna meg, felugortam és otthagytam a kis bestiát, azt súgta a fülembe: Bonta bácsi szerezzen nekem egy csinos táncost! Bonta Bácsi!!? Hát ennyire jutottam volna? Én, az én üde fiatalságommal, forrón dobogó ifjú szivemmel odajutottam volna, hogy csak ugy egyszerűen lebá* csizzanak ezek a hozzám való, nekem termett, drága ^cis jószágok? Micsoda hanyatlás, micsoda erkölcsök! Leültem Güzü bácsi mellé és méltatlankodva panaszoltam el a rajtam esett jefmezközi sérelmet és kijelentettem, hogy bejelentem jóvátételi igényemet a legközelebbi hágai összejövetelen. — Vigyél magaddal engem is oda, — felelte Güzü bácsi csendesen és színültig töltötte öblös poharát. Siettem »követni példáját, teletöltöttem én is a poharamat. Éppen a töltést követni szokott lehajtási műveletbe fogtam bele, amikor hozzánk lépett előkelő János barátom és egy nagy szívességre kért. — Szívesen, mondottam, csak előbb utolérem Güzü bácsit. És sietve lehajtottam a lehajtani valót. — Parancsolj kérlek! — Arról van szó, kérlek, hogy valahogy meg ne mondd senkinek, hogy az én Rityi lányomat itt láttad a bálban. — Hát itt van? — Igen, ott., az a Papírkosár jelmezes, az az én Rityi lányom. Csak 22 8 millió pengő a deficit a múlt évi külkereskedelmi mérlegben Rozskiivtelimk hanyatlott, de nőtt a szén és a nyersanyag behozatal A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 1929. évben a behozatal értéke 1065 milliót, a kivitel értéke pedig 1042 milliót tett ki, ugy, hogy a kereskedelmi mérleg behozatali többlete tehát 22.8 millió pengő volt. A mult évhez viszonyítva a behozatalban legszembetűnőbb a textilnek mii _ a gépek és készülekek, továbbá a nyers és megmunkált fa importjának hanyatlása. Az említett árukon kívül a készített bőrök, a nyers fémek, vasáruk és vas félgyártmányok, to vábbá az üvegáruk behozatalának •visszaesése volt jelentősebb. A behozatalnak több tétele azonban megnőtt. Ezek közé tartoznak a nyers pamut, a szén, vasérc, nyers bőr, selyem és selyemfonál. A kivitelben a mezőgazdasági cikkek exportjának megerősödése folytán jelentékenyen megnövekedett a vágól és igásállatok, a biiza, a liszt, a cukor és árpa kivitele. Az ipari cikkek exportja közül a gépek és készülékek exportja emelkedett a legnagyobb mértékben. Számottevő volt még a hus, a bab, a nyersdohány, friss gyümölcs és kikészített prémbőröknél. Jelentősebb visszaesés csak a rozskivitelnél mutatkozott. — Ha nem mondod, én ugyan soha ki nem találom, feleltem őszintén. És miért kell titokban tartani Rityike papírkosarát? — Mert intézetben nevelkedik Sárbogárdon és rettenetes kellemetlensége lenne, ha megtudnák, hogy ő álarcos bálban volt. •— Ne félj, nem fogják megtudni. Éntőlem ugyan nem. Hálásan megköszönte és tovaszállt. Hirtelen valami az eszembe jutott. Most visszaadhatom a Bonta-bácsit. No megállj Papírkosár! Közben Güzü bácsi vagy négy hosszú lépéssel megint eléimbe került, de nem törődtem vele, hanem a táncosok szigetére siettem. Ott állt vagy harminc fiatalemr ber és bámulta a kerengő párokat Eszébe se jutott egyiknek sem, hogy talán jó volna táncolni is. Közibük álltam én is és figyeltem a körforgást. Végre hozzám,' ért a Papírkosár egy elszántan pihegő fiatalemberrel a derekán. Odasúgtam a fülibe: — ' Ismerlek szép maszk! Semmi hatás. Rityike rám se zörrent. Mikor egy körforgás után megint hozzám: értek, megintcsak odasúgom neki: — Ityityirityityi! Összerezzent, mintha puskalövés! érte volna és ijedten rám nézett. Ehe már pedzed! Márványszobor arccal bámultam vissza. Egy ujabb körforgás után, láttam, hogy Rityike nyugtalan és alig várja, hogy hozzám közelítsen Na csak gyere! Most már egy hórihorgas, bozontos sörényű volt vele. Azt az elszántképü fiatalembert ugylátszik időközben leváltották. Rityi hozzámér, ijedten rámnéz, én meg pokoli nyugalommal, minden egyes szót külön szótagolva a fülibe súgom: — Sár-bo-gárd! Rettenetes volt a hatás. Rityike felsikoltott és ráhanyatlott a hórihorgasra. Odarohantam. Rityike most a hórihorgasról áthanyatlott énreám. Ez ellen a hórihorgasi élénken tiltakozott. Végre kölcsönösen kimagyaráztuk egy- » S mást és Rityikét most már én £ j. vittem körforgásba. Körutunkon Rityike kijelentette, hogy nálamnál ifjabb, delibb és szebb fiatalembert nem termett Európa. Nagyon édes lányka. Én viszont meg ígértem, hogy nem árulom ei papírkosarát a sárbogárdiaknak. Aminthogy nem is árultam el. Még csak Kurz Béla esetét szeretném elmesélni a spanyol ci gánylánnyal és hazatérésünknek az utókövetkezményeit, de ez külön fejezetet érdemel. Bonta. Megjelent losse Ujságkatalógasa £pm jókor, jobb idők pirkadásakor jelent meg a iegujabb magyar ujságkatalógus, amelyet Rudolf Mosse rt. most már hatodszor ad ki s mint mindig, Ízléses és jól kezelhető formában. Előszavában áttekintést nyerünk a Rudolf Mosse-koncern nemzetközi elágazásáról és példátlan sokoldalúságáról. Szól a, bevezetés a most külföldön általánossá vált — service-ről és egyáltalán arról, milyen jelentősége van a reklámnak a kulturállamok életében. A szerkesztőségi rész felölel példás áttekintéssel mindént, amit á hirde* tőknek az újságokról és a folyó' iratokról tudiniok kell. A katalógus hirdetési részében a lapkiadók mondják el kiadványaikról mindazt, amit tudni érdemes és fontos. Mint az ipari, kereskedelmi és közgazdasági élet segédeszköze kíván ez a katalógus szerepelni és ezen rendeltetésének mindén tekintetben meg is felel. Hölgyeim t Béesből hozott legújabb, szenzációsan szép kalapmodeljeiraet 10 P-töi kezdve árusítom. Walterné kalapszalon, Luther-utca 20. szám. Mezőgazdaság A baromfitenyésztés mint külkereskedelmi tényező Alig hihetőj hogy akadna ma: ember e csonka országban, kit a hosszú kataklizma, a négyéves világháború következményeképen (hogy ne mondjam: folytatásaképen) beállott gazdasági krízis közvetlenül, vagy közvetve ne sújtana. S éppen ezért alig van ma ember, aki ne azon tűnődne, hogy miképen volna lehetséges uj erőforrások teremtésével az ország baján segíteni. S e szükségszerű törekvésben nem egy életrevaló eszme születik meg, mely nemes buzgalommal; példaadó nekilendüléssel igyekszik kiszabadítani leromlott gazdasági helyzetünk kátyúba rekedt szekerét. A nemes buzgalom egyik igen életrevaló, erős hajtása az a törekvés, amely a magyar nemes baromfi tenyésztés és tojástermelés fellendítését tűzte ki céljául elannyira, hogy legalább a »békebeli« nivóra emeljük kiviteli forgalmunk e számottevő tényezőjét. El kell ismernünk, hogy »számottevő tényező«, mert ha figyelembevesszük, hogy például az 1927. évben f baromfiból 42.735.000 P. tojásból 23.981.000 P. tollből 20.757.000 P. tehát összesen: 87.473.000 P. értékűt exportáltunk" a vámkülföldre, rá kell jönnünk arra, hogy e mezőgazdasági ág minden szeretetet és támogatást megérdemel De az itt következő kimutatás mindennél döntőbben bizonyítja baromfiexportunk súlyát, mert ebből megtudjuk, hogy 1927-ben búzából baromfiból* lisztből szarvasmarhából rozsból állati nyersterményekből sertésből cukorból gyümölcsből magvakból pengő értékűt adtunk el a vámkülföldre, mely adatokból megállapítható, hogy a vámtarifa 974 vámtétele között (melyből példaképen csak a fentieket, mint legszámottevőbbeket ragadtuk ki) a »Baromfi« a »Buza« után az első helyen áll, mely tény színtér hatalmas érv a nemes baromfi tenyésztés céltudatos felkarolásának szükségessége mellett s hogy az okszerű baromfitenyésztés általában, különösen pedig ma: ma igán-, köz- és államérdek. A magyar őstermelés egyenesen predesztinálva van a nemes baromfitenyésztésre s ínég mai rendszertelen üzése mellett is igen. messze kimagaslik e tekintetben a többi európai államok közül. Hogy e megállapítást kellőképpen érzékeltessük, tegyünk összeliasonlítást a kis, felnégyelt Magyarország és a többig baromfi export tekintetében számbajöhető európai országok baromfiexport:jának 1927. évi statisztikája között, melyszerint: 105.1.00.000 87.500.000 78.200.000 45.400.000 40.600.000 32.500.000 30.000.000 29.900.000 29.100.000 26.000.000 tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és leg|Obb márkájú bútorárúi rendkívül ttlcsó árban kerülnek eladásra, u, m. hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. W l-től 15 hónapig terjedő részletre Is! VaS- és rézbutorok. SUHANESZ kárpitos és bátorcsarnoka Nyiregyhaza,Káílai-u. 4. Tefefon : 319.
