Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-08 / 32. szám

1934. február I. JtfVÍKWűffiC — Ezt a cipőt megvenném. De attól félek, hogy nem tartós. Med­«fig fog ez tartani ? —< Kérem, ez a cipó örökké tart. (Aki nálunk ilyen cipőt vett, mz még sohasem jött be másikat Mezőgazdaság •*«««* fcgre «S7 i« Wr A magyar gazdaság szamom adatai közt végre akad egy, amire büszkén hivatkozhatunk. A ma­gyar sertés kiváló minősége le­győzte a szerb és román sertések félelmetes konkurrencilját és az osztrák piacon az utolsó öt eszten­dő alatt a hatszorosára emelkedett a magyar sertés felhozatal. Szer­bia összesen 90 ezer darabot haj­tott föl, Magyarország 122 ezret. Ez a fényes eredmény jogos büszkeséggel töltheti el a magyar sertéshizlalókat annál is inkább, mert az emelkedés elsősorban ab­ban leli magyarázatát, hogy az osztrák kormány 1929. január 1­töi kezdve a 110 kg-on felüli zsir­sertések vámját megszüntette. Té­kát a prima sertés állította ezt az uj rekordot a bécsi piacon és bár Lengyelország a hússertés fölhaj­tása terén még mindig jóval előt­tünk halad, ez nem jelenti azt, hogy a magyar sertéshizlalás nem hasznát ki minden alkalmat az ex­port fejlesztésére. A hússertés tenyésztés Magyar­országon egyelőre nem jelentős té­tel, mert különleges takarmányo­zási és mezőgazdasági viszonyaink nem adnak módot a nagytömegű hússertés tenyésztésére. Zsirserté­seink ezzel szemben állandóan uralkodni fognak a bécsi piacon, mert ez az 5 év alatt elért példát­lan előretörés egyáltalában nem indokolatlan. A magyar zsirsertés ugyanis minőségénél fogva eddig is" minden versenyen felül álló cikk •olt és habár 3—4 évvel ezelőtt még a harmadik helyen állt a szerb és román sertés mögött, ma tartósnak mondható ez a mennyi­aégbeli előnyomulás, mert a be­viteli vámok eltörlésével tisztára a. minőség dönt az osztrák bevi­telnél. A mezőgazdasági exportintézet kezdeményezte és a földmtvelés­iigvi minisztérium elfogadta, hogy a magyar sertésexportot külön kedvezményekben keh részesíteni Ennek a jótékony segítő akciónak az eredménye lett aztán az, hogy Magyarország a mult év végén 27.500 hússertést és 94 ezer zsír- , sertést hajtott föl, míg Románia 42.800 hússertést, 12.700 zsírser­tést, Szerbia pedig 20.800 husser- j tést, 90 ezer zsirsertést. Lengyel­ország természetesen megtartotta vezető pozícióját a hússertés föl­hozatal terén 403 ezer darabbal mig a zsirsertés felhozatala mind­össze 1300 darabot tesz ki. "" — Láthatatlan bál. Gyűlnek a pengők, jeléül annak, hogy- a kö­zönség szívesen áldoz az ember­baráti célra. A »Tanitók Otthona­hálása n nyugtázza az ujabban be­érkezett adományokat: Dr. Ge­duly Henrik 5 P, Tóth Bálint min. tanácsos 5, Lichtmann Lu­kács Vilmos 5, Pénzügyi tisztvi­selők 10, Teltsch Kornél 2, Ba­lintfíy István 2, Kemény Péter 2, Szilvássy József 2, Lyachovics Sándor 2, Dr. Klekner Károly 3, Oltványi Ödön 3, Süle Dénes 2, Tóth György 2, Godácsy György 2, Margitics Irén 2, Somogyi Já­nos 2, Somogyi Jánosné 2, Hrebe­«iyák József 2, Putti Gyula 3, MoL nSr László 3 ée Horváth lápos .3 P<»gőt A községek költségvetését felülvizsgáló miniszterközi bizottság február 17-én kezdi meg működését a vármegyeházán (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A belügyminiszter és a pénzügy­miniszter Szabolcs és a véle köz­igazgatásilag ideiglenesen egye­sitett Ung vármegyék községeinek költségvetését Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében mű­ködő miniszterközi bizottsággal . vizsgáltatja felül. Azoknak a köz­i ségeknek költségvetése kerül be­ható tárgyalás alá, amelyek ötven s százaléktól nagyobb pótadót igé­' nyelnek. A miniszterközi bizottság tagjai a belügyminisztérium részé­ről vitéz dr Bartha Bertalan min. s. titkár és dr. Jármy András a belügyminiszteri számvevőség községi és vármegyei osztályának szabolcsvlimegyei előadója, a pénzügyminisztérium részéről Tul­lics György pénzügyi főtanácsos. A bizottság előadója dr. Jármy András. A miniszterközi bizottság a tár­gyalásokat február 17-én reggel 9 órakor kezdi meg a vármegyeháza nagytermében és a tárgyalá­sok előreláthatólag három hétig fognak tartani. Mikecz István alis­pán, az illető járás főszolgabirája és a szóbanlévő község főjegyzőjé­nek jelenlétében. Értesülésünk szerint a bizottság a helyszínén legfeljebb 75 százalé­kos pótadó engedélyezéséig megy el. Az ezen a pótadókulcson is felülemelkedő költségvetéseket a bizottság magávai viszi és javas­latával együtt döntés végett be­mutatja az illetékes miniszterek­nek. A nyíregyházi tárgyaláson 130 község költségvetésének felülvizs­gálatára és megállapítására kerül sor. Színház Megjelent a ifíregföázi hir­detdtáhiákoB a Galyás-társnlat színházi jele&tést (A Nyirvidék tudósítójától.) Még három hét és a nyíregyházi Városi Színházban megkezdődik a sziniévad. Gulyás Menyhért, a : nyíregyháza — kaposvár — sátor­aljaújhelyi színházak igazgatója — nagy fehér plakátokon tisztelettel jelenti e nemes város és vidéke érdemes közönségének, hogy első­rendűen szervezett operett és drá­mai együttesével f. évi március hó I-érí; szombaton este 8 órakor a Városi Színházban megkezdi elő­adásait. Színre kerül az utóbbj évek legnagyobb magyar operett­sikere, a: Szökik az asszony.« Ezek után az ünnepi hangulatú, hagyományos bevezető szavak után a színházi jelentés közli a társulat teljes névsorát, amelyet a Nyír­vidék olvasói előző cikkeinkből is­mernek. A közönség most a hiva­talos jelentésből is konstatálhatja, hogy a tavalyi társulat csaknem egészében visszatér, aminek egye­sek kiemelkedően értékes kvalitá­sát tekintve, örül is a színházlá­togató és a szini kulturához értő közönség, a vidéki színészet ügyét minden büszke fennhéjázás nélkül ismerők széleskörű tábora. Hogy a felfrissítés nem követ­kezett be a kívánt mértékben, an­nak bizonyára mélyreható szociális okai és gazdasági hátterei lehet­nek. Ismerve az uj szinügyi bi­zottság frissebb szellemét és a vá­rosi kulturtanácsnok minden idő­ben tanúsított érdeklődését és — egészséges kritikai szellemét, más­felől elismerve Gulyás Menyhért országos hirü szinészpedagógiai szempontjait, minden reményünk megvan arra vonatkozóan, hogy a kellő időben, különösen ha a nyír­egyházi közönség ezirányu kíván­ságát a szinház áldozatkész támo­gatásával is jogossá teszi: a kivánt és várt személyi felfrissítés be fog következni. Ha a színigazgató előzetes je­lentésében megfigyeljük a »Höl­gyek a vezetőszerepkörö(n(« cimü névfelsorolást, uj nevek tűnnek fel előttünk. (Reméljük, a színpadon is fel fognak tűnni.) így Horváth Ica éneknaiva, Rózsa Erzsi táncos szubrett nevét olvassuk az ujak so­rában. Az »Urak a vezetőszerep ­körön« névsorban ujak: Mester Ti­bor szerelmes és társalgási színész, Márosi Géza jeüemszinész, Csillag János énekes színész (bonviván?). Itt Faludi Béla, Zemplényi, Már- j kus, Kabos nevének hiányát nem j tudjuk, pótolják-e az uj nevek. A színházi jelentés jelzi, hogy j a m. kir. 12. honvédgyalogezred j ^ecetera | át szik ; hogy a sziniidéfiv ; alatt a magyar és külföldi dráma­és operettirodalom újdonságai ke­rülnek műsorra. A bérletekre vonatkozólag a kö­vetkezőket adja tudtára az előze­tes jelentés: Szelvényfüzet árai 30 előadásra 3-szori fizetéssel: (Esedékes rész­letek: március 1, április 1 és má­jus 1.) Földszinti és emeleti pá­holy 246, zsöllye 1—8. sorig 63, támlásszék 9—16. sorig 49.80 P. A bérletek szelvényrendszerüek. — Déli 1 1 óráig a pénztárnál napi jegyre cserélendők át. A bérletek árában az Orsz. Szinészegyesület részére szedendő nyugdijpótfillérek már bennfoglaltatnak. A helyárak az igazgatónak köz­lése szerint a következők lesznek : A zárójelben foglalt árak délu­táni előadásokra vonatkoznak. Pá­holy, 4 személyes 10.20 (8.20); — zsöllye 1—8. sorig 2.60 (2.10); — támlásszék 9—16. sorig 2.10 (1.66) erkély i, sor 2.60 (2.10); erkély többi sor 1.66 (1.36); karzati ülő 1.06 (0.74); erkély álló 0.82 (0.52) diák álló 0.42 (0.32); karzati áí­16 0.62 (0.52) P. »Minden igyekezetem» arra irá­nyul — irja a jelentés zárószavául Gulyás Menyhért igazgató —, hogy Nyíregyháza magas kultúrájáról hí res közönsége legmesszebbmenő tá­mogatását kiérdemeljem.« á IX. Szimfónia előadása (A Nyirvidék tudósítójától.) Fenyes zenei ünnepség színhelye volt csütörtökön este a Korona díszterme. A 12. honvédgyalogez­red zenekara Kiss János karnagy lendületes vezényletével előadta Beethoven IX. szimfóniáját. Úttö­rő, nehéz vállalkozását a hangver­senytermet zsúfolásig megtöltő elő­kelő közönség először tartózkodás­sal fogadta, de azután annál na­gyobb) lelkesedéssel ünnepelte a remekmű kongeniális toímácsoló­ját. A műsort megnyitó Magyar egy­veleg nagy tetszést aratott, ugy­szintés Siegfried Ochs humoros va­riációi, amit többször megismétel­tettek. A melódiának, amely a frivol müzenészek kezén elvesztette tisz­taságát, Beethoven visszaadta a legtisztább szüziességét. És ahogy sohasem tudott lelkében gyökeret verni a szervilizmus, nem volt szol­gája a kombeli lexusnak sem, nem árulta el géniuszát soha. Ember­ségével fölé emelkedett a kornak, melyben élt, toronymagasságban áll Goethe felett, akit tiszteit és Decsült ugyan, de később megutált az élet konvencionális vonatkozá­saiban megalkuvó természete miatt. Beethoven eszményét saját ma gában testesítette. A jó embert sa­ját lelkiségében kereste. Meg is találta és megteremtette a jó em­ber melódiáját. A IX. szimfónia a vérző, de iszen védéséiből is diadalmasan feltörő j emberi sziv drámája. Az első tétel kísérteties komor­sága a világban tántorgó emberi lélek tragikus sorsszerűségét sejt­teti. De a kétségek őrületéből fel szabadul aztán az emberi jóság krisztusi 6zámyain. Egy fájdalmas kiáltás után az élet titkait meg­fejtő lélek örömének derűs fénye beragyog mindent. Kiss János a honvédzenekar karnagya igazán nagy szolgálatot tett helyi zenekultúránknak a IX. szimfóni* interpretálásával. — $ Eddig is nagyrabecsült személye ezután még nagyobb tiszteletet pa­rancsol, mert merész vállalkozását a legnagyobb siker koronázta. Né­hol oiyan bravúrosan oldotta meg feladatát a vezetése alatt álló ze­nekar, hogy az embernek örült a lelke. Az emberi akarat és bátor­ság győzedelmeskedett itt a technikai akadályokon, a léleké, mint az előadott zeneműben. A kantátét éneklő Tisztviselő Dalkör is szépen szerepelt, a lehe­tőséghez mérten legjobban oldot­ták meg feladatukat. A hivatásos énekeseket is próbára tevő nehéz kantáté örömittas hangjait híven tolmácsolták. Kár, hogy a katonazenekarnak nincsenek jobb hangszerei. Meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját Kiss János karnagy és ki­tűnő zenekara előtt, abban a re­ményben, hogy a jövőben a társa­dalom még nagyobb odaadással fogja támogatni becsületes, derék kulturmunkájukat. , A kantáté Schiller által irt szö­vegének, Beethoven által kijaví­tott (Schwert helyett frech) két sorával mondhatjuk a kitűnő kar­nagynak: Deitic Zauber bináen mder Was die Modc frech geleilt! V. Koppányi Erzsébet. Kereskedők, iparosak és az öieses hivatalok réséére szük­sége* myoMtatrány okat ialéca« kivitelben k6«siti a JÓBA-nyomdá Ryírsgyháa a, flaéehenyi it 9. Mám. Talefon: U».

Next

/
Thumbnails
Contents