Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-08 / 32. szám

február 8. J&tmfiüfe:. foriiaa iiteusszeaya is jeles lesz a ayíregykási kilikibáln (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombat nagy nap, amelyre ma Nyiregyháza társadalma készül. A' Szanatórium Egyesület rendezi ezen a napon a Korona nagyterme ben általános érdeklődéssel várt kalikóbálját. Érdekesség, bizonyos regényesség, a mai repülőgépes és rádiós világban kevéssé ismert régi "báli romantika igéretét érez­zük meg a kalikóbál készülődé­seiből. A rendezőség kifogyhatat­lan ötletekben és ilyen nagv meg­lepetésre számottartó ötletnek lát­juk azt, hogy a bálterembe bebo­csátást nyer a Fortuna istenasz­szony is. Minden kalikós ugyanis számot kap. Az álarc alatt rejtő­ző szépeket valósággal sorsolni fogják. Maga az álarcossal való tánc is szerencse kérdése. Hát ha még azzal a táncossal kell tan­góznom, akit kisorsol a magam számára. A táncosoknak általában álarcban kell megjelenniük és igy teljes lesz az inkognitó. izgalmas lesz a tánc minden fázisa és mu­latságos a leleplezés órája. A ki­sorsolt számú kalikóval a tánc megkezdésekor kell táncolnunk. A rendezői intézkedés egyszers­mind biztositéka annak, hogy a kalikóbálon mindenki táncolni fog. A rendezőség éppen a kezdő­tánc sorsolási aktusának sikere ér­dekében arra kéri a kalikós höl­gyeket, hogy legkésőbb fél tíz órára okvetlen megjelenni szíves­kedjenek. Aaiker a rakamazi éjjeli őr mitorkerékpározii tanti (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kuba Péter rakamazi éjjeli őr mult év augusztus 2-án a falu­ban összetalálkozott egy gépész ismerősével, aki motorkerékpárt tolt maga előtt. Ruba biciklista lévén, melegen érdeklődött az ör­döngös motolla iránt, érdekelte a fortélyos gép szerkezete, a meg­állás. .íékezés és inditás, mig vé­gül az elméleti oktatás után a gyakorlatban óhajtotta kipróbálni frissen szerzett tudományát. Addig kérte barátját,' amig az kötélnek állt, begyújtotta a gépet, ®s Ruba Péter csakhamar vígan robogott ei Nagyfalu község irá­nyában. A boldog motoros villám­sebesen száguldott a sima ország­úton, ahol egyetlen jármüvei sem találkozott, Igy minden baj nél­kül Nagyfaluba ért, ahol mostmár büszke öntudattal megbátorodott szívvel fordította vissza a gépet. De a szerencse ^Jhagyta vissza­felé jövet, mert az országút balol­dalán egy szekér bukkant tel előt­te, mig a középen egy békésen ké­rődző tehén állt keresztben. Ruba elvesztette lélekjelenlétét, a mo­tort nem volt képes hirtelen le­állítani és nagy körben az ut jobb oldala felé kanyarodott. Lőwinger József rakamazi ácsmester kerék­párja ebben a pillanatbán tünt fel a riadtan menekülő tehén mögül és a motorbicikli a gyakorlatlan ember keze alatt nyílegyenesen rohant neki. Hatalmas porfelhő csapott fel az ut közepén amely­ben Lőwinger teste úszott az árok felé, mig Ruba Péter szétvetett karokkal és lábakkal hasalt ei a kövezeten. Mindebből nem lett volna ko­molyabb baj, ha az ördög motol­lája történetesen nem repesztette volna meg a jajgató I-öwingernek bokáját. Igy azonban a dolog a kir. törvényszék Brenner tanácsa 1 elé került és Ruba Péternek két heti időt adtak, hogy a motorve­zetés furfangos szabályairól a fog­házban nyugodtan gondolkozhas­son. Ruba ugylátszik ambicionál­ja e nemes sport alapos tanulmá­nyozását, mert ellenvetés nélkül vette tudomásul a barátságos ma­rasztalást. Pünkösd első napján száz fóyárosi kiránduló jön Ryiregfházára A Nyírség negtekiitését is pregranjába Tette a fővárosi­akat Tidékre terelő íjságakciő (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A vidéket elárasztják a fővá rosi kiállításokat, vásárokat, ün­nepségeket hirdető felhívásokkal, mindenféle kedvezményekkel könnyítik meg a vidékieknek a főváros látogatását, emellett az idegenforgalom is a fővárosnak jut. Amennyire örvendünk a fő­város gyarapodásának, annyira sajnáljuk a vidéket, magunkat, azért hogy itt senkisem gondos­kodik arról, hogy látogassanak, ismerjenek bennünket. Ha vala­kit hivatalos küldetése a fővá­rosból Nyíregyházára hoz, kivált ha a Sóstóra is kimehet, nem győzi elégé dicsérni Nyiregyháza szépségét. Ezek a dicséretek összevéve nem érnek annyit, mint amennyit az az akció, ame­lyet egy fővárosi lap inditott meg a fővárosi közönség és a vidék közelebbi kapcsolatbahozatala érdekében. Már az elmúlt évek­ben is olvashattuk egy-egy ilyen vidéki kirándulás nagy sikerét és nem kis sajnálkozással ta­pasztaltuk, hogy a Nyírséget, Nyíregyházát mellőzik ezeknél a vidéki kirándulásoknál. Annál na­gyobb az örömünk, amikor érte­sülünk, hogy a vidéki kirándu­lásokat rendező fővárosi újság Nyíregyházára hozza a főváro­siakat. A kirándulás püskösd első napján lesz. A fővárosból mint­egy száz kiránduld érkezik ezen a napon városunkba. A fővá­rosiak megtekintik a város ne­vezetességeit, mindenek előtt a gyönyörű Sóstó fürdőt, ahol a nyíregyháziak tiszteletére bált is rendeznek. Nyíregyházáról autó­buszokon a Hortobágyra utazik a százfőnyi kírándulótársaság. A rendezőség levele tegnap érkezett Nyíregyházára. A kirán­dulást tervező újság szerkesztő sége azt kérdezi, miket nézhet­nek meg elsősorban Nyíregy­házán a fővárosiak Bejelentik, hogy Nyiregyháza városától nem kérnek semmiféle támogatást, ami az anyagiakat ilieti, csupán szives információt, kalauzolást, egyszóval erkölcsi támogatást, amit a város készséggel helye­zett kilátásba a Nyiregyháza lá­togatására készülő fővárosiaknak. Négy nap gyűjtése a nyomor elleni küzdelem céljára : 2705 pengő (A Nyirvidék tudósítójától.) Kétezer pengőt a Nagytakarék adott, inig Nyiregyháza közönsége négy nap alatt 705 pengőt adott össze a nyomor elleni küzdelem céljára Nyíregyházán. Ha figye­lemmel elolvasta a közönség azt a szívhez férkőző felhívást, amely­Ivei dr Bencs ICálmán kir. kor- f mány főtanácsos, Nyiregyháza vá­ros polgármestere feltárta a mun­kanélküliség következtében előállt fenyegető nyomort, lehetetlen, — hogy ha szegény, ha gazdag, meg ne érezte volna az áldozatra ser­kentő belső szózatot. Mégis az az érzésünk, ha a négy nap eredmé­nyében nem jut kifejezésre a tár­sadalom impozáns megmozdulásá­nak igazolása. Pedig az adakozó szegények példája azt mutatja, — hogy nem a gazdasági helyzet su­Febrvár 7., 8., pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 é« B, — és 10., hétfőn 5, 7 és 9 órakor AZ ELLOPOTT Nagy hünOgyi dráma. A Münchener Lichtspielkuost A -G. 10 felv. attrakciója Peter Oidfie'.daek a Pesti Hirlap kiadásában megjelent hűes regénye filmen Főszerepben: Christa Tordy és Alfréd Abel Az Óceán parancsa Lelkek drámája 9 felvonásban. — Főszerepben : Jacqueline Logan és Herbert Bosworth lyoisage. nem a pénzhiány, b&nem a fásultság, az a nagy blanmáe a hallgatag elzárkózás oka, az « letargia, amelyben ma a társada lom van Lehet, hogy az első. néev nap eredménye még nem szimtó maszerii, lehet, hogy a tehetőseb­bek ezután mozdulnak meg, hotrv visszhangot adjanak a város ellő polgára felhívásának, aki bizonyára pl tudja, miért szólt a sziveiW és ajaaiek nem szabad csalódnia azokban, akikhez hittel és bizalom mai fordult. Tegnap délig a következő ujabb adományok érkeztek a városház* kulturtanácsnoki szobájába: N. N. 25. a Szabolcsi Bank és Váltó­üzlet 5, Melles Emil kanonok tó, Bámyay Jenő nagyprépost 20, Mi­hálkovich Sándor kanonok 10. , Ruttkay Gyula kanonok 20 NN 20, Tolnay Pál 3, ifj. Dienes* Ist­ván 3 pengőt adott a munkanél­küliség következtében olyan súlyos nyomor enyhítésére a polgármes­ter által megindított akciófe. „A lölé&ifes nép elkaayago­lásáért íelelesek fagyimk"— meaáatta üray Sándor debre eeni refermátis lelkész a Bei. üMéegylet vallásos estélyen A Nyíregyházi Református Nő­Egylet műsoros vallásos estélye nemcsak megemlékezésre és elis­merésreméltó ünnepély volt, ha­nem Uray Sándor debreceni re­formátus lelkész aktuális, okos beszéde révén bekapcsolódott abba az, ugylátszik. immár országos jel­legűnek mondható mozgalomba, amely a kisgazda társadalom ba­jait látva és azoknak súlyos követ­kezményeit előre megérezve, ko­moly és áldozatrakész tevékeny­séggel iparkodik a mi magyar né­pünknek segítségére menni. Rámu­tatott azokra a végzetes mulasztá­sokra, amelyek miatt a magyar nép épen akkor maradt megbíz­ható vezetők nélkül, amikor erre a legnagyobb szüksége lett volna. Felemlítette, hogy a külföldi di­vatcikkek vásárlása révén nehéz százmillió pengők vándorolnak külföldre, amely összegből pedig sok ezer mérnöknek és sok száz­ezer munkásnak tudnánk kenyeret adni itthon, ahol az okleveles mér­nökök dijnokoskodnak és a mun­kanélküliek nagy tömegei éheznek. Segíteni kell a nép szellemi és anyagi bajain, mert csak igy ment­hetjük meg a magyar jövőt! — Mély hatást gyakorolt a jelenvol­takra a Biblia azon szavainak a jelenlegi helyzetre való találó al­kalmazása, amellyel az Ur fordult a testvérgyilkos Káinhoz: Hol van Ábel, a te atyádfia? Kain pedig mondá: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é az én atyámfiának' (Móz. I. 4. 9.) Mi nem háríthat­juk el magunktól a felelősséget magyar testvéreink életéért és bol­dogulásáért. — A nagyhatású be­széd abba a szép műsorba volt be­állítva, amely gyülekezeti énekkei kezdődött, dr. Bartók Jenő ref. lelkész bibliaolvasásával és mély­séges áhítatú imádkozásával foly­tatódott és amely műsoron a ref. vegyeskar és férfikar két szépen előadott karénekkel szerepelt. Ki kell emelnünk Molnár Sándor hit­Vételkényszer nélkül Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. SSÜ?" tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bátorárúi rendkívül olcsó árban kerülnek eladásra, u. m. hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 15 hónapig terjedő részletre ÍS! VaS- és rézbutorok. s SUHANESZ kárpitos és bátorcsarnoka Nyiregyháza, Kállai-u. 4. Telefon: 319.

Next

/
Thumbnails
Contents