Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-07 / 31. szám

JmWmWmC lfifl. február 7. i korlátolt felelősségi társaság Irta: dr. Lakatos Gyula orsz. gyül. képviselő. A korlátolt felelősségű társaságra és a csendes társakra vonatkozó legújabb törvénycikkel a magyar törvényhozás uj jogintézményt recipiál; jogintézményt, amely nem a magyar nemzeti jogfejlődés talaján nőtt, hanem amelyet a külföldön. szerzett tapasztalatok alapján ültet a magyar tör vényhozás a magyar Corpus Jurisba. A magyar törvényhozást mindig óvatosság jellemezte abban a tekintetben, hogy milyen külföldi jogintézményeket ültet át a magyar talajba, tudván azt, hogy a külföldön, külföldi előfeltételek és más létviszonyok mellett keletkezett jogviszonyok, nem mindig alkalmasak arra, hogy ugyanazon változatlan formában, maguk egészében átplántolhatók legyenek a magyar jogélet talajába. Ezen általános igazsággal szemben, mégis kivételt kel) tennünk oly jogintézményekre nézve,- amelyek az ipari kereskedelmi és közgazdasági életbői fakadnak, tekintettel arra, hogy a' civilizált európai államok gazdasági élete, tagadhatatlanul bizonyos hasonlatosságot mutat minden országban és igy nem. elítélendő, de pártolandó a-z az irány zat, mely a közgazdasági élet, tehát az ipari, kereskedelmi és pénzügyi élet jogalkotásait az európai államok között, lehetőség szerint és annyira, amennyire az egyes jiemzeteknek külön életfeltételei megengedik, hasonlóvá tenni, sőt egységesíteni akarja. Miért kellett ezt a joganyagot kodifikálnunk, mi az a közgazdasági cél, amelynek megvalósítását a korlátolt felelősségű társaságok intézménye lehetővé teszi? Micsoda tulajdonképen a korlátolt felelősségű társaság? Olyan formája a kereskedelmi társaságnak, amely magáévá teszt a részvénytársaságból azt a gondolatot, hogy tagjai csupán korlátoltan felelősek viszont magáévá teszi a közkereseti társaságnak jogi formájából azt a gondolatot, hogy a társaság nem a nagyközönség névtelen pénzéből alakul, hogy annak alapitói nem a közönséghez fordulnak részvényjegyzés végett, hanem egymást ismerő, egymással közelebbi viszonyban álló partnerek adják össze tőkéjüket, azért, hogy az ügyvezetésben is megtartsák a részüket és befolyásukat. Azon az uton tehát, amely a közkereseti társaságtól a részvénytársaság felé vezet, körülbelül középen fekszik az az intézmény, amelyet ez a törvvény magában ' foglal. Közelebb áll ez az intézmény a részvényjoghoz és pedig azért, mert a korlátolt felelősségű társaság, mégis, inkább tőketársulás, mint személyi egyesülés. Közkereseti társaság elképzelhető minden tőke nélkül, pusztán ugy, hogy egyesek a maguk munkáját és tehetségét adják össze egy közös gazdasági cél érdekében. A részvénytársaságnál lényeges a tőke, lényeges azonban a töke a korlátölt felelősségű társaságnál is amelynél az alaptőke helyett a tör vény törzstőkét vezet be, amelynek nem kell egyformának lennie valamennyi tag részérői és amelyik, a társulat bármely időpontjában felemelhető, csökkenthető, másszóval a viszonyokhoz simul. Ami a leglényegesebb differencia ennek a társasági formának jogi szabályozásánál, szemben a Tészvényjoggal, az éppen az, hogy az egyes tagok törzsbetétjei nem képezhetik szabad forgalom tárgyát. Az, aki a korlátolt felelősségű társaságban összeáll partnerekkel, tudni akarja, hogy kikkel áll össze és a jog értelmében nem lehet kitéve annak a meglepetésnek, hogy a hátamögött társai megváltoznak és igy esetleg, olyanokkal kell gazdaságilag kollaborálnia, akikkel, amikor a szerződest megkötötte, nem akart volna együtt működni. A korlátolt felelősségű társaságnak ez a lényeges elve itt biztosítva van. A korlátolt felelősségű társaságoknál a tagok jogairól nem lehet értékpapírt, tehát olyan •forgalomképes okiratot kiállítani, amely akár puszta átadással, akár átirattat továbbitható. Másszóval, nem lehet a társ kitéve annak, hogy hátamögött társát kicseréli. Ez a cél biztosítva van azzal a másik kautélával is, hogy az átruházás csupán a társak között sza. bad, tehát valamelyik társnak részét átveheti egy másik társ, de idegen, harmadik személy bejutása a korlátolt felelősségű társaságba, ennek jóváhagyásától feltételezett. Olyan konzekvensen viszi ezt a gondolatot keresztül a törvényjavaslat, hogy még bírói végrehajtás és árverés esetén sem teszi ki a társaságot idegen tagok betoiakodásának, hanem biztosítja a társaság részére azt a jogot, hogy minden árverelővel szemben, azonos feltételek mellett, elővételi joga legyen a társaságnak, kijelölvén azon harmadik személyt, akinek részére ezt az elővételi jogot gyakorolni kívánja. A teória azt mondja, hogy ez a korlátolt felelősségű társaság foltig' a közép és kistőkének lesz alkalmas 'társulási és egyesülési formája. Ez nem áll meg tökéletesen. Mert bár helyes az, hogy a részvénytársaságok közül, a kisebbek, lehetőség szerint, átalakul janak korlátolt felelősségű társaságokká és ezt a gazdaságilag helyes átalakulást e törvénycikk pártolja és igyekszik megkönnyi^ teni olyan adó- és illetékkedvezményekkel, amelyek egészen kivételesek, de állítom azt, hogy a jövőben, gazdaságunk rendjében nemcsak a kis- és középtőkének lesz ez alkalmas társulási tortná.,ja, hanem más olyan vidékei is lesznek a gazdasági életnek, amelyek a íegalkalmasabban ilyen formában fognak működni. & Nemzeti Szövetség nagy európai körútján bemutatják a külföldnek a Nyíregvbáza legszebb épületeiről készüli felvételeket (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város polgármestere érdekes átiratot kapott a Nemzeti 'Szövetség propaganda osztályától. A Szövetség arra kéri a polgármestert, hogy készíttessen diapozitív felvételeket Nyíregyháza legszebb épületeiről és szobrairól, hogy ezeket a felvételeket beiktassák a szövetség nagyeurópai propaganda körútján bemutatásra kerülő képek sorozatálba. Dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester már intézkedett is, hogy a vármegyeházáról, a városházról, a Koronaszálló épületéről, a Bessenyei szoííorrcSi és a Hősök szobráról felvételeket készítsenek. összesen ugyanis öt felvételt kér a Nemzeti Szövetség Nyíregyházáról. A pro| paganda ut március 15-én kezdő< dik. Az első állomás Nürnberg lesz, majd Köln., Nymwegen, ArnIteim, Amsterdam, Hága kerülnek sorra. A Hollandok fővárosában két előadást tartanak a Szövetség kiküldöttei a magyar városokról. Ezután U trecht, "Harlem, Leiden, Rotterdam, Endhoven, Antverpen. kerülnek sorra. Itt három filmes előadás lesz. Mecheln után Brüszszelben mutatják be a magyar városokról készült képeket két estén, azután Gent és Briígge után London, a végállomás következnek. A Nyíregyházáról készült felvételekhez rövid magyarázó szöveget írnak, amelyet az illető ország nyelvén vetítenek a kép kíséreteEddig a polgármester felhívására a Takarékpénztár Egyesület után egy kéményseprőmester adott legtöbbet a nyomor elleni harc céljára (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egyik vidéki városban a polgár mester 70.000 pengő biztosítása 'céljából mindenkire vagyoni állapotához képest kivetette azt az összeget, amelyet a nagy veszélyt rejtegető nyomor elleni küzdelem céljára össze kell, hogy gyűjtsön. Nyíregyháza város polgármestere nem állította a társadalmat ilyen meghatározott kötelezettség elé Csupán általánosságban kérte fel a közönséget az ádakozásra. Igy indult meg 'itt a gyűjtés a nyomor ellenes akcióra és tegnap 'délig a következő ujabb adományok érkéz cefc a varosi&zara: Liptay jeítőné 5 P-t, Énekes TaFebraár 6-án, csütörtökön utoljára 5, 7 ét 9 órakor A MOSZKVAI KÉM (A CÁRNÉ KEGYENC1) Az Emelka másfél millió márkás első hatalmas kiállítású világfilmje 14 felvonásban. — Főszerepben : LJane Hayd, Eszterházy Ágnes és Frltz Kortner A cselekmé.ny színhelye ; XV, Lajos káprázatos és III, Péter cár orientális líépségü udvara. Kísérő műsor NYEREGBE MÓRIC Kísérő műsor nos 50, dr. Lázár Miklós 10. Sípos Géza 5, N. N. 1, Friedmann 'Seelig 5, özv. Horváth Gyuláné 5 és Hejling Károly kéményseprőmester 200 pengőt adott. A tegnap délelőtti gyűjtés eredménye tehát 281 pengő. Eddigi összes eredmény 2587 pengő. Mindenesetre távol van még a 70.000 pengőtől, amelyet az emiitett vidéki városban kivetettek, de reméljük, hogy a derék kéményseprő-mester példája megsokszorosítja az adományokat. Tóth Arpádté előadása a meiern leánynevelésril a Leáiykálvinesmban A »modern« nevelés kérdése általában elég súlyos probléma. Nem könnyebbül a kérdés súlya, ha a »leánynevelés« körére szűkítjük sőt! Meglehetősen keseríi a szánk ize, ha a »modern leányára gondolunk, mert, ha a nevelés termékének kellene tartanunk ezt a sokszor megdöbbentő jelenséget, ez a pedagógia általános csődjét jelentené. Az európai nagy öszszeomlást megelőző korszak terebélyesen elágazódó nevelési handabandázásai bizonyos hibás rendszerű, vagy ha jobban tetszik — rendszertelen nevelési célkitűzéseket loptak be a közgondolkozásba. Ez a helyzet az összeomlás utáni általános bizonytalanságban és az egyre nyomasztóbbá váló megélhetési viaskodások között egyoldalú és nagyon közeli célok elérésére sarkalta a szülőket és az iskolák nevelési munkájának divatját mult abszolút értékelése helyébe, most már egész nyilt brutalitással az a döntő szempont lépett, hogy milyen hamar juttatja a gyermeket kenyérkeresethez? Az élet kényszerűsége következtében azután egyéb nagyon fontos nevelési követelményekről teljesen megfeledkeztek és főként a leánynevelés körében — nyilván a történelmi njaterializmus nyomása alatt a nőnek lényegéhez, fizikai és pszihikai alkatához tartozó — tehát természetes jellemvonások nevesét — a »das ewig weibliche«-t egészen figyelmen kívül hagyták. Ma már ismét dereng ez a káros pedagógiai borulat és mindig világosabbá lesz annak belátása, hogy a »modern leánynevelés« semmiféle fejtetőre állított, tudományosnak látszó, esetleg megejtően tetszetős »nevelési evangéliummal*; sem forgathatja ki a nőt, a maga isteni rendeltetéséből és soha semmivei nem helyettesíthető hivatásából. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Leánykálvineum tegnapi liceálís előadásán ennek az egyedül helyes felfogásnak nő-előadó adott erőteljes lendületű hangot Tóth Árpádné Zalat Emma tanárnő személyében, aki az anya meleg szivével és a tanár éles szemével kezelte a kérdést. Helyesen láttatta meg a szép számú és nagyobbrészt intelligens nőkből álló közönséggel, hogy a sokoldalú nevelés erős vértezetével kell ma a leányokat az élet követelményei elé állítani s az előkészületnek három főirányban kell haladnia. Készítsük elő leányainkat a feleség, a háziasszony és az anyai hivatásra; neveljük önálló kereseti pályára és; neveljük helyes szociális érzésekre, az altruizmus gyakorlására. Az első főirányban a női erényeken van a hangsúly, a második irányban a női lelkületnek és képességeknek megfelelő pályákon és a harmadikbán az emberszeretet tényeínek komoly gyakoroltatásán. A nő viselkedése, ha önálló pályán működik /