Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-04 / 28. szám

február 4. jsftfaviDÉr. rocz Sándort, az Országos Egyesü­let elnökét, a nyíregyházi közép- j iskolák küldötteit és a közgyűlést megnyitja. Az elnöki megnyitót lelkes él­jennel fogadja a közgyűlés, ame­lyet a város nevében Szohor Pál főjegyző köszönt. Nyíregyháza vá­ros polgársága azzai a szeretettel és érdeklődéssel köszönti á köz­gyűlést, amellyel a kultura, a hala- I dás minden mozzanata iránt visel­tetik. Ezt a lelkületet mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy amikor hat évvel ezelőtt a város a szellemi élet vezetésére uj állást szervezett, a polgári iskola igazga- | tóját hívta meg erre az állásra, alá sajnos ma mái" nem vezetheti az ő nagy világító lelkével itt a kultura ügyeit, mert elköltözött közülünk. A kultura iránt való sze­retet azonban tovább él a város­ban és ezzel a meleg szeretettel köszönti a város közönsége ne­vében a kultura lelkes munkásait. Mórocz Sándor az Országos Egye- j sülét, pénztárosa a központi egye­sület, Néveri János a kir. kath, gimnázium igazgatója a nyíregy­házi középiskolák, Lukács Béla igazgató az állami tanitóképzőinté­zet tanári testülete nevében mond köszöntő beszédet. Ezután Dobai Sándorné, -a Le­ánykálvineum igazgatónője tart mindvégig lebilincselő, magas szín­vonalú, az élet biztos látásáról és kiváló pedagógiai elmélyedésről ta- j nuskodó előadást a meséről. Egyik tanítványa, amikor arról irtak dol­gozatot, hogy milyen könyvet ír­nának legszívesebben, azt irta, hogy ő meséskönyvet semmieset- | re sem irna, mert a mese alakjai nem élnek, a mese nem igaz. A gyermeknek ez a döbbenetes jó­zansága annak a sziinptamája, hogy a mese elveszett. Elveszett, mert az édesanyák elfelejtettek mesélni. Egyikak elfelejtett a vi­lágháború rettenetei, a kenyér­gona miatt, a másiknak a szóra­kozások, a könyelmü élet miatt. Az uj nevelési elv ís kiölője a mesének, amely hangoztatja, hogy le az illúziókkal, neveljük a gyermeket az életre, igazságra, világosítsuk fel őket. Ez a nagy kijózanitás nem számol azzal, hogy a fantáziát isten keze ültette el a lelkekbe, a fántáziát táplálni kell. Ha a mese tündérkertjétől elzár­juk a gyermeket, az ő képzelete más táplálékot keres Az újságok gyermekbirósági szenzációkkal, szülőgyilkossággal, gyermeksze­relmi tragédiákkal vannak tele. Ez a nevelés csődjét jelenti. Orszá­szágunk megcsonkításánál is szörnyűbb csapás, hogy kiöltük a gyermek lelkéből a szépségek felé szárnyaló fantáziát, amelyet a me­se táplált. A polgári iskola fel­adata az, hogy neveljen mesélni tudó apákat és anyákat, akik visz­szaadják az elveszett mesét a gyer­meküknek. A mese megszerette­tésének százféle módja van. Min­denekelőtt vissza kell hozni a mesét a mesekönyvekbe is, mert ezek között is van ujabban sok, amely fantáziátlan, szörnyű józan­ságot, a gyermeki lelket elcsigá­zó bölcselkedést tartalmaz. Dobai Sándorné előadását nagy tetszéssel fogadták a tanárok. Szé­kely Simon indítványára az elő­adást egész terjedelmében közölni fogják a Polgáriiskolai Közlöny­ben. Az előadás után a polgári is­kolai tanárok erkölcsi és anyagi sérelmeit tárgyalta a közgyűlés. Az erkölcsi sérelmeket Fekete Péter elnök ismertette. Sérelme a polgári iskolai tanároknak, hogy még ma is a szakképzettség nél­küli tanfelügyelőség hatásköre alatt állanak. Sérelme, a statusnak, hogy a minisztériumban a polgári iskolai ügyosztályban nincs pol­gári iskolai tanár. Az iskolaszéki tagság írni-olvasni tudáshoz yan kötve Igy az iskolaszékbe olyanok kerülhetnek, akiknek a polgári­iskolai tanulmányokat méltányolni, felfogni tudó műveltségűk nincs. Kössék az iskolaszéki tagságot legalább polgári iskolai végzett­séghez. A vármegyei törvényha­tóságban nem bíztositottak szak­képviseletet a polgári iskolai taná­roknak. A külföldi ösztpndijas ta­nulmányokra nem küldik ki a pol­gári iskolai tanárjelöltet olyan mér­tékben, mint a középiskolaiakat. A nem állami polgári iskolai ta­nárok sorából nem neveznek ki szakfelügyelőt. Még ma is lehet­nek pap-igazgatók tairári képesí­tés nélkül. A polgári iskolai tanár­ság lebecsülését látja abban, hogy olyan ember lehet az igazgató a polgáriban, akit még segédtanár­nak sem választhatnának meg. — Külön sérelem az is, hogy hem szervezték meg a külön polgári iskolai igazgatói státust. Az erkölcsi sérelmek felsoro­lásához Gábor Dezső (Debrecen) szólt hozzá, aki szóvátette azt a sérelmes rendeletet, amely sze­rint a kereskedelmi iskolába az elégséges középiskolás felvehető, a polgáriiskolás csak ha még hely van. A sérelmek orvoslásának Ígérete csendült ki Morocz Sándor köz­ponti küldött felszólalásából, majd Pácz Gyula igazgató az anyagi sérelmeket tette szóvá. Közgyűlés utári a Korona nagy­termében bankét volt, amelyen Nyíregyháza város látta vendé­gül a tanárságot. — Elegáns levélpapír doboz­ban és mappában nagy válasz­tékban kapható az Ujságboltban. Nagyszerűen sikerfiit a Tisztviselő Dalkör álarcos bálja Ti«are?szky Marika lett Karneval hercegnéje (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyomasztó gazdasági viszo­nyok ellenére is a legteljesebb si­ker jegyében zajlott le szombaton a nyíregyházi Tisztviselő Dalkör hagyományos álarcos bálja. A nagy számban megjelent elit közönség ugyan nem töltötte meg szoron­gásig a Korona csillogó fényár­ban uszó dísztermét s a jelmeze­sek sem vonultak f el olyan töme­gesen, mint az elmúlt években, de azért egyetlen hely sem maradt üresen sem a földszinten, sem a páholyokban, ideszámítva az al­kalmi páholyokat is és ami fő, nem hiányzott a tomboló jókedv sem, amely a késő reggeli órákig tartotta együtt a vidám hangu­latban mulató fiatalságot. Az álarcos bál a jelmezesek szo­kásos felvonulásával kezdődött. K|>et 10 óra volt,' amikor a Rácz Mara bandája rázendített a Car­men-indulóra, amelynek ' pattogó ütemeire Heringh Barna vezetése ós szakavatott rendezése mellett megindult a Karnevál szekerét követő tarka-barka jelmezes-álar­cos sereg. A felvonulás befejez­tével a »Nüicsen pénzem, de majd lesz«... kezdetű legaktuálisabb tisztviselő csárdással megkezdődött a tánc. Éjfélig, vagyis az álarcok. levéte­léig közös válasz volt, amely idő alatt az álarcos hölgyikék ugyan­csak szorgoskodtak azon, hogy a »majomsziget« fehér plasztronos és fekete ruhás tánclovagjai ne árul­janak petrezselymet. Éjfél után nagy esemény kö­vetkezett: Karneval hercegnőjének SZERDÁN MECMOZPUL EGÉSZ NYÍREGYHÁZAI Szerdán é« rsötörtököR mutatja be az Apolló a First Nációnál filmgyár reprezentáns filmjét avilágsíkert aratott ZSARNOK HALÁLA cimmel, melynek főszereplői BILLIE DOVE és ANTONIO MOREMO Hétfőn HARRY LIEDTKE Kedden granóiözos t»jdon«4ga FARSANGI HERCEG Vidám történet 10 felvonáson 2 burleszk szenzáció Szerdán Csütörtökön BILLIE DOVE 5 r ., •) ragyogc ujdonsaga A ZSARNOK HALÁLA Alfréd Síhirockauer drámája 10 felvonésdan Szereplók: A helytartó Noali Beery Helem Duyal .... Billie Dove Burleszk. Vidor Darai Antonio Morca* Hortcase Laceaibo . . Ttaelma Tedd Magyar híradó. Klőadasok keedete . vasárnap 8, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakar | megválasztása. A nagy izmalmak j között lefolyt választás eredménye ként az első dijat, két ezüst vi­rágvázát az »árvácska« jelmezes Timarovszky Marika nyerte Ő25 szavazattal, a második díj egy ezüst szivadobozra pedig — mivei Karneval hercegségére pályázó nem akadt — 608 szavazattal a »spanyol leány« jelmez tulajdono­sáé lett. A megjelent jelmezesek közül a következőket sikerült feljegyez­nünk: »fehér bohóct, »dom ko­zák^ »Sipos-torta«, »szerelmes dal­noka, »piros bohóc«, »nápo!yi jel­meze, »cow-boy«, »táncosnő«, »éjki­rálynő«, »spanyoi cigánylány^, »olasz cigány«, »pipacs«, sárga pierette«, »zöld pierette«, »ár­vácska«, »spanyoi cigány«, ma­haradzsa^ »ördög«, »rüss«, »szo­balány«, »énekésnő:., »Katica cár­nős, »pólyás baba«, »nápolyi gye­rek«, >; indián kislány«, »gárdista<:, »mefisztó« »bajadér«. Az álarcosbál nagyszerű megren­dezéséért és fényes sikeréert első­sorban is a hatalmas rendezői gár­dát illeti méltó elismerés, élükön Ör. Rácz Gyula ügyvezető elnök­kel, Hasskó' Miklós főtitkárral, Krecsák László karnaggyal és He­ringh Barna főrendezővel. Külön ki kell emelnünk a dalkör gazdájá­nak ) Rácz Lászlónak is a nevét, aki mint cigánybíró a legmesszebb menő figyelemmel és körültekin­téssel ^a táncosok legnagyobb meg­elégedésére töltötte be nagyfontos­ságú tisztét. Sokat fáradoztak az est érdekében Heringh Dezső, Vay Pétef. Jyeresztessy Lajos és a Dal­kör többi tagjai is valamennyien. A pompás hangulathoz természe­tesen nagyban hozzájárult Rácz Marci kiváló bandája is, amely fáradhatatlan kitartással húzta a talpalávalót kivilágos virradatig. A bajtársi szeretet és együtt­érzés megható dokumentuma volt a 65-ösek bajtársi találkozója (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A volt cs. és kir. 65. gyalog­ezred szabolcsvármegyei bajtársi szövetsége szombaton este a Lacz­kovszky-féle vendéglőben társas vacsorát rendezett, amelyre a vi­dékről is nagyon sokan gyűltek egybe. Az első pohárköszöntőt Horthy Miklós kormányzóra Bezzeghy Jó­zsef alelnök mondotta, nemesve­retü, lelkes beszédét a volt front­harcosok felállva hallgatták végig Erőss János dr. elnök pohár köszöntőjében a bajtársi szeretet és együttérzés ápolásának szük­ségességét hangoztatta, amelynek olyan szép példáját mutatja a hat­vanötösök mai összejövetele. —• Huray János a vendégeket és a vidéki bajtársakat, Leuchter Ar­túr pedig a jelenlevő és az ezred volt tisztjeit köszöntötte fel nagy­hatású beszédben. Rajtik Miklós felhívta a figyelmet a Miskolcon rendezendő 65-ös emléktábla le­leplezési ünnepségre, amelyen a szabolcsvármegyei Bajtársi Szö­vetség képviselteti magát. Kitűnő hangulatban a késő éj­jeli órákig maradtak együtt a baj­társak. felelevenítvén a mult idők sok bus és szép emlékét. — Grammofonlemeaek nagyvá lasztékban az Ujságboltban kap Watók.

Next

/
Thumbnails
Contents