Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

1M«. február 1. J^ftmDÉc. díj mellett más községben lakó idegen nevelőszülőnek adja oda, vagy pedig gyermekét magánál tartja és elveszti a menhelyi támogatás előnyét. Köztudomású, hogy a menhelyi támogatást a társadalom legszegényebb osztályához tartozó egyének veszik igénybe, mégis ^ - ' örömmel kell itt is leszögezni. hogy az anyai szeretet erő sebb. mint a nyomortói való fémem és az anyák túlnyomó nagyreszten inkább a menhelyi támogatásról mondanak le, mintsem gyermeküket idegen nevelőszülőknek odaadnák. A növekvő nyomor szerencsétlenéi. Házasságon kívüli viszonyból 237 gyermek született, 38 gyermekkel több, mint 1928 évben. Ez a szám évről-évre szaporodik és a növekedés semmikép sem hozhato arányban a város lakosságának emelkedésével, döntő tényező itt az általános kereseti Lehetősegek bizonyos hanyatlása és rosszabbodása folytán a családalapítás és megélhetés nagyfokú megnehezedése. A házasságon kívül életet adó anyák túlnyomó részt a legszegényebb néposztályból kerülnek ki, akiknél a gyermekek felnevelése sokszor látszólag leküzdhetetlen nehézségekbe • üttazik még akkor is, ha netedán férjhez mennek, mert a második, harmadik gyermeknél a szükség már olyan nagy, hogy a családi szempontokon magát könnyen tultevő és kevésbbé fegyelmezett férj családját elhagyja és gyermekei felnevelését az anyára bizza. Az árvaszék a sorsüldözöttek segítségére siet. Az árvaszék minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel • sorsüldözöttek segítségére áll és minden egyes esetben arra törekszik, hogy utólagos házasságkötés, törvényesités, örökbefogadás, a természetes apaság megállapítása iránti per lefolytatására, a menhelyi gondozás és a törvényes, de atyjuk által elhagyott gyermekeknél a gyermektartási díj megállapítása és végrehajtása által ezen gyermekek felnevelését biztosítsa. Nyíregyháza megyei város gyám pénztárának tevékenysége és forgalma az 1929 évben a következő volt : Az árvák pénze. A gyámpénztárhoz az 1929 évfolyamán 952 ügydarab érkezett, az árvaszékhez 570 esetben tett írásban jelentést. A gyámpénztár pénztári forgalma a következő volt: Bevétel a rendes kezelésben 599 tétel. Bevétel a letéti kezelésben 87 tétel. Kiadás a rendes kezelésben 429 tétel. Kiadás a letéti kezelésben 171 tétel. Letétbe helyeztek az év folyamán készpénzben 177.849 pengő •5 fillért, értékpapírban 4871 P Si fillért. Közös árvapénztári adósoknak 44 tételben 117.970 pengőt •dott kölcsön az év folyamán az árvaszék. Az 1928. év végén 124.563 pengő 26 fillér összeget gyümölcsöztetett a gyámpénztár a képviselőtestület által kijelölt három helybeli pénzintézetnél és 33-457 pengőt helyezett ki kölcsöinképpen magánadósoknak. az 1929. év végén a bankoknál éa Mia^ámosofcaá* elh-eíyezett tőkék aránya szinte kicserélődött, mert a bankoknál 41.253 pengő 35 fülért, rrjig a magánosoknál 143.546 pengő 50 fillért helyezett el az árvaszék. Az általános rossz gazdasági helyzet következményeképen tömegesen vették igénybe a gyámpénztári kölcsönt s az árvaszék pedig ezáltal azon elnyőhöz jutott, hogy az árvatőkék a magánosoknál magasabb kamatozás mellett lettek elhelyezve, a bankoknál hagyott tőkét a forgalom biztosítása végett tartotta meg az árvaszék. A hadik ölcsöntulajdones árvák. Kiemelkedő momentum volt az évi ügykezelésünkben a gyámpénztári hadikölcsön tulajdonosok belügyminiszteri segélyezési ügye. 43 kérvényt terjesztettünk fel, amelyek nagy része több testvér közös "kérvénye volt és egyetlen kérvényünk sem maradt eredménytelen. A jegyzett hadikölcsön értékét pengőben kifejezve körülbelül 16—18 százalékát segélyként és pedig a kisebb összegek utáa már meg is kapták a tulajdonosok az egész segélyt, a nagyobb őszszegek után pedig a megállapított támogatás összegének 5 százalékát. Erre a célra összesen : 12.527 pengőt kaptunk és fizettünk ki. Ha Szent Pál apostol élne — ma újságíró lenne — mondották a tegnapi sajtódélutánon, ahol lenyűgöző eró'vel jutott kifejezésre a tiszta sajtó iránt való hűség és szeretet (A »Nyirvidék« tudósítójától-) A K. S. V. — a Központi Sajtó Vállalat tegnap délután impozáns érdeklődéssel fogadott sajtódélutánt rendezett Nyíregyházán a Korona nagytermében. A Nyirvidék már tegnap jelentette, hogy a sajtónap budapesti szereplőit: Zadravetz István tábori püspököt, Venczell Bélát, a tp. kir. Operaház örökös tagját, Gáspár Jenőt, a Petőfi Társaság titkárát, Lendvai István írót, Karácsony István zongoraművészt, Wiesmayer Lajost, a K. S. V. titkárát az állomáson ünnepélyes fogadtatás várta. A sajtónap iránt napokon át megnyilvánult érdeklődésből könnyű volt arra következtetnünk, hogy ez az irodalmi délután százak és százak tüntető szeretetével és támogatásárai'találkozik, mégis mélyen meghatott az a kép, amely tegnap délután a Koronában fogadott. A nagyterem minden férő helyét, páholyát, földszinti ülő- és állóhelyeit szorongásig megtöltötte a rajongásig lelkes közönség, amelynek soraiban társadalmi életünk kiváló reprezentánsait üdvözölhettük. Ott láttuk Miklősy Isfván g. kath. püspököt, Bányay Jenő prelátust, nagyprépostot, Énekes János prelátust, a hajdudorogi püspöki káptalan tagjait, a róm. kath. és gör. kath. papságot, Paulik János ág. h. ev. lelkészt, a hadsereg képviselőit, vitéz Görgényi Ferencet a tüzérség parancsnokát. Virányi Sándor vármegyei főjegy zőt, Sarvay Elek dr. főügyészt, Szesztay András dr. ügyészt, dr. Bencs Kálmán kir- konnányfőta- J nácsos polgármestert, dr. Polinszky Pál kulturtanácsnokot, —Nagy Élek műszaki tanácsost, a városi tisztikar tagjait, a róm. kath egyháztanács és képviselőtestület tagjait, élükön Konthv Gyula dr. elnökkel, Tóth Pál kir. törvényszéki "tanácselnök alelnökkel, dr. Illés Andor kir. törvényszéki elnököt, dr. Tóth Bálint kir. min. tanácsos pénzügyigazgatót, Benkő András kir. tanfelügyelőt, a tanári testületek, az ügyvédi, orvosi, mérnöki kar képviselőit, a Szociális Missziótársulat, a kongregációk tagjait élükön Kálmán Károlyné és Nagy Kálmánné elnökökkel, Liptay . Jenő gazdasági főtanácsost és a nyíregyházi társadalom valamennyi rétegének képviselőit: iparosok, gazdák, kereskedők, hivatalnokok jöttek el. Az esti vonattal érkezett meg Baranyay Lajos kormányfötanácsos, a K. S. V. vezérigazgatója, A Korona szorongásig megtelt nagytermének közönsége feszült érdeklődéssel várta a sajtódélután műsorának kezdetét. Hiszek egy Istenben.. Áhítatos hangulatban sorakozik fel a kir. kath. gimnázium énekkara, hogy a Hiszekegy imájának mesteri "előadásával megüsse az emelkedett est alaphangját, a mély vallásos és tisztult hazafiúi érzés motívumát, amely, mint Beethoven egy-egy szimfóniájának vezérlő motívuma minden tételben, itt minden műsorszámban megujult. Az énekkart, amelynek precíz összhatása, fegyelmezettsége, magas zenei színvonala vitéz Zatskó Gyula tanár odaadó, lelkes irányító munkásságát dicséri, Énekes János prelátus megnyitó beszéde követi. Ha Szent Pál élne ma — újságíró lenne Szellemesen, biztos életismerettel, a sajtó hivatottságának mély átérzésével szól arról, hogy milyen hatalmas propagatív erejű ma az újságírás. Szent Pál — mondotta Énekes János prelátus — ha ma élne, ujságiró lenne. A legnagyobb propagatív erejű apostol ma okvetlen felhasználná azt a hatalmas propagatív erőt, amelyre az újságírás képes. Rámutat a mai újságírás anyaggazdaságára és hangsúlyozza, hogy ma a hirlapirásban az anyag kiválasztása a fontos. Itt is a higiénia az irányadó. — A rossz táplálék a testnek, a rossz újságanyag -a léleknek ártalmas. Idézi Szent Pát apostolt, aki fiVárosi Színház Mozgó. Péntek Szombat Vasárnap A FEKETE NÁSZ Filmjilék 8 feW.: A föszarepbea: Lyonéi •arry«»re és Mery PhilbÍB ZORO-HURU MINT VŐLEGÉNYEK KtcaftaU) vígjáték 10 talvoaáabaa tank: kéticümap: 5, 7, t, vasára*? : 3, 5, 7 és » órakor. Jagysk •iivéMkaa a iakVaa-ritfdakúytőmáéttn 4. «. 10—12 éfíóf gyelmeztet, hogy akinek tehetség adatott az Írásra, vigyázzon: ugy írjon, hogy senkit meg ne bántson, félre ne vezessen. Deákot is idézi, aki azt mondotta, hogy a sajtó princípiuma: nem szabad csak az igazat irni. A K. S. V. újságírása tíz évi sajtómüködésében ezeket a tisztult elveket valósította meg. Most, ezen az estén ennek az ujságvállalatnak írói szemben állanak a közönséggel. Szent Pál, amikor távol volt azoktól, akiknek irt, korholt, keményszavu volt, mikor közvetlenül szólt híveihez, alázatosan szelíden szólott. Szigorúságában sem egyéni érdekek vezették, nem anyagiasság hanem a magasabb eszmei cél, a Szent Lélek sugallata, az igazság szolgálata. Ez vezeti a keresztény újságírás munkásait is. Énekes János sorra üdvözli a sajtódélután szereplőit. Mikor Zadravetz püspök nevét említi, viharos, ielkes taps hangzik. Szűnni nem akaró, tüntető óváció ez, amelyet főhajtással köszön a volt tábori püspök. Megújul a taps a többi szereplő nevének említésekor is: Venczell Bélát, az Operaház örökös tagját, a politikától visszavonult, a múzsáknak élő Lendvai Istvánt, a szimpatikus poétát: Gáspár Jenőt, a Petőfi Társaság titkárát, Karácsony István zongoraművészt, Wiesmayer Károlyt, a K. S. V. igazgatóját, Zatskó Gyula gimn. tanárt, a műsoron szereplő énekkar dirigensét lelkes tapssal köszöntik. —Ezután a megnyitó beszéd a szegények köszönetét tolmácsolja a K. S. V.-nak a bevételnek az ingyenkonyha javára való átengedéséért . Gáspár Jenő a pódiumon Énekes János prelátus megnyitója után Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság népszerű titkára jelenik meg a pódiumon és a közönség tetszésnyilvánítása mellett olvassa fel egyik finom szellemű novelláját, a »Farsang« cimü, friss esprit-vei írt férj-feleség problémát tárgyaló frappáns elbeszélést. Gáspárt sokáig tapsolják, majd az ifjúsági énekkar remekei Demény »Szerenád«-jának, ennek a nagy kari fegyelmezettséget, kitűnő hanganyagot kivánó kompozíciónak briliáns előadásával, amely után újra lelkes tapssal köszöntik Zatskó Gyula taaiárt. Zadravetz püspök a sajtéról Most Zadravetz püspök lép a közönség elé. Markáns szuggesztir erejű "egyénisége az első percekben lenyűgöző erővel fogja meg a lelkeket. Mondatainak sasszárnyelásy magasba viszi a lelkeket És • B»Ufaró<tágn»k olyan élményt**