Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-25 / 46. szám

JsftÍRYIDÉK. 1930. február 25. Dnrva cseh támadás Az a kvalifikálatlan magatar­tás, amit a prágai sajtó tanusit éppen azokban a napokban, amikor a magyar nemzet hála­telt szívvel emlékezik meg Horthy Miklós kormányfő tiz éves államfői jubileumáról, a legnagyobb megbotránkozással tölt el bennünket. Példátlan eset ez a nemzetközi életben. Az államfők még háborús idők­ben is megkülönböztetett véde­lemben részesülnek, nem szólva a béke esztendőkről amikor államfőket hirlapi támadásoknak kitenni nem szoktak. Csehszlo­vákia, az egyetlen amely kivé­telt jelent, mert az utóbbi idők­ben a magyar nemzet állam­főjét támadja a prágai sajtó s Jeszi ezt oly kíméletlen módon, amire csak egyelen válaszunk lehet: a megbotránkozás Sú­lyosbítja a helyzetet az, hogy éppen a cseh külügyminisztéri­umhoz közelálló lapok vállal­koztak erre a szerepre Termé­szetesen ezt a csúf gyalázást íürni nem lehet s éppen ezért a prágai magyar követ három demarsot is intézett a cseh kormányhoz, felhiva arra, hogy vessen gátatt az ilyen rosszin­dulatú sajtókampányoknak. Be Hes cseh külügyminiszternek erre az volt a válasza, hogy „ semmi törvényes eszköz sincs birtokában, hogy a cseh lapokra befolyást gyakoroljon ", Mi nagy tisztelői vagyunk a. sajtószabad­ságnak, de emlékeztetnünk kell Benest arra, hogy más esetek­ben, amikor az ő kis ügyeit kellett elsimítania, rendelkezé­sére álltak azok az eszközök, amelyek a cseh sajtót magatar­tása megváltoztatására késztet­ték. Ha utánanéznek a cseh külügyminisztériumban a leg utóbbi esztendők anyagában, rájönnek arra, hogy a sajtósza­badságtörvény nem állta útját annak, hogy ^ csehszlovák kormány, például 1928-ban nem éppen szorványos esetekben alkalmazta a lapelkobzás esz­közét. Csupán az említett eszten­dőben 118 esetben foglaltak le lapokat s az utóbbi négy év alatt összesen 426 alkalommal történt lapelkobzás, vagyis min­den harmadik lapra esett egy ilyen megrendszabályozás De ezekben az esetekben, vagy Benesnek, vagy a cseh kormány valamelyik tagjának okozott kellemetlenséget az illető új­ság, vagy pedig a kisebbségek felé kellett ilyen retorzióval élni. Mi korántsem avatkozunk a cseh belpolitika ügyeibe s nem akarunk lapelkobzásra felhívást tenni, de megkövetelhetjük, hogy miként mi is s ahogyan miden művelt európai állam tisztelet­ben tartja más országok állam­főjét, eme nemzetközi jogszokás alól Csehszlovákia se vonhassa }rí magát. Mi nagyon jól emlé­kezünk a hágai megegyezés körülményeire, amikor az utód­államok közötti barátságos kö­zeledés kérdése is szerepet ját­szott s mi örömünket fejeztük ki afölött, hogy ennek a meg­értő szellemnek az útját egyen getni lehet. De kérdezzük: lehe-e hinni a csehek őszinte közele­désében, ha oly pontokon is támadási anyagot keresnek, amelyek csak arra jók, hogy meg­akadályozzanak minden ilyen­irányú jószándéku törekvést. A cseh sajtó nem tesz jó szol­gálatot a közeledés ügyének, ha folytatja a megütött hangot, de különösen nem tesz jó szol­gálatot Keleteurópa békéjének a cseh kormány, ha átlátszó módon, csupán kibúvókat keres, hogy a felelőség alól ktvonja magát, amikor köztudomásu, hogy éppen azok az orgánumok folytatják durva támadásaikat, amelyek nagyon közeli szellemi és egyéb nexusban vannak a cseh külügyminisztériummal. Mi semmi esetre sem haszpáljuk pari rozá sként azokat az eszkö­zöket, amelyeket a csehek ve­lünk szemben alkalmaznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar sajtó nem tudná tá­madni például Massarykot, de nagyon erőt kellene venni magán, hogy oda alacsonyodjon le ahol a cseh sajtó színvonala mozog. Ifj. Tóth Pált 54 szótöbbséggel a Nyíregyházi Ipartestület elnökévé választották Az Ipartestület izgalmas elnökválasztása (A „Nyirvidék" tudósítójától). * Nyíregyháza iparossága vasár 1 nap délelőtt a városháza diszter- g mében tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyei) Zomborszky Dániel, az ipartestület volt il­lusztris elnöke jelentette be le­mondását ünnepélyes keretek kö­zött s az izgalmas elnökválasztás zajlott le. Már reggel 8 órakor megindult a népvándorlás a városháza felé A teremben, a folyosókon, a vá­rosháza kapuja előtt nagy cso­portok alakulnak s izgalmas vita folyik a választás esélyeiről. Mintha Kiss Gyula hivei volná­nak túlsúlyban, itt is, ott is az ő nevét emlegetik. Kortesek futkos­nák, apró cédulák járnak kézről kézre, kapacitációk, érvek hang­zanak el pro és kontra, ugy hogy $ VEREBES ERNŐ mint táncoslábu gaídati zt HANS JUNKERMANN miat diplomata EVA GREY mint táncosnő egy-egy tájékozatlan ipartestületi tag a végén még jobban beleza­varodik és maga sem ludja, hogy most már kire szavazzon. Délelőtt 10 órára a nagyterem­ben ember ember hátán nyüzsög, de a folyosón is alig lehet tal­palatnyi helyet kapni. Öreg ipa­rosok hangoztatják, hogy erre még a nyíregyházi ipartestület történetében alig volt példa. Több, mint 750 iparos jelent meg, hogy részt vegyen a választási küzde­lemben. Zomborszky az elnöki székben utoljára. Pontosan 10 órakor az elnöki széket óriási óváció közben Zom­borszky Dániel foglalja el. A megbecsülés és a szeretet feszült csendet parancsol a lelkesen él TÁNCOSNO GrÁRDATISXT cimü grandiózus filmben Szerdán—csütörtökön az Apollóban. -m mmmrnrn -^mum" Jm**«.M «$$BUwffll mm* Íj maammm^amiimiama Hétfőn | Két" 6s félórás műsor >5,7 és V*10 órakor.] Kedden BETTY BALFOUR vüágfilmje A CSIBÉSZKIRALYNŐ Romantikus udvari történet 8 telv. DOLLY DAVIS és ERNA MORÉNA TITKOS ÉRZELMEK Louis Verneul a „47-es számú zsöllye" cimü színdarabja filmen, mely 150 eló.dáat ért ei a Budapesti Vígszínházban. Szerdán v Csütörtökön VEREBES ERNŐ és HANS JUNKERMANN szenzációs újdonsága TÁNCOSNŐ es GÁRDATISZT (SERENISSIMUS) Vidám udvari történet. — Irta: KlNDERM\NN. Burleszkek — Híradó . Előadások kezdete: v»sarnap 3, 5, 7 és 9. aetkozaap 5, 7 es 9 oraüQf, jenző ajkakra, amikor a2 illusztris elnök a meghatottságtól remegő hangon a Hiszekegy imával s néhány szivből jövő üdvözlő mondattal megnyitja a gyűlést. Az évi jelentés ismertetése Majd Zeke László ipartestületi jegyző általános érdeklődés mel­lett felolvassa az évi jelentést, amelyből az elmúlt esztendő minden nevezetesebb eseményét idézi vissza; a komoly, céltuda­tos munkának értékes eredmé­nyeit; a Székház építése érdeké­ben kifejtett áldozatos tevékeny­ségét Zomborszky Dánielnek, Rakovszky Iván ny. belügymi­niszter, országgyűlési képviselő­nek, Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester­nek, Kovács Tibor mérnöknek, Szánthó Józsefnek és mindazok­nak, akik lelkes akarással, áldo­zatkészséggel, anyagi és erkölcsi támogatásukkal karolták fel az iparosság régi, nagy álmát, a Székház gondolatának megvaló­sulását. A gazdasági krízis De visszaidézi az elmúlt esz­tendő keserves, munkátlan nap­jait is, a súlyos és reménytelen gazdasági helyzetet és azokat a káros anomáliákat, amelyek a Társadalombiztosító intézet és az iparosság között fennállanak. Az évi jelentésnek ehhez a szo­morú passzusához Zomborszky Dániel szól hozzá s mint az Ipar­kamara kültagja, Ígéretet tesz, hogy az iparosság sérelmeit fel­tárja az illétékes fórumok előtt. Egyben bejelenti, hogy a Székház ügyével a jövő vasárnapra össze­hívandó gyűlés fog részletesen foglalkozni. Az évi jelentést, valamint az 1929. évi költségvetés zárszáma­dását és a jövő évi költségvetést egyhangúlag elfogadják.^ Éljen Zomborszky Dániel! Nem engedjük lemondani^! Ezután izgalmas várakozás közben Zomborszky elnök beje­lenti a tárgysorozat következő pontját: az elnökválasztást. Az elnök hangja elvész az orkánsze­rüen felzúgó éljenzések áradatá­ban. Nem engedjük lemondani! — harsog fel a közóhaj. Éljen Zomborszky Dániel 1 — kiáltják százan és százan és az elnök hosszú idő múlva tud csak szó­hoz jutni. 4

Next

/
Thumbnails
Contents