Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-22 / 44. szám

150 JNftÍRYIDÉK. 1930. február 21. Gazdasági impotenc ia Irta: Pisszer János. Ha végigpillantunk a napi- és szaklapok cikkein, hirein és árve. íési hirdetményein, ha a hivatalos lap hirdetési oldalainak nagy szá. mát csak futólag is átlapozzuk, szinte kétségbeesetten kell megállapítanunk azt a fájdalmas valóságot, hogy olyan tespedtség, sőt visszafejlődés üli meg a csonkamagyar gazdasági életet, amely hovatovább az általános letargiát kell, hogy eredményezze. Valami olyan állapot bekövetkeztét kell, hogy jelentse ez, mintha ma már minden teremtő erő kihalására kellene gondolnunk, a teljes im potencia képét látnunk. Ha a munkaalkalmak csökkenését, az ezzel kapcsolatosan szaporodó munkanélküliek szá,mát figyeljük, akkor is látnunk kell, hogy itt a fogyó életerő tehetetlensége felé rohanunk, sőt már száguldunk is. Ha a közületek költségvetési előirányzatainak jövedelem, vagy bevételi oldalainak számadatait, a valóságban befolyó bevételekkel hasonlitjuk össze, akkor az adóalanyok teherviselő képességének olyan csökkenését kell látnunk, amely az aggkori gyengeség jeleit mutatja, azét a gyengeségét, mely már produkálni nem tud, amely csak tengeti életét, amíg be nem következik a mindent megszüntető halál. Amikor azután ezeket a fájdalmas jelenségeket rendre összeszedi valaki, csokorba köti és ugy •tárja a ma tmár látni nem tudók, vagy nem akarók elé, akkor készen a vád, hogy ime, ismét csak az elégedetlenkedés szitása folyik. Lámpásvasra az elégedetlenkedővel! Pedig gróf Széchenyi István »Hitel«-e óta tudjuk jobban, hogy van olyan kritika is, amely megegyezik a javitani akarással. Nem szabad tehát minden kritikát egyszerűen az ellenzékieskedés vádjával illetni. Ha igaz a »Stylisztíka« ama tanítása, hogy a kritika sokszor iavit a művön, ezt ki is egészítheti, akkor a gazdasági életben előforduló jelenségek feltárása, szemlélete és kifejezése, leggyakrabban az állapotok javítását célozza anélkül, hogy a lelkek megmételyezésével kivánna célt érni, vagy a lelkeket megrontani. Ezeknek kellő megértéséhez jó lélek, jó szív és némi jóakarat is sz'ükséges. Ma már azt látjuk, hogy a világhíres Chikágótól egészen le a legjelentéktelenebb Mucsáig is, számtalan közület van, amely kötelezettségeinek nem tud másként eleget tenni, mint csak ugy, hogy adósságainak, folyó kiadásai nak kifizethetése végett, kölcsönt vesz igénybe. Kölcsönnel, tehát további teherrel megterhelve igyekszik életét folytatni. Hogy ez azután a csőd felé vezet jobb gazdasági élet bevezetése hijján, az kétségtelennejt látszik és alig tagadható. Mert ha valamely közület a már keletkezett kiadásokat nem tudja saját bevételeiből fedezni, az ujabb kölcsön kamatés törlesztési terheinek súlyával sem birkózhatik meg. Ami ilyenképpen jelentkezni kezd a kisebb közületi egységeknél, a községek, városok és közigazgatásoknál, az fet kell, hogy üsse a tejét az államháztartásnál is ha talán időrendben kissé későbben is. De a bajnak ki kell ütköznie, hacsak megfelelő gyógykezelésérői é's kellő időben nem történik gondoskodás. Ezt a Faust-ot ismerjük minden részében, "Chikágótól Mucsáig, hiszen mindannyiail porcikái vagyunk. De hol van az a Mefisztó, hol van az a »berlini orvosprofesszor^ aki megtalálja azt a műtétet, amellyel a »modern Faust« újra megfiatalítható? Talán Hágában dolgoztak ezek, vagy mostan Párisban? Hiszen ezek inkább Madách ördögei, akik már tiz esztendő óta dolgoznak a középeurópai »Ember tragédiáján!« —• Ezek a professzorok a saját nációjuk gazdasági impotenciáját a mi további gazdasági kiuzsorázásunkkal kívánják rekonstruálni! Avagy talán Londonban törik a fejüket a lehetetlenen, azza.1, hogy a tengeri haderők leszerelésével bíbelődnek ? Ettől remélnek gazdasági újjászületést? Hiu ábránd! A gazdasági impotencia jelei megvannak az amerikai nagy államokban éppen ugy mint az európaiakban is, nem véve ki ezek sorából a brit világbirodalmat sem, hol pedig most a Labour Partié soraiból kikerült gazdasági és szociális quintessenciák kormányozzák és irányítják az állami és a, gazdasági életet. Fokmé rője pedig ennek az impotenciának a munkanélküliség és a munkanélküliek számaránya. A javitani akarás? Sehol sem jelentkezik ott, ahol bennünket legyőzötteknek tekintenek. A legyőzött mindig rabszolga volt az ókortól kezdve^ napjainkig is. — Csak a rabszolgaság formái változtak^ eszközei modernizálódtak. A lényeg maradt ugyanaz. Adózni a győzőknek, akár testi munkával. akár pénzzel, hívják ezt hadisarcnak, vagy jóvátételnek, avagy akár a régi tartozások »ren* dezésének« is. A ma igazdasági berendezkedés mellett, a helyzet javításának kulcsa a tőke kezében van. Ez most Amerikába vándorolt át. A tengeri haderők leszerelésének felvetett kérdése és annak tárgyalása azonban olyan ujabb bizonytalanságot teremtett, amely még a Franciaországba részben visszaszivárgott tőkének sem biztosit nvugodt bázist, hogy termelő munkájára megindulhasson, a legyőzött államok felé. Teljesen bizonytalan a leszerelési konferencia eredménye és egyáltalában nem lehetetlen és kizárt olyan öszszecsapása a tárgyaló feleknek, amely esetleg egy nagy tengeri háborút eredményezhet éppen a tengert uraló nagyhatalmak közt. Mindegyik a másikat óhajtaná leszerelni! Ha tehát a gazdasági impotencia megszüntetését kívánjuk, akkor nincs rrlás látható kiút, mint az egységeken belül, tehát a nemzetek mai országhatárain belül történő cselekvés utja. Amiként minden földbirtokosnak a saját földje hozamából kell életlehetőségeit megteremtenie és ezek között a lehetőségek között megszabott igényekkel élnie, akép pen Csonkahazánknak is, egyelőre csak a maga termelőtényezőinek kihasználásával lehet és az ezek adta körülményekhez szabott igények mellett szabad gazdasági életét berendeznie. "Ha ezek az igények tágabb kereteket meg nem engednek, jjgy le kell mondani mindarról, aimi ezt a szűkebb keretet túlhaladja. Egy feltétel lehet csak, a lakosság életfeltételeinek biztosítása, amely mel

L lett mindenki emberileg élhessen, nyomort n<^ szenvedjen. Evégből több adósságot csinálni a meglévőnél, nem szabad. A nálunk f orgalomban levő fizető, eszközt kell Olyan körforgásba hozni, ugy fluktuáltatni, hogy az minden lakóshoz eljutva, termelő életet keltsen fel. A lakosság szük ségletét meghaladó produktumodat pedig, ha kell;, még dumping áron is ki keli bocsájtani a határokon, de azokon be csakis oly árut szabad bocsátanunk, amely a mi termelésünk céljaira okvetlenül szükséges, de azt semmi esetre sem múlja felül. A világgazdaság impotenciája talán ez uton lehetne nálunk lokálisaan megszüntethető addig is. amíg az világszerte Tjiegjavul. Klebelsberg knitnszminiszter és Sállay államtitkár is résztvesznek a városok békéscsabai kongresszusán Száznál több vendég jelentette be részvétét Békéscsabáról jelentik: A Vidéki Városok Kulturális Szövetségének szombaton megdődő kongresszusára eddig már száznál több vendég jelentette be érkezését. Ezeknek elszállásolási tervezete már elkészült és teljesen bizonyos, hogy a vendégek az itteni fogadtatással és elszállásolással meg lesznek elégedve. A vendégek névsorát az alábbiakban közöljük. A névsort Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nyitja meg, aki megtiszteli a városokat azzal, hogy maga is résztvesz a kongresszuson. Bud János kereskedelmi minisztert a jelenleg Genfben folyó vámszüne- __ ti tárgyalások akadályozzák az eljövetelben; őt államtitkárja, Kállay Miklós fogja képviselni. Eljön még Kertész K. Róbert kultuszállamtitkár is, valamint még Budapestről a következő vendé, gek: Meszlényi Róbert miniszteri tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója és Jeszenszky Február 21., 22.. péateken, szombaton 5, 7 és 9, 23., vasárnap 3, 5, 7 és 9, 24., Hétfőn 5, 7 és 9 órakor ZORO-HURU DON QUIJOTE Vígjáték 7 felvonásban IL HÁROM AWÍWM. Egy kis család szomorú története 6 felvonásban Főszerepben: Muzsnay Bella, Mihó Uszló, Kompóthy Gyula* Híradó. Gáth Vima, Szécsi Ferkó, Játzkó Cia. Híradó. Sándor, Weidinger Gyula és Denhoff Antal dr. min. tanácsosok. Békésvármegye részéről Feilitsch Berthold báró főispán, Daimei Sándor dr. alispán és Márky Barna dr. főjegyző vesznek részt a kongresszuson. A városok kiküldöttei a következők: Budafok; Matskássy Sándor főjegyző és Czermann Antal dr. min. osztálytanácsos. Cegléd: Sárkány Gyula dr. polgármester és Kolofont József főjegyző. Debrecen: Ady Lajos tanker. főigazgató, Vásáry István dr. polgármester, Zöld István dr. h. polgármester, Csűrös Ferenc tanácsos, Baczony János dr. titkár, P. Nagy Zoltán és Kuthy Sándor zenedeigazgatók, Hankíss János, Verzár Frigyes dr., Tóth Lajos dr. és Csánky Dénes dr. egyetemi tanárok, G. Szabó Kálmán és Höchti Margit művészek. Esztergom: Antoni Béla polgármester és Buchner Antal városi zenedeigazgató. Győr: Valkó István dr. tb. tanácsos. Gyula: Vargha Gyula dr. polgármester és Heiünger Károly főjegyző. Kalocsa: Antalffy Sándor polgármester. Komárom: Alapi Gáspár polgár mester és "Csukás István dr. főjegyző. Kaposvár Vétek György dr. polgármester és Hortobágyi Ágost irodalmi köri elnök. Kiskunfélegyháza: Tóth József dr. polgármester és Szalay Gyula I muzeumi őr. | Kecskemét: Joó Gyula dr. jog| akadémiai dékán, Szabó Jenő tb. {

tanácsos és Szabó Ambrus dr. lapszerkesztő. tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül o3csÓ árban kerülnek eladásra, u, m hálók, ebédlők, ^ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i 1-töl 15 hónapig terjedő részletre is l Vas- és rézbutorok. s Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 01 SUHANES£Jkárpltos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kallalu. 4. Telefon: 319.