Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-21 / 43. szám

1930. február 21. JAÍRYIDÉK. A református magyarság tartozik ennek a halhatatlan ref. költő­papnak ezzel az átértékelő reví­zióval, kivált most, amikor az átértékelés nem a keleti, nem a kuruc, nem a turbulens — egy­szóval nem a református értékek megmentésére irányul. Ha katho­likus testvéreink meg tudják be­csülni a saját értékeiket, — tanul­junk tőlük mi is, a saját értéke­ink kegyeletes ápolásában. A szellemes fordulatokban gaz­dag és zugó tapsorkánnal foga­dott előadás után Tompa Mihály legszebb verseiből egy egész szép bokrétára valót szavalt el teljes átérzéssel és közvetlen hatással •feJHBBHÉSEHMHBBKEHBI Barcsa József IV. éves hittanhall­gató; Kuthy József IV. éves hit­tanhallgató pedig Tompa megze­nésített nép- és hazafias dalaiból énekelt el ötöt kellemes, meleg tónusú, bársonyosan sima bariton hangjával. A dalokat Dobai Márta kedves és simulékony zongora­kisérete tette még szivhezszólóbbál A letiport magyar lélek csen­des bánata zokogott a szavala­tokban és dalokban, szinte min­den hallgató egy-egy Uj Simeon­ként „egy napot várt" — és a lelkükben őrzött ezen nap képé vei távoztak, hogy élesztő ková­szai legyenek — a magyar feltá­madásnak. (N. V.) Az Izr. Nőegylet Sevilla-bálját általános érdek­lődéssel várják (A ,Nyírvidék" tudósítójától) Általénos érdeklődéssel várják a nyíregyházi Izraelita Nőegylet Sevilla-bálját városunkban, mert ehbez hasonló bál még nem volt Nyíregyházán. Az ötletes rende­zőség érintkezésbe lépett az Un­gár Lipót céggel, ahol a báli ruhák olcsó árban és tetszés­szerinti színben szerezhetők be. Tekintettel arra, hogy a köz­ismerten olcsó Sevilla anyagból készítendő tavaszi ruhák mahol­nap esedékesek, természetesen minden hölgy elkészítteti a maga tavBszi toilletjét, amellyel egyben a Sevilla.bálon rendezendő ruha­versenyen ís részt vesz, ahol a legszebb ruha értékes díjazásban részesül. Március elsején a Korona dísz­termében azlzr. Nőegylet jótékony­sági táncmulatságán igy nem csak a jótékonyságot gyakorolják a megjelenő hölgyek, hanem egyben az egyöntetű Sevilla-ruhák beszer­zése által a magyar ipart is. Válasz Cibály lános cikkére A következő levelet kaptuk: Őszintén megvallva csodál­kozással fogadtam a Cihály János ur tollából származó és a „Nyirvidék" február* 15 ki levelében közölt azon kérelmét, hogy kontár névvel ne illessek olyan egyéneket, akik a kisipar mellett sokat szenvedtek és iparuk után sok adót fizettek. Azért csodálkozom ezen a ké­résen, mert én a „Nyírvidék" február 13-án megjelent szá­mában a kontár kérdéssel kap­csolatban szórói-szóra csak ennyit irtam: Sok kontár vállal munkát, aki minden felelősség és lelkiismeret nélkül dolgozik, megbízhatatlan. Panaszkodnak az ácsiparosok, hogy a statisz­tikában szereplő 140 épület­munkánál csak 38 esetben dol­gozott képesített ácsmester, a többi mind kontár volt. Hol érintettem én itt egy szó­val is személyeket és főkép olyanokat, akik jogosultsággal bírnak arra, hogy építési mun­' kákát önállóan végezhessenek ? A száraz statisztikai adatok közlése az ácsmesterek szak­csoportjának megállapítása alap­ján közöltetett, anélkül, hogy megjelölve volna abban, hogy ki volt a kontár és ki volt a a szakmunkás. Én azt is meg­vallom, miszerint nincs tudomá­som arról, hogy Cihály ur ren­delkezik-e jogosultsággal épí­tési munkát vállalni és végezni és, hogy egyáltalán milyen képesítése és jogosultsága van. Akinek nem inge, ne vegye ma­gára. Aki pedig magára veszi, annak felvilágosításul a követ­kezőket válaszolom: Kontár mindaz, aki anélkül, hogy jogosultsággal, tehát ké­pesítéssel birna valamely tör­vényben előirt ipari munka vál­lalására és végzésére, ilyenre mégis vállalkozik. Minthogy a törvény előírja, hogy az ács­iparban ki milyen munkát vé­gezheti, ki végezhet mellék­épületeken vagy egyéb kisebb jelentőségű létesítményeken, munkát, és viszont ki végez­heti a lakóházak fedélszerke­zeti munkáját, ebből nyilván­Február hó 20-én, esütörtökön utoljára lfetólytársnök (MADONNA ODER DIRNE.) (Ucca leánya.) Otínet világ­hírű csodálatos szépségű regényének filmváltozata 10 felv. Főszereplők: Korda Máris, Hans Adalbert, V. Schlettow, Hans Albers, Gertrúd Arnold és Paul O.tó. Kísérő műsor: Barnák előnyben, 2 felv. burl Heilígen­blut és Königsell környéke ismertetöfilm. HÍRADÓK való, hogy aki kisebb képesí­téssel bír, mint amilyen a lakó­házak fedélszerkezetének ké­szítéséhez megkívántatik és ilyen munkát mégis vállal, mindaz kontárkodik. Hogy valakinek kisebb ács­ipari engedélye van és, hogy a végzet munkája után forgalmi és kereseti adót fizet, ez még nem jelenti azt, hogy jogosult­sággal is bir városban, nem tanyai házakban, fedélszerke­zetet készíteni, mert ehhez kü­lön képesítés is kívántatik te­kintet nélkül arra, hogy hány éve dolgozik e szakmában és az adókivető hatóság nem vizs­gálja, nem hatáskörébe tartozó dolog annak megállapítása, hogy jogosult munka-e az, ami után adót vetnek ki reá. A jogosult­ság vizsgálata az iparhatóság feladata. Éppen ezen jogosulatlan ipar­űzés leküzdése tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter 1928. évi 81, 161 sz rendelete arról intézkedik, hogy a közigazgatási hatóságok, mint rendőribüntető bíróságok a jo­gosulatlan iparűzés eseteiben a büntető eljárást soronkivül foly­tassák le. Tehát rendkívül ko­moly dolog a kontár kérdés, nemcsak a magán érdekek szem­pontjából, hanem amint ezen hivatkozott miniszteri rendelet­ből kitűnik, közérdek is kívánja a kontárok üldözését- A közel­múltban is beigazolódott ez a közérdek szempontja, amikor egy jogosulatlan vállalkozó, egy úgynevezett Strohmann felelős­sége mellett épített házat s az épület néhány hele, a szó szo­ros értelmében rombadőlt, sze­rencsére a lakók nem tartóz­kodtak a lakásban és igy élet­ben kár nem esett­Cihály ur személyemre vo­natkozólag azt irja cikkében, hogy az olcsóbb munka ked­véért, építkezésemnél olyan egyén végezte a munkát, aki­nek még munkakönyve sem volt és a munkája még is jó lett. Hát erre az a válaszom, hogy nekem lakóház — fedélszerke­zetet, mindig szakképzett és arra jogosult ácsmester készí­tett. Kontár munkás fedélszer­kezetet nem készített egy há­zamnál sem. On bizonyára ősz­szetéveszti az udvaromban vég­zett tyukketreccel, vagy íakama­rával, vagy esetleg keritésjavi­tással az esetet, ahol a leg­kisebb iparos vagy ácssegéd munkája is megfelelt. A Cihály János ur cikkével kapcsolatban eszembe jut egy katonakorombeli tréfás eset, amikor a tüzérkáplár szalonnája elveszett a közös terem ablaká­ból és azt sehogysem tudta megtalálni. Végre egyet gondolt, sorakoztatta a közös szoba le­génységét s azután eléjök állva, igy szólott: Most már jelent­kezzen közületek az, aki meg­ette a szalonnámat, mellyel magamat beszoktam dörzsölni, hogy a nyereg engem alul fel ne törjön.'S Erre a sorban egy közlegény öklendezni kezdett. Nem kellett a tettest tovább keresni. Távol áll tőlem a gyanúsítás, mintha Cihály János urat azok közé soroznám, akik jogosu* .1 ' fl háziasszony gondjai m m bizony nem csekélyek. „Ugy van — mondja On —, mindenkinek m*g van a maga terhe, kié salyoaabb, kié meg könnyebb". Er igy is van, de mégia boldogabb az, akinek terhe kisebb, aki mindenekelőtt jó egészségnek Ör­vend és aki ezt hozzátartozóiról, házas­társáról, gyermekeiről ii elmondhatja. Az egészség a legfőbb földi jó, ettől függ sikerűnk a hivatásánkban, boldog­ságunk és megelégedésünk. Semmi sem képezheti jobban a háziasszony gondját, mint hogy saját egészségét megtartsa éj mindent elkövessen, hogy az idegességet, ezt a legveszedelmesebb békebontót családjából száműzze, Ezért van annyira eizcj, hogy igy okoskod­jék : „Minden egyében kivfll m»g azt is megteszem, bogy csak a Hag-kivét engedem ai asztalomra". Igy megvan minden biztositéka arra, hogy sem cekí, s»m pedig tsaládjának sohasen kell a koffein hatásától sienvednie és hogy mindannyian pompás, valódi kávét ihatnak, oly erőaet éi annyit, amint catk jólesik, mert a Hag kávé nagyobb ékezetet nyajt és elősegíti a jobb egészséget. HAG KÁVÉ R.-To Biá«7~ peat. Racolder-utea tl. Bon. KOldJanelc aekaxa a mellékelt 701 lerélb*ly« ellaoébta «rr pr4t»'»o­m»r Hat kárét, Vér Utca latlan ~épület munkát végeznek, mert feltételezem, hogy neki csak olyan munkában volt része, melyhez jogosultsága is van. Nem is állítom, hogy ő nincs a között a 38 munkavállaló kö­zött, aki jogosultsággal bir. Hát akkor miért jelentkezik? Dr. Kerekes Pál M o z 1 A zenei aláfestés a legerősebb támasza a hangos-film lét­jogosultságának Megemlékeztünk azokról a nagy­szerű tulajdonságokról, amelyek a Városi Mozgóban szombaton bemutatásra kerülő »Mámor­keringő« c. hangos-filmet minden eddigi beszélőfilmnél különbbé te­szik. Ezekhez a tulajdonságokhoz még hozzá kell vennünk ennek a pompás filmnek orkesztrális zenei aláfestését, amely egy 40 tagtí szimfónikus zenekar művészi já­tékát adja vissza tökéletes máso­latban. A kísérőzene gazdag anyagából ki kell emelnünk a >Dich hab* ich geliebt* c. keringőt, amelynek mámoros ritmusa valósággal el­zsongítja a hallgató idegeit, to­vábbá a „Bölcsódal* könnyeket csalogató melódiáját, amely édes­bús hangulatba ringatja az embert, belopva magát hallóidegeinkbe, szívünk legtitkosabb kamrájába. k Diadal mai jótékonycélí előadásai iránt nagy az érdeklődés Megírtuk, hogy a Diadal-Mozgó a mai előadások jövedelmének 20 százalékát a nyíregyházi nyomor*

Next

/
Thumbnails
Contents