Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-18 / 40. szám

4 JNftÍRYIDEK. 1930. február 18. iz etnikai jelleg és a > magyar nemzetiség Amióta a trianoni béke világ­raszóló igazságtalansága elsza­kította tőlünk magyar testvére­ink millióit, nemcsak nálunk, hanem azoknak a »győztes« államoknak a szemében is nagy­jelentőségűvé vált a nemzeti­ségi statisztika, nmelynek ezen az alapon igyekeznek — állító­lag — a világ jövő békéjét és nyugalmát biztosítani. A mult évben Kairóban nem­zetközi statisztikai konferen­ciát js tartottak s ezen nagy sikert ért el a magyar központi statisztikai hivatal elnöke a magyar nemzetiségi statisztikai rendszer általános bevezetése érdekében előterjesztett javas­latával. Bezzeg feltámadt a kongresszus után az oláh félté­kenység, amelynek ki kellett törnie, hiszen természetes, hogy mihelyt a tiszta és lelkiisme­retes magyar statisztikai rend­szer jutna tágabb érvényesü­léshez, tüstént az e^ész világ előtt hullna le a lepel arról a tengernyi hamisításról, amellyel az oláh uralom csak arra hasz­nálja fel a statisztikát, hogy alátámassza azokat a nagy ha­zugságokat, amelyekre a félre­vezetett nagyhatalmak Trianon­ban az uj, illetőleg megnagyob­bított államokat építették. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az oláhok az általuk követett rendszer egyedüli he­lyességét igyekeznek bizonyí­tani, jóllehet éppen eléggé jel­lemző erre a rendszerre, hogy adataiból még magának az oláh fővárosnak a lakosságáról sem lehet tiszta képet alkotni. Ki­tűnt, hogy egy évben megjelent három hivatalos oláh kiadmány adatai is teljesen ellentmondóak. Mennyivel kevésbbé lehetnek komolyak az erdélyi nemzeti­ségi viszonyokról szóló statisz­tikáik, amelyek ugyancsak a speciális oláh módszerrel, az »ethnikaijelleg« megítélése alap­ján készülnek. Érdekes tudni, miként törté­nik az »etnikai jelleg* megálla­pításához szükséges adatok rögzítése az illetékes oláh hiva­talokban. Éppen kapóra jön az a példa, amelyet egyik bukaresti magyar letkész szolgáltat erre vonat­kozólag, aki felemelte tiltakozó szavát az ellen a szemérmetlen oláhositás ellen, amelyet a bu­karesti s általában az összes oláh anyakönyvi hivatalokban végeznek. Mig azelőtt az újszülöttek vallását egyáltalában nem je­gyezték be az oláh anyaköny­vekbe, addig most már a január elsején életbelépett uj törvény értelmében erre is kiterjed az oláh anyakönyv vezetés is. Persze, az már más lapra tar­tozik, hogy minden újszülött magyart »othodox« vallásunak könyvelnek el egyszerűen. A fő hamisítást pedig a nevek be­írásakor végzik. A magyar ne­veket pedig eloláhositva jegyzik be, számítva arra hogy az eth­nikai jelleg fürkészésénél ezek az adatok is leginkább a név hangzása dönti el a nemzeti­ségi hovatartozás kérdését Így veszi, igy rabolja el ma­gyar testvérünk ezreit az oláh hamisítás, igy halad előre az oláh honfogialás a hivatalos papirosok lapjain s nekünk csak egy vigasztalásunk lehet: egybe­vetjük az erőszaknak ezt a fegyverét azzal a hatalmasabb erővel, amelynek segítségével a magyarság hódított magának lelkeket. A magyar szellemnek, a ma­gyar felsőbbrendűségnek a von­zó, lebilincselő ereje volt az, amely megnyerte, elbűvölte és beleolvasztotta az idegen szár­mazású elemeket s abba a magasabbrendü közösségbe so­rolta a lgvegyesebb ethnikai származású ezreket is, amelynek minden becsületes, őszinte sta­tisztikában csak egy neve lehet : Magyar! Hogy mennyit ér ezzel szem­ben az újonnan uralkodóvá lett fajta statisztikájának névelem­zési és más hasonló alapon történő meghatározása, azt fé­nyesen bizonyítja egy aradi gyászhír melyet, a napokban minden újság közreadott: Nikolics Döme, egy 79 éves aradi ügyvéd véget vetett fáradt életének s utolsó kívánsága gyanánt azt irta végrendeleté­be, hogy sírja felett magyar beszédet mondjanak. Íme, egy a sokezer közül, akit az uj hatalmasok elvettek töl lünk, mert neve rác, vagy oláh hangzású volt s lám, a lelke magyar, magyar még a sirban is i á Nyíregyházi Kaszinó Egyesület közgyűlésén lelkes ünnepléssel méltatták Horthy Miklós kormányzásának tízéves évfordulóját A közgyűlés Gednly Henrik püspök javaslatára elhatározta, hogy megfesteti Péchy Syula arcképét — á Kaszinó ér­vényesíteni kívánja a várossal kötött szerződését A Nyirvidék tudósítójától A nyíregyházi Kaszinó Egyesü­let szombalon délután 6 órakor tartotta meg rendes évi közgyű­lését, amelyen a Kaszinó elnöké­nek, dr. Kállay Miklós államtit­kárnak távollétében Mikecz István alispán, a Kaszinó Egyesület alel­nöke elnökölt. Mikecz István alispán elnöki megnyitója után Vietórísz József dr. kir. c. főigaz­gató, a Kaszinó Egyesület titkára bemutatta Kállay Miklós dr. ál­lamtitkár levelét, amelyben sajná­lattal közli a Kaszinó Egyesület­tel, hogy állandó ".távolléie, a fő­városhoz kötő hivatali elfoglalt­sága miatt le kell mondania a Kaszinó elnökségéről. A lemondó levélben meleg szavakban bizto­sittja a Kaszinó Egyesületet to­vábbi támogatásáról, arról, hogy továbara is megtartja a kaszinói tagságát és barátja akar lenni továbbra is kaszinói tagtársainak. A közgyűlés meleg sajnálattal vette tudomásul kiváló elnökének lemondását és lelkes viszhangol keltettek a lemondó levél baráti szavai. NÉMÁN IS BESZÉLNEK A SZIBÉRIAI BILINCSEK mert az „ítél a Dnyeszter" és,,Moszkva 1914." cimü filmek óta ilyen orosztárgyu filmet nem pergettek le a raozi vásznán — természetesen az Apollóban csütörtöktől—vasárnapig. Hétfőn rod LA ROQUE Kedde n Bánky Vilma férjének parádés szerepe A REVOLVERES ESKÜVŐ Kalandos szerelmi íöiténet 8 felvonásban BURLESZK TERSENY 1. A mi bandánk 2 felv. 2 Az átkozott palota 2 felv. 3. A főcsövezeíő 2 felv Szerdán csa k 1 napi g! HANS STÜVE és ESZTERHÁZY ÁGNES együttes szereplésével Bessel doktor feltámadása Dr. Ludrig Wűlf világhírű regénye 9 felvoaásban 2 burleszk szenzáció. Előadások kezdete: v*sarnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor Vietórísz József dr. ezután len­dületes szavakban, ünnepi érzést fakasztó szónoki elokvenciával, a mélységes honfiúi érzés hevületé­vel méltatta Horthy Miklós kor­mányzóságának áldást fakasztó, békés munkát, alkotó magyar éle­tet biztosító működését, afénkölt honfiúi lélekkel irányilott kor­mányzás tiz éves évfordulójának történelmi sulyu dátumát, amelyet kisérő éljennel, lelkes ovációval ünnepelt a Kaszinó népes köz­gyűlése, majd dr. Kovách Elek kir. közjegyző markánsan jellemző méltató szavai után elhatározta, hogy a tiz éves évforduló jelen­tőségét, a kormányzó históriai jelentőségű nr üködését méltató sorokban, jegyzőkönyvben örö­kíti meg. A titkári jelentés az elmúlt év halottairól szóló kegyeletes meg­emlékezés során plasztikusan jel­lemző szavakban adózott a Ka­szinó volt elnökének, a közelmúlt­ban elhunyt Péchy Gyula kir. kormányfőtanácsos, ny. vármegyei árvaszéki e/nök emlékének. Vietó­rísz József dr. szavai elevenítő erővel állították a közgyűlés elé Péchy Gyulát, a magyar úri lélek, a fenkölt hagyományok in karná­lóját. A közgyűlés elhatározta, hogy Péchy Gyula emlékét jegy­zőkönyvben örökíti meg. Jelentős tárgya volt a közgyű­lésnek a város átiratának tárgya­lása. A város a kaszinóval kötött szerződése értelmében május 2-ára köteles a Kaszinó számára uj helyiséget építeni, vagy ha az nem lehetséges, köteles a Kaszinó jelenlegi helyiségét megfelelő mér­tékben átalakítani. Nyíregyháza város azonban a mai aggasztóan súlyos gazdasági helyzetben arra kérte a Kaszinó Egyesületet, hogy egy évre adjon a városnak haladékot. A Kaszinó választmánya a város átiratára nyomban válaszolt és közölte, hogy a Kaszinó nem várhat to­vább és a haladékot nincs mód jában megadni. Erre az állásfog­lalásra, amelyet a Kaszinó választ­mánya kötött a város polgármes­terével, még nem érkezett válasz s most a közgyűlés a választmány javaslatára kimondotta, hogy a várost felkéri, tegyen eleget » a szerződésben vállalt kötelezettsé­gének, amelyből a Kaszinó nem engedhet, mert okvetlen^sztíksége van az helyiségekre. A Kaszinó közgyűlése ezután elfogadta az előterjesztett szám­adásokat és a jövő évi költség­vetésre vonatkozó javaslatot. A jelentések tudomásul vétele után Geduly Henrik püspök szó­lalt fel, aki utalva Péchy Gyula volt kaszinói elnöknek soha el nem hervadó, kiváló érdemeire, javasolta, hogy a Kaszinó festesse meg Péchy Gyula arcképét, hogy igy örökítse meg felejthetetlen el­nökének érdemeit. A javaslatot a közgyűlés a mélységes kegyelet és hálás emlékezés emelkedett érzéseivel fogadta el. A közgyűlésen elnöklő Mikecz István kijelentette, hogy a Kállay Miklós államtitkárnak az elnöki tisztségről történt lemondása kö­vetkeztében az alapszabályok ér­telmében közeli időben ki fogja tűzni az elnökválasztó gyűlést. A közgyűlés Mikecz István al­ispán lelkes éltetésével ért véget. — . .ÍJ

Next

/
Thumbnails
Contents