Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-15 / 38. szám

* jMlfÍRYIDBK 1930. február 15. Aki még a véréből is pénzt esinál Egy négyszázholdas bővérű debreceni cívisről szói az alábbi jóizü történet. Ugy esett a dolog, hogy cívis urammal egyszer csak elkezdett a világ forogni. Szédült, nenezkesebb lett a járása, hát azonmód elment a doktorhoz, mivelhogy nem jó a bajjal sokat teketóriázni. Az orvos megvizsgálta, nyolcszor-tizszer meglélegeztette, elővette a vérnyomásmérőt s aztán emigyen sz entenciáz ott: — Nincs baj, de nagyon könynyen lehet baj. Kissé magas a vérnyomás. írok majd fel egy kis jódot. Aztán diétát tartunk. Kevesebb pipa, semmi bor semmi hus, csak tejet és gyümölcsöt. Ebbe még csak belenyugodott volna az Óreg, csak akkor esett le az álla, amikor mondókájához azt is hozzátette a doktor: — Most pedig, hogy elejét vegyük minden meglepetésnek, egy kis vért veszek majd. — Már minthogy éntőlem, — körkent fel az öreg. — Igen, igen, még pedig most mindjárt. — Hát az nem lehet, kérem, épenséggei nem lehet. — Már pedig én, mint doktor ezt határozottan szükségesnek tartom. S nem tudom elgondolni, hogy miért ne lehetne, mikor nekem megvan hozzá minden szükséges műszerem. — S mennyi pénzbe kerül? — Arról most ne beszéljünk, különben is husz pengőből kiáll. — Hát akkor már mégis halasszuk máskorra, megbeszélem az asszonnyal is a dolgot. Az orvos útjára bocsájtotta páciensét, aki hazaérve szép takarosan mindennel beszámolt életepárjának. Végül arra döntött, hogy csakugyan kötélnek áll és eret vágat magán. Indul is viszsza mindjárt a doktorhoz, elébb azonban kiolvassa az újságot, mivelhogy a hágai egyezmény nagyon is a mellén fekszik. Hát ahogy forgatja az újságot, egyszerre egy felhívás böki meg a szemét. Azt mondja, hogy azt mondja: Felhívás a vértadókhoz. Hogy akik vért adnak a klinika céljaira vérátömlesztéshez, jelentkezzenek vizsgálatra. És hogy minden vérvételért negyven pengőt adnak. Cívis uram nem sokat gondolkodik, markába kaparintja görbebotját és villamoson kidöcög a nagyerdei klinikáig. Kevés vártatva ott áll már a tanár előtt: — Olvastam tanár ur, hogy vért vennének itt, hát csak azért jöttem. Az a negyven pengő rajtam is jól fog, a véremből meg telik és segíthetek véle szenvedő felebarátaimon is. Rövidesen megállapítják, hogy cívis uramnak alkalmas a vére a vérátömlesztéshez és mert épen erre a mentő eljárásra van szükség egy súlyos betegnél, ott is marasztalják. Megcsapolják jó kiadósan. És amig csapolják, magában nem győzi eléggé dicsérni az orvost, aki neki érvágást ajánlott, mert lámcsak: percről-percre könnyebben érzi magát, nem zug már a feje s nem forog vele a világ. Diadallal vonult haza az öreg a portájára. S amikor az anyjukkal együtt bementek a belső szobába, történetünk hőse kitesz az asztalra négy darab tizest és büszkén jelenti: — Kerestem hatvan pengőt. Ezt a negyvenet, meg azt a húszat amit nem kellett kifizetni érvágásért a doktornak. Hit raboltak el Magyarországtól ? 32 billió a magyar nemzeti fagyon A Societé Belge d'Etudes et d'Expension folyóiratának legújabb számában Fellner Frigyes dr. b.-pesti egyetemi tanár igen érdekes tanulmányt közöl Magyarország nemzeti vagyonáról. Különböző kimutatások összekezése után Fellner professzor a magyar nemzeti vagyont 34.714,537.919 pengőben állapítja meg. Magyarország külföldi adósságai ezzel szemben 2.633,089.541 pengőt tesznek ki, igy a nemzeti vagyon nettó értéke 32.080,548.378 pengő. Számításaihoz Fellner professzor a következő megjegyzést teszi: A Magyar Szent Korona országaiban a háború előtt, 1912-ben a nemzeti vagyon értéke 48.103 milliárd pengőre lehet értékelni. Ebből a nemzeti vagyonból a jelenlegi Magyarország területére a kvóta arányában 18.161 milliárd pengő esne, ami annyit jelent, hogy számszerűen a nemzeti vagyon mintegy 14 milliárddal, azaz 76.5 százalékkal növekedett. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy ez a — számszerinti növekedés nem jelenti a vagyon tényleges anyagi növekedését is. Ebből az értéknövekedésből — 8.352 milliárd pengőt kell az árak növekedésének terhére írni, mivel a pénz értékcsökkenése következtében az I9i3.évi árakhoz viszonyítva, 35 százalékos drágulás állott be . Egy további óka a nemzeti vagyon számszerinti növekedésének az, hogy a korona értékcsökkenésé következtében Magyarország külföldi adóssága 3.175 milliárd pengővei csökkent. Mindezt tekintetbe véve, — a vagyon tényleges értékemelkedése mindössze 2,391,142488 pengő. Ez az értéknövekedés elenyészően csekély ahhoz a veszteséghez képest, amelyet Magyarország a trianoni békeszerződés következtében veszített. Magyarország ugyanis minden ellenszolgáltatás nélkül 29.205 milliárd aranykoronát, illetve 33.835 milliárd pengőt adott át nemzeti vagyonban az utódállamoknak, — Romániának, Csehországnak, Jugoszláviának, Olaszországnak és Ausztriának, amelyek az átcsatolt területekkel együtt, mind a nemzeti vagyonban is részesedtek. Véres szerelmi dráma a londoni állatkerti majomtanyán Szalónerkölcsök a majomketrecben. - á majom-feleség, a majom férj és majom-házibarát véres drámája Londonból jelentik: Az emberi és állati ösztönök csodákkal teli szövevényébe világit bele az a megdöbbentő történet, amelynek színhelye a londoni állatkert, a majomketrec örökké nyüzsgő világa. Heteken át figyelték az őrök a szerelmi dráma fordulatait, mindennap jelentést tettek íz igazgatóságnak az ujabb és ujabb eseményekről, de nem volt mód rá. hogy a tragikus befejezést meggátolják. Az elmúlt esztendő fekete betűkkel íródott be a londoni Monkey Hill, majomország történetébe. Furcsa betegségek támadtak a fiatal generáció között, az ápolók, állatorvosok tehetetlenül nézték' mint hull rakásra a sok szegény majomapróság. Aztán jött a szokatlanul kemény tél, a tüzesen forró, párás nyár — és az egész hatalmas ketrecben egyetlen egy kismajom maradt. Ugy látszik, itt kezdődött a nagy harc. Az egyetlen meglmlaradt apróság ugyanis mindenképen anyjának köszönhette életét.: az anyja olyan féltő gonddal őrizte, védte, tisztogatta, sőt mosdatta különben is erőteljes, szépen fejlett kicsinyét, hogy egyszerre magára irányította az összes nimek figyelmét. Szakértők szerint fel kell tételezni, hogy valamenynyiben saját fajtájának vad szeretete dolgozott, amikor ezt a nőstényt akarta gyermekei anyjának. A nőstény idáig csöndes, szép házasságban élt férjével. Sohasem civakodtak s az őrök állítása -szerint a him egyszer sem tépte meg az asszonyba bundáját, pedig a majomketrecben ez a fegyelmezés elismert és hatásos módja. Aztán jött a nagy felfordulás A hímnek nem volt nyugodt pilla nata: éjjel-nappal harci készenlétben kellett állania, hogy párját megvédje a többi himek ellen, akik minden órában ismételt ro| Tiamokkal próbálták a nőstényt elrabolni és saját barlangjukba vinni. Egy hétig egyedül állta a nagy küzdelmet, de végül kénytelen volt segítség után nézni. Senki sem tudja, hogy a tárgyalások hogyan folytak: le, de tény, hogy megalakult a háromszög: a férj, az asszonyka és »a barát« aki mint teljesjogu társ helyezkedett el a családi körben, élvezve az ezzel járó összes előnyöket. De még igy is megtörtént a kikerülhetetlen: hajnalban, amikor a »barát« őrködött volna, egy hatalmas majom elrabolta a kapálózó nőstényt és saját barlangjába cipelte. A férj nem nyugodott bele ? veszteségbe: dühösen rohant * rabló után, szörnyű harc után megölte es visszaszerezte a párját. Ez a küzdelem azután szinte naponta megismétlődött. A »barát« éberségét mindig sikerült kijátszani, a férj mindig visszahurcolta asszonyát, de közben egyre jobban gyengült. Félszemét valamelyik párbajban kiverték, egyik hátsó lába eltörött, testét alvadt vércsomók borították. Szánalom volt ránézni. £s ekkor jött az áruló »barát« aki eddig csöndesen élvezte a férj hősi harcainak gyümölcseit. Egy éjszaka ő rabolta ei a sebei tői elgyengült alv óhim mellől a nőstényt és egy üres barlangocskában ő maga rendezkedett be vele. Reggelre a véresre vert, megkínzott és megcsalt him felfedezte hogy mi történt. Az őrök állítása szerint órákig ült mozdulatlanul, maga elé meredve. Délben, ugy látszik döntő elhatározásra jutott. Felkelt, odabicegett az áruló barát barlangjához és mire az észbekapott volna megfojtotta a nőstényt, annyi baj akaratlan okozóját. Azután rávetette magát utolsó ellenfelére és hősiesen verekedett vele, amig annak töretlen ereje le nem gyűrte és maga is holtan nem rogyott a földre megölt asszonya mellé. Az állatkert igazgatóságának most !,r*igy gpndot okoz az anya nélkül maradt egyetlen kismajom sorsa. Rövid hirek — Az egységespárt tegnapi értekezletén Csontos Imre szóvátette hogy bizonyos nehézségek mutatkoznak a honosítás terén és orvoslást kér erre. Vass miniszter válaszát az értekezlet egyhangúlag tudomásul vette. — Vanyarc községben Bálint Lászlóné konyhakéssel agyonszúrta. szomszédasszonyát és annak 18 \ éves leányát, mert huga udvarlóját elhódították. Bálintnét a csendőrök alig tudták megvédeni a feldühödött tömeg haragja elől. — Az egységespárt tegnapi vitaestjén vitéz Kozma Miklós, a MTI elnökigazgatója, a modern hírszolgálatról tartott igen érdekes előadást. — A Nemzeti Szabadelvű Párt tegnapi értekezletén Rassay Károly hangoztatta, hogy a párt senki ellen sem irányul. — Halász Bélát, a pécsi tárházak sikkasztással gyanúsított igazgatóját szabadlábra helyezték. Az általa elsikkasztott összeg 380.000 pengőt tesz ki. — A vizsgálat megállapította, hogy Tibacu volt rendőrfőnök tény leg kémkedett a szovjet javára, de bűntársai nincsenek. — A bolgár távirati iroda megcáfolja azt a hirt, mintha a közeli napokban megtörténne Boris király eljegyzése. — Mussolini 100 ezer líra jutalomdijat tűzött ki a trieszti bombamerénylet tetteseinejc nyomravezetője részére. — Madridban tegnap délután munkanélküli tüntetések voltak, a melynek során összetűzés támadt a tüntetők és a rendőrök között. A tömeg a királyi palota elé akart vonulni, de megakadályozták. Vidéken több helyen megrohamozták az üzleteket. — Hendersontól az angol alsóházban megkérdezték, hajlandó-e közbelépni a Népszövetségnél a szovjet vallásüldözése miatt. A külügyminiszter kijelentette, hogy ezt inem tartja célravezetőnek, de — minden befolyását latbaveti a vallásszabadság biztosítására. — A februári fizetések revideálásánál nagyarányú visszaélések nyo

j mára jöttek Romániában. A csalás különösen szembeszökő az államvasutaknál, ahol olyan emberek nevét vették fel a fizetéslistára, akik sohasem voltak a vasútnál alkalmazásban. — A keleti jóvátételi egyezmény szövegező, bizottságának munkálatai nehezen haladnak előre. Azt hiszi, hogy a jövő hét végére sikerül mégis a végleges szövegben, megállapodni.