Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-26 / 21. szám

ja már 2é. JhfVlRYIDáíC. N«eyl»«ni árusító NIregjhá*« él vidéke >éM<re • Alt ÍT Bernát, Nyíregyháza A so 30 évvel ezelőtt és 30 évvel ezitin Szinte hihetetlen, mennyit vál­tozott 30 év alatt a nők műveltsége tudományos és gyakorlati készült­sége. Hol van ma már a »Fclsőbt} Leányiskolák előkelő zárkózottsá­ga, amely nem vett tudomást a mindennapi életről. Ezelőtt 30— 40 esztendővel pedig ez jelentette a női műveltséget, a végső simí­tásokat azután egy-egy családi panzió végezte el. Itt képezték ki H leendő hölgyeket gyakorlati és reprezentatív feladataikra. A tan­tárgyak* között elsőnek az illemtan szérepelt, utána a tánc követke­zett, egy kis háztartástan, egy kis aangora és természetesen nem ma­radhatott el az úgynevezett kon­verzáció, azaz a társalgás kellemes tudománya sem. Hogy miért kellett társalogni tanulniok, erre nincs fe­lelet, éppewugy, mintahogy rejtély az is, miért kellett a platina tü megtüzesedett hegyével annyi ége­tett dobozt gyártani a hölgyeknek. Azóta kissé megváltozott a vi­lág, nemcsak az egyetemek nyíl­tak meg a nők előtt, de minden egyéb gyakorlati pálya is. Vam már női ügyvéd, női orvos, vegyész, mérnök, muzsikus, tisztviselő. A legfontosabb azonban, hogy a nők a kereskedelmi pályákon is terjesz­kednek. Nálunk is „van már igen sok elcrelő cégnél női cégjegyző és igazgató, sőt személyzeti referens is, vannak női kiadóink, sőt szer­kesztőnők, igen sok a festő és az iparművész is a nők között. Ipari pályákon nagyon sok nő helyezke­dett el, van egynéhány szakma, a mely hovatovább egészen a nőké lesz Az elárusítói foglalkozásban 1 nők sokkal tehetségesebbek a fér­fiaknál. Ma már a középiskola 4 osztálya, vagy 8 osztálya után a legtöbb nő éppen ugy pályát vá- j laszt, miint a férfi­Amellett sportolnak is a nők, a sportnak majdnem minden ágát űzik, még boxolmak is. Gyakorlati elhelyezkedés dolgában egyáltalán nincs kevesebb esélye ma egy nő­nek, mint a férfiaknak. Egyelőre kezdenek egyenjogúak leírni a férfiakkal, azután majd, ha már teljesen egyenjogúak lesznek, megszerzik a több jogot is ma­guknak... Ha egy nemzedék alatt a felsőleámyiskolás, halcsonttal pán célozott derekú, hosszú haju. un­praktikus, otthonülő, sápadt, máj­bajos hölgyb,ől a mostani bubifn .*urás, rövidszoknyás. kisportolt, gyakorlati, fölényes, egészséges és szellemes vállalkozó nő lett, mi lesz még 30 év múlva ? Levente emléklap Dr. Bujdos János »Levente-em­lék« címmel emléklapot adott ki, melynek célja, hogy annak szöve­gét alkotó » Levente-eskü' cimü költeményét az ifjúság lelkébe be­vigye és megörökítse. Az emlék­lapot az OTT 111. szakbizottsága is elfogadta s a »Levente« c. fo­lyóiratban az egyesületnek több ízben beszerzésre ajánlotta. Az emléklap nagyszerűen alkal­mas az egyesületbői kilépő .leven­te ifjak megajándékozására, a le­vente eszme terjesztésére és éb­rentartására. Az emléklap beszer­zését már több vármegye alispán­ja elrendelte s igy azt ör/immel ajánljuk a helybeli hatóságok és a községi levente egyesületek fi­gyelmébe. Az emléklap megtekinthető a Nyirvidék szerkesztőségében és megrendelhető dr. Bujdos János szerzőnél Dunaföldvár (Tolna-m.) Ara darabonként 1 pengő. kező esetben a szerződés a kfc­igazgatási hatóság-előtt nem ér­vényesíthető, csak a bíróság előtt. A szerződésben az elemi csapás esetében fizetendő munkabérre kü­lön megállapodást kell létesitepi. A szerződésben a munkaadó a gazdasági munkásoknak a köz­egészség és közerkölcsiség kívá­nalmainak megfelelő elhelyezését biztosítsa. A szállásokat hideg idő­ben fűteni kell. Minden munkásnak külön fek ' vöhelye és olyan elhelyezése legyen, amely lehető teszi, hogy a munkás kellőképen tisztllkodhassék. A munkáscsaládok részére kijelölt la­kóhelyeket a gyermekek elhelye­zésére megfelelő berendezéssel kell ellátni. Istállók, aklok, pajták munkások szállásául megfelelő át­alakítás és berendezések nélkül nem használhatók fel. Iskolaköte­les gyermekeket csak az iskola lá­togatására megszabott időn tul szabad alkalmazni. Aratási és csép lési munkák cimén a lekötött egyéb munkák bérét aránytalanul megállapítani és ellenszolgáltatás nélkül való munkát követelni nem szabad. A részletes szerződésekkel kap­csolatban kikötött napszám, vagy szakmánymunka pénzbeli, vagy természetbeni bérének egy munka­napra eső értéke az összes számí­tásba vehető körülmények figye­lembevételével a legkisebb munka bér nagyságával legalábbis egyen­lő tegyen. Ott, ahol a gazdasági munkások részére fizetett nap­számbérek annyim alacsonyak, hogy a gazdasági munkás és csa­ládja megélhetését nem biztosít­ják, bárki kérheti a legkisebb nap számbérek megállapításának el rendelését. A hatóságok elren delhetik az aratógépek mun kájának betiltását mindaddig amig a hatóság területén megfelelő számú munkaerő áll rendelkezésre. A hatóságoknak a miniszter ren­delete értelmében éberen kell őr­ködni a munkástoborzók és gaz­dasági munkavállalók működésére. A gazdasági munka vállalkozók­nak a szerződtetendő munkások kétheti bérét és minden más já­randóságát, valamint hazautazást költségeit biztosítani kell. 120 állást töltenek be a debreceni ftzletvezetöség területén Csak B> listás vasúti alkalmazot­tak pályázhatnak. A debreceni üzletvezetőség terü­letén legközelebb 120 különböző állást, töltenek be. A betöltendő állásokra azonban csak B) listás vasúti alkalmazottak»pályázhat^ak. A vasútnál ugyanis szigorúan ke­resztülviszik azt, hogy elsősorban a szanálás folytán B) listára ke­rült alkalmazottakat és hivatalno­kokat helyezik el. A most pályázatra hirdetett ál­lások között van: távirdafelvi­gyázói, műszaki segédtiszti, szer­tárnokjelölti, kezelői, üzemi segéd­tiszti, állomásfelvigyázó-jelölti, üzemi-altiszti, váltókezelői, vonat­fékezői, pályaőri állás. A pályázati hirdetmény mind­ezen állásokra a hivatalos lap va­sárnapi számában jelent meg és a pályázatokat legkésőbb a kö­vetkező hétfőig be keli adni a debreceni üzlet vezetőséghez, mert különben a később érkezett kér­vényeket nem veszik figyelembe. honyédlaktanyánál történt halálos szeren­csétlenség előidézői a nyíregyházi kir. törvényszék előtt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Még a mult év augusztus 30-án történt a Honvéd-laktanya építke­zésénél, hogy kútfúrás közben a mély gödörben dolgozó Aux Já­nos napszámosra zuhant egy sú­lyos deszka és oly szerencsétle­nül falálta, hogy Aux néhány perc alatt kiszenvedett. A kir. törvényszék Brenner ta­nácsa gondatlanságból okozott emberölés vétsége cimén vonta fe­lelősségre Bese Gábor kútfúrót és Farsang Károly segédmunkást, akiknek felügyeletére volt bizva a kut munkálatainak ellenőrzése és igy felelősséggel tartoznak a sze­j rencsétlenségért. A vádlottak vallomásából kide. rült, hogy a gödör felett átjárónak használt deszka egyik vége volt csak szöggel megerősítve, amely a folytonos rázkódtatástól kien­gedett, ugy, hogy a deszka le­billent s a mintegy 7 méter mély­ségben térdeplő helyzetben dol­gozó Aux tarkójára zuhant. A kir. törvényszék vádlottak gondatlanságát kétségtelenül meg­állapította és a 92. szakasz alkal­mazásával 100—100 pengő pénz­büntetésre Ítélte őket. Az ítélet jogerős. Eddig százhatvanhat ingyen kőműves napszá­mot és suz pengőt ajánlottak fel a nyíregy­házi kőművesmesterek az ipartestületi székház felépitésére (A »Nyirvidék« tudósítójától-) Az Ipartestület székházépitő bi­zottsága a legutóbb tartott ülésén ugy határozott, hogy az oki. kőmű­ves mesterek szakosztályának hatá­rozatától teszi függővé, hogy a szék ház befejező munkálatait vállalatba adja. vagy házilag végezteti el. Az oki. kőművesmesterek szak­osztálya Bajdik István elnökleté­vel megtartott ülésen a legnagyobb lelkesedéssel elhatározta, hogy a székház befejezési munkálatokhoz természetbeni munkával hozzájárul. Az elnökség a következő felhí­vást bocsátotta ki: »Felhivás Nyíregyháza képesített kőműves mestereihez, épitési vállal­kozóihoz és kőműves iparosaihoz. Isten segítségével, dr- Benes Kálmán polgármester ur őméltósá­gának hathatós támogatásával, — Zomborszky Dániel elnök, ifj. Tóth Pál alelnök és társainak fáradha­tatlan buzgalmából, immár a szék­ház fedél alatt van. Azonban, hogy ez az Ipartestület életében oly nagy hatalmas műalkotás- mielőbb és sikeres befejezést nyerjen, szükség van az összes iparosság segítségére. Ennélfogva szakosztályunk vezető­sége azzal a tiszteletteljes kére­lemmel fordul a t- kartársakhoz, hogy természetbeni munkával a tavasz folyamán a székház befeje­zéséhez hozzájárulna szíveskedje­nek mindenki tehétségéhez mérten. Ezen nagylelkű adományok mél­tóan meg lesznek örökítve az utó­kor számára. Bajdik István, élnök.« Ezen felhívásra néhány nap alatt a következő adományok foly­tak be: Walkó Pál 20 kőműves napszám Szuchy József, Egry József 50—50 pengő, Bajdik István, Krausz Já­nos, Vecán János, Gaál Gyula, Deák Ferenc, Huraj Dániel, Hege­dűs István, Török Imre, Kovács József, óvári András, ifj. Soltész János, Aradványi Mi klós, Ré pámszky János, Müller Pál, Frecs­ka János, Frecska András, Répán­szky József, Lacó András, Ba­logh Lajos, Hook József 6 kőmű­ves napszám, Czebe Sándor, Ács illés 4 kőműves napszám, Páskó Ferenc, Karasz László, Répánszkv András, Estók János, Barta Sá­muel 3 kőműves napszám. össze­sen 166 kőműves napszám és 100 pengő készpénz. A további gyűj­tések még folyamatban vannak. Hisszük és reméljük, hogy a több,i szakma és az egész iparos társadalom is ilyen szépen ki veszi nemes adományaival a részét, ugy az iparosok büszkesége, a székház ebben az esztendőben befeje­zést 11 ver­Mezőgazdaság íz sj aratási rendelet Az aratógépek mankája letiltható, amig megfelelő száma emberi munkaerő áll rendelkezésre A földművelésügyi miniszter a hivatásos mezőgazdasági munká­soknak a mezőgazdasági terng^és keretén belül'lehetőleg teljes szam­bán való elhelyezkedése érdekében körrendeletet intézett valamennyi vármegye alispánjához és az ösz­szes törvényhatósági városok pol­gármestereihez. A rendeletben a miniszter az alispánok és a pol­gármesterek gondoskodását és a közbenjárását kéri abban a tekin­tetben, hogy a munkaadó az ara­tási és cséplési munkákra és álta­lában minden gazdasági munkára hivatásos mezőgazdasági munká­sokat szerződtessenek, vagyis olya­nokat, akiknek az ilyen munkák végzése egyedüli 'kereseti és jöve­delmi forrásuk. A gazdasági munkaszerződések megkötésénéi figyelemmel keh len­ni ök a gazdaságoknak arra, hogy a szerződést mindig írásban, az illetékes községi elöljáróság előtt kössék meg munkásaikkal. Ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents