Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-15 / 11. szám

1936. ja»uár 15. JSÍYÍRVIDÉK. AZ ÉLŐ HOLTTEST AZ APOLLOBAN delkezik, egész Európában nincs olyan nagy üzemre berendezett vizsgáló intézet, mint a budapesti és naponta többszáz gyermeket vizsgál meg az intézet, hogy megfelelnek-e választott hivatásuknak Az intézet másik érdekes ujitása az, hogy nemcsak minden gyermek rői nyilvántartást vezet, hanem egyúttal a foglalkozások konjunktúráját is feldolgozza és asszerint ad tanácsot az illető gyermek hozzitartozóinak. Rendkívül érdekes a Tehetségvizsgáló Állomás statisztikája, amely szerint például a tőzsdei konjunktura idején a szülők nagyrésze irodába adta a gyermekeit, nem számoltak azzal, hogy ez a konjunktura két-három év múlva megszűnik, mamár meghaladja a húszezret azoknak a száma, akik a tőzsdei infláció után elwesztették kenyerüket. Másik érdekes statisztika egy francia pszichológustól származik, akinek megfigyelése szerint az egyik 2500 munkással dolgozó gyárban a munkások közül 1200-nak a megfigyelés alatt sohasem esett baja, a többieket viszont ugyanezen idő alatt egyszer, de némelyiket tizenháromszor is baleset érte. Fejtiinő és bizonyítható, hogy a szerencsések mindig ugyanazok voltak és ugyanazokat, akiket egyik hónapban kétszer ért baleset, a következő hó napokban is következetesen kétszer érte baleset. Megállapítható tehát, hogy a balesetre igen sok embernek épp ugy hajlama van, mint a betegségre, a szülőknek tehát az a kötelességük, hogy a saját felelősségük tudatában a pályaválasztást bízzák arra a tudományra, amely ma már pontosan és tévedés nélkül helyesebb utmutatást tud pJni á VII. magyar német gazdaifjnsági csereakció A Magyar Gazdaszövetség a német birodalom agrárintézményekkel ebben az évben is megrendezi magyar német gazdaifjusági csereakciót. Az elmúlt évek alatt az ország minden részéből többszáz gazdaifju vett részt a csereakcióban. A Németországban járt magyar gazdaifjak értékes gyakorlati tapasztalatokkal tértek vissza otthonukba a hazai rög müveléséhez, hogy a tanultakat önmaguk, gazdatársaik és a magyar mezőgazdaság javára hasznosítsák. Az 1930. évi csereakció feltételei szerint a magyar ifjak március hó végén indulnak Németországba és szeptember hó végéig maradnak ott. Ezalatt az idő alatt német gazdacsaládoknál lesznek elhelyezve, ahol mint családtagok résztvesznek az összes előforduló gazdasági munkákban és díjtalan ellátásban részesülnek. Ottlétük alatt a német mezőgazdasági intézmények állandó gondozása alatt lesznek és a Magyar Gazdaszövetség képviselője is meglátogatja őket. A magyar gazdaifjakat, akik Bu* dapesten gyűlnek össze, a Magyar Gazdaszövetség tisztviselője kíséri Németországba és ősszel ugyancsak ő kiséri haza őket. A német gazdaifjak március végén érkeznek Magyarországba. A csereakcióra csak olyan 17 évesnél idősebb gazdaifjak jelentkezhetnek, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak, a Magyar G»z daszövetség tagjai és az akció tartamára egy német csereifjunak családtagként való elfogadását vállalják. A bejelentések a szülők részérói történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülő lakhelyén levő Hangya, vagy Hitelszövetkezet, továbbá Gazdasági Egyesület, vagy Gazdakör vezető® ségének, és a községi elöljáróságnak is. A bejelentés alkalmával közlendő a fiu életkora, iskolai vég zettsége és a szülői birtok nagysága. Kivételes esetekben egyesek cserenélküli helyet is kaphatnak, rendszerint olyan német családnál, amelynek tagja a csereakció révén már járt Magyarországon. A részvételi díj személyenként 300 Pengő, mely összegnek fele a felvétel alkalmával, A másik fele pedig 1930. évi szeptember hó 15-^n esedékes. Azoknak az ifjaknak, akik másodszor vesznek részt a csereakción, részvételi dija 200 Pengő. A részvételi díjban bennfoglaltatik az oda- és visszautazás Budapesttol, illetőleg Budapestig, valamint I vízumok költsége és ezenkívül a | magyar gazdaifjak ősszel való hazatérése alkalmából rendezendő német gazdasági tanulmányut utazási és teljes ellátási költsége is. A csereakcióra az egész ország területéről csak korlátolt számban és a jelentkezés sorrendjében vétetnek fel gazdaifjhk, ezért ajánlatos a mielőbbi jelentkezés. Jelentkezési határidő 1930. február 15. Bejelentések a Magyar Gazdaszövetség címére: Budapest, IX., Ollőiut 25. I. 7. küldendő. Keletindia dúsgazdag pénzfejedelmei külön expresszvonatokon utaztak Bombay-ba Zajti előadására és most Nyíregyházán tart előadást Szabolcs Nagymagyarországról álmodó fia (Á »Nyirvidék« tudósítójától.) Nagy angol lapok hevernek szerkesztőségünk asztalán. Ezek a világszerte ismert újságok egy szabolcsi származású magyar tudósról, Zajti Ferencről irnak hasábos tudósításokat abból az alkalomból, hogy indiai utján előadást tartott a magyarság indiai vonatkozásáról. És ez a Hungaría Magna nagy álmát álmodó lelkes magyar ember most nagy külföldi sikerei után itthon tárja fei látásainak káprázatos kincseit, a magyarság rokonairól szerzett csodálatos adatait. Zajti Ferenc január 18-án szombaton délután hat órakor bizonyára szorongásig megtelt teremben előadást tart indiai utjának eredményeiről Nyíregyházán, a Kossuth reálgimnázium dísztermében, ahol sorra elvonulnak majd előttünk azok a képek, amelyeket ott vett fel a messze Indiának Magaria nevü országában, magyar rokonokról. De hallgassuk meg, mit mond Zajúról egyik legjobb ismerője, barátja, Móricz Pál, aki a magyar föld és nép rajongó festője, a Nyírség, a Tiszamente egyik leghivatottabb ismerője. Ahol Zajti Ferenc született Zajtit kezdetben a debreceni öreg kollégium nevelte. A szabolcsmegyei Ujfehértón, a Hajdúság nyelvhatárán született. Gyönyörű szűzies Alföld ez.... A fogékony Zajti gyermekkorában még igazi bűbájos ősmagyar liget volt ez a vidék.... A tölgy-erdőségek, a szőlőség, kócsagot fürösztgető nádbokrétás, sok ezüsttiszta szikviz, az áldott buza, rozs mezőségek kábitóan illatozó pirosvirágu dohánytáblák, a messzetávol pusztáról bánatosan megkonduló gulyakoiomp, láthatatlan birkanyájak bégetése, a rejtelmes magyar éjszakából földreszállt csillagként íellobogó pásztortüzek, az ott lakos dali nép tánca, nótája, beszédje, meséje, szokása mind, mind lelkét kialakitólag hatottak az indiai osösvényekét járó Zajtira.... Ppnzfejedelmek sietnek Zajti előadására. ...És most pedig előttem hevernek a Bombay-ból érkezett lepedőnyi széles angol nyelvű indiai nagylapok. Az 1838-ban alapított óriási multu és jelentőségű »The Times of India« napilap (1928) december 18-iki számában két Bombayba érkezett angol előkelő ség képével együtt hozza Zajti arcképét s a The Indián Daily Maik, — a »The Bombay Chronicle*, nagy lapokkal rokonszenves, megtisztelő cikkekben méltatják a tudós magyar orientalista Zajtit. Feltárják indiai kutatásaival kapcsolatosan kitűzött céljait. Méltatják nagysikerű előadásait a hun-szittya-magyar közös eredet ről. A vidéken nyaraló párszi tudósok, nagykereskedők, nagygyárosok — Keletindia világkereskedelmének közgazdasági és kulturális életének mérhetetlen kincsü pénz-mágnásai — expresszvonato kon tizenkétórás utakat beszáguld nak, hogy Bombayban Zajti »professzor«-nak (idehaza székesfővá. rosa »szürke« számtanácsos!!) az ősmultat bűvösen megelevenítő előadását hallhassák... BombayJanuár 14. éa 15., kedd« és szerdán 5, 7 és 9 érakor halhatatlan regénye ZOLfl EHIL TERMÉKENYSÉG La űeotrale CineBiatogratiqae et de l'Eczán <VArt reillifo fümj' '0 felr. Főszereplők: André Lafajrette, Gábriel Gabríó, Aibert Prejean, Diana Karene. Kisérő műsor: Jön a felperes 2 felr burlescr, Bécstől Máriacellig ismertető, Metró híradó

. Csütörtökön é« pénteki Hindu bossznja és Családi perpatvar ba érkezésének másnapján a párszi vezérrel, a világhíres magyarbarát dr. Modi professzorral és az egész Indiában legelőkelőbb »Parszi testület« támogatása mellett megalapozzák a bombay-i »Magyar Keleti Kutató lntézetet.« Zajti Gandhi udvarában. Az ezüst kócsag madár ragyogó magas szárnyalásával •— azftta — Barodából, Naosariból, Ajmeréböl. Ahmedabadból, Ar-Budából, IhVtorgar-Mewar i

vMerwar)-ból, Ko tarból, Udaiparból stb., India legszebb titokzatos multu részeiből merészen szálltak, jöttek a lángoló szerettei, mesésnek tetsző érdekességekkel teljes Zajti levelek és több csudaszép indiai fényképfelvétel... A magyar néphez rokonarcu, rokon szokású uri és köznéppel találkozik meghatólag. Tudósok, katonák, birtokosok, a nép testvérként fogadják. A barodai és az udaipusi nagyfejedelmeknél vendégeskedik. Gandhinak, az indiai népek hatalmas varázsu Ielkivezéré nek falujában a mester tudós tanítványaitól ámultán hallja, hogy Gandhi maga a magyarokkal rokoneredetünek vallja magát... Szombaton érkezik Zajti Nyíregyházára. Zajti Ferenc vidéki előadásának sorát Nyíregyházán kezdi meg. Az a tudós, akit messze Kelet ünnepelt, idejön szülővármegyéje székvárosába, a Bessenyei Körbe, hogy itt élessze a nagy magyar álmok tüzét. Zajti Ferenc szombaton reggel érkezik Nyíregyházára és Kiss Lajos muzeumigazgatónál száll meg. Előadását szinte izgalmas vá rakozás előzi meg, ugy hogy félünk attól, nem lesz-e szük az előadóterem az érdeklődők befogadására. Kapható mindenütt?