Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-14 / 10. szám

1930. január 14. JiVíKflDéK. Mezőgazdaság Megjegyzés i búzatermesztés válságához Ma mindenki, akár ért hozzá, akár nem, arról beszél, hogy fő­terményünknek, a búzának ter­mesztése nem érdemes, mert a piac nemcsak hogy nem juttatja a buzatermesztőt haszonhoz, de még a termesztésre íorditott költ ségét sem tériti meg. Ez tagad­hatatlanul igaz sok gazda esetére vonatkozólag, szerencsére azonban még a mai potom olcsó búzaár mellett sem általánosan. Még ma is lehet jövedelmezően búzát ter­meszteni! Igaz, hogy ez nem megy olyan egyszerűen, mint ahogy a buzatermesztók legtöbbje végzi a dolgot. Aki megelégszik akkora termés­sel, amekkorák az országos átlag körül mozognak és nem állit min­den segítőeszközt az ezt jóval fe­lülmúló átlagok elérésének szol­gálatiba, az a búzatermesztésre ma feltétlenül ráfizet. Nem is szélve a jó termésekhez szükséges helyes élővetemény megválasztásá­ról. a gondos talajelőkészitésről, a gazdaság viszonyai közt legjob­ban beváló nemesitett fajta veté­sének fontosságáról, nyomatékor san utalni kell a buza termését több métermázsával emelő helyes műtrágyázásra. — E tekintetben nem lehet mindent még az ősszel megtenni. Hiszen ha szuperfosz­fáton, esetleg 40 százalékos káli­són kivül még nitrogénműtrágyát is adunk búzáink alá, még akkor is de különösen, ha ezt elmulasz­tottuk volna, nem ismerve előre biztosan a búzaföldnek nitrogén­szükségletét, tavasszal is renge­teget lendíthetünk fejtrágyaként nitrogénműtrágyát szórunk. 50— 75 kg. mésznitrogén, 40—60 kg. csili- vagy mészsalétrom, illetve . ennek megfelelő Leima-salétrom, vagy ammonszulfátsalctrom, ha . nitrogénpótlásra tényleg szükség volt, gyakran több métermázsával fokozza a termést. A szakértelem­mel és kellő gondossággal elő­állított, az átlagosnál nagyobb bú­zatermésre nem fizet rá a gazda, hanem haszna is van belőle. Elbocsájtják a magyar tisztviselő­ket. " A resicai vasmüveknél leépítés címén 70 magyar tisztviselőt tet­tek ki az utcára, s helyettük rög­tön román tisztviselőket alkalmaz­tak. Az intézkedést olyan komi­szul eszközölték, hogy az elbocsij­tás épen karácsonyra közöltetett a tisztviselőkkel. Az embertelen in­tézkedés még jobbérzésü román körökben is a legnagyobb telh 4­borodlst keltette. Drákói szigorral bánnak a magyar diákokkal. A zentai főgimnázium beszün­tetése miatt Szabadkára került magyar diákok ügye még mindig nincsen végleg rendezve. Több terv született és több mozgalom kez­dődött, a magyar szülők sok Ígé­retet kaptak, az eredmény azonban semmi. Most tudták'meg a szü­lők a gimnázium igazgatójától, hogy a gyermekeiket kizárták az iskolából, s emiatt 5 napon belül jelentkezniök kellett volna más in­tézetben felvétel végett. Mivel ezt a határidőt elmulasztották, mert nem tudtak róla, a felvételt csak a minisztérium engedélyezheti. Ez az oka annak, hogy a nagybecs­kereki gimnázium VIII. osztályá­ba, amelynek ez idő szerint egy tanulója sincsen, nem veszik fei ! a magyar diákokat. Kényszeráthelyezések Szerbiában. A nyelvvizsgán megbuktatott magyar póstaalkalmazottakat fel­hívták, hogy jelöljék meg írásban azt a • délszerbiai helyet, ahova magukat áthelyeztetni kívánják. Amennyiben ezt elmulasztanák, a minisztérium saját tetszése sze­rint helyezi át őket Délszerbiába. Ahol biztos az utazás. A román vasúti szerencsétlensé­gekről érdekes statisztikát állítot­tak össze. Eszerint 1929 folya­mán Romániában összesen 325 vonatösszeütközés volt. 1550 ki­siklás történt és 1895 kisebb vas­úti baleset fordult elő. A román ál­lamvasutak anyagi kára mindezek­ből kifolyólag 1929-ben legalább is 100 millió lei volt. Egy év alatt a vasút több mint 500 embert ölt meg. A román lapok a statisztiká­hoz fűzött kommentárjukban iro­nikusan invitálják a külföldieket, s különösen az ellenzéki lapok mondják keserű gúnnyal »hogy idejöjjenek a külföldi turisták, mert itt élvezet az utazás, no és ha ugy tetszik, biztos a halál is!« Magyar falu Uruguáyban. Montevidióbói irják: Az uruguayi Magyar Földműves Szövetség nagy buzgalommal készítette elő az első uruguayi magyar falu meg­valósításának ügyét. A montevidói kolonizálási osztály fónöke meg­kezdette az uj magyar falu terüle­tének és határainak kijelölését. Magyar élet Argentínában. A buenos-ayresi Magyar Szó ír­ja: a délamerikai magyarság las­sanként kezd öntudatra ébredni és saját érdekében megkezdette a tömörülést mozgalmat. Az argen­tínai magyar konzul részvéteiévei Montevideóban megalakították a Magyar Szövetséget. S. Sipos Károly: Futott a Göncöl. Anyánk álmodta: Futott a Göncöl. Vak éjszakában futott az Egen, ...Szent Péter húzta, szomorúan húzta: nyirettyüje sirt a kezében. Anyánk álmodta: A Hold szétesett Csillagtalan égen ugy haladt.... Nagy bus árván, nagy magánosan Szent Péter csak egyedül maradt. Anyánk álmodta... Mi csak azt tudtuk, hogy más napon: ugy sirt az anyánk1 S nem értettük, hogy miért került teritőre akkor az apánk. A Critica cimü délamerikai lap a magyarság ellen. A délamerikai "Magyarság írja: A Buenos-Ayresben megjelő Cri­tica cimü spanyol újság vezető helyen foglalkozott Magyarország­gal s cikkében azt a megállapítást tette, hogy »Magyarország tulaj­donképpen a cigányok őshazája. A cigányok Magyarországról szár­maztak szét az egész világon.« A cikk megjelenése után egy ma­gyar újságíró felkereste a Critica szerkesztőségét s történelmi ada­tokkal bizonyította be, hogy a Critica információja, mennyire hely telen alapokon nyugszik. A ma­gyar újságírót a Critica szerkesz­tőségében jóindulattal és előzé­kenységgel fogadták s a Critica következő számában már egy nagy közlemény jelent meg Magyaror­szágról, amely megmagyarázta az olvasóinak, hogy a magyar nép egy nagyrahivatott kultuniemzete Európának s a magyar nép fiai közül világhírű írók, művészek, tu­dósok kerültek ki, mint ahogy az Argentínában élő magyarok is az . ország tiszteletére és rokonszenvé­re érdemesek. A ledöntött bálvány. — A Nyírvidék ereárii reffnye. — Irta: Váth János. 17 Még selypít is neki. A rosszak, prosti­tuáltak minden csábítószeréhez liozzáfolya­modik, csakhogy levegye lábáról a szelíd, ke vésakaratu embert- El-eltün a kamarában s csak úgy sürög-forog, fölhajtja a boros töm­lőt Gonosz szeme ég a poklok tüzével- Fe­jén ritka hajszálai borzadoznak, mint a tava­szi lázak állataié. Az ötvös nem lát nagy önelégültségében egyebet, csak a jólakását érzi s így kérődzik magában a megértőt, hozzá felemelkedőt adó lányról: »Ime, ez nem várja az egyenlősítést! Igy is szeret­A legjobb falatot hordja tálamra- A legjobb borait önti elém. Elfogadja igéimet- Gyó­gyulást jelentek a háznak. Bizony-bizony, nem is olyan rossz, aminőnek Erika taTtja­jó útra térne, ha... De nem bocsátott-e meg Izrael rosszának, Mária Magdalénának a Kabbi?« Hangosan beszélte ezt magában Közben a saruja orrát nézte A hétszer rossz odafülelt- A helyzet felé derengését kiértette a félig dadogott sza vakból. Odapenderült az ötvös mellé. Festett kezének újjaival belefésült az ötvös gazdag hajába: Mi bánt? Olyan jó lennék hozzád, mint Ráfáel angyal Tóbiáshoz Beteg vérét jóra szelídülve lefogta agya s az ötvös til­takozó mozdulatára eltágult tőle. Erika apostolútjáról így találta őket­Csak a kis Kelemen őrizte, hogy ki nem tört amúgy is felhajszolt idegzete Magára parancsolva szólott: Megnézzük a beteget is, kedves pre­ceptor. S a szava irgalom volt. heves déli véré­nek folyó lávaizzása között. Kelemen hozzáfutott: Mester, kis vidéki társaim is tudják a katekizmus feleleteit? Az ötvös zavarodottan bólintott igent fejével s indult Erika után a beteghez. Myriám az ajtóban elkapta derékban Kelement: — Gyere, mézeskenyerem van részedre. A fiú akaratosan megrázkódott és kiszaba­dította magát: Nem kell a mézeskenyered Erika meg nem bocsátott volna ilyen neveletlenséget fiának. Most örült neki­Erika le nem tudott volna -nyelni egy szem szőlőt, vagy mézesfalatot se Myriám ­nál. A morzsa gégéjére szalad és köhögésre készteti A higvérü ötvös és a beteg unzsol­ják: Vegyen, iszen jó szívvel adjuk Myriám nem is kínálja Csak Kelemen­kéért s főképen az ötvösért hozta.utánuk a nyalánkságokat. Erikának még jó a szava, szíve Sámuel özvegyéhez, hogy meggyőzze jövendőbelijét, mennyire méltó a keresztény névre- Csak Mvriámhoz volna szava keményebb! De in­kább sírás fojtogatja, egy egy felcsuklik a torkáig, hanem lenyeli s az mind a szívére rakódik és körülvirágezza, mint korallok a sziklát. Aztán hajtja eszméje után; az egyen­lősítést szolgálja, hirdeti, mivel a bálvány­imádást lerontja, mert az útjába áll az állam­vallással együtt a testvéresülésnek ^ Az egyházközség minden tagját elfogja egy szóra Katonáktól hallja, kik Valéria mellé voltak rendelve őrködésre, hogy a száműzött császárné Diana tiszteletére temp­lomot építtet a Pelsó szigetén, amiért anyja, Prisca meggyógyult Savanyúvizen Ez a hír új gyújtóanyag száján Valami emberfeletti szállja meg: — Az egy igaz Isten és Fiának tisztelete nemhogy uralomra jutna, hanem a pogány­ság kezd uralkodni? A feslettség példájá­nak üj oltára épül?! Heves vitára kel Piusz páterrel s az öt­vös is kap a kemény szavakból, amiért nem fújnak riadót Fellármázná ő, ha férfi volna, a köveket is. Az atya és Katekéta aggodalmasan néz­nek össze. Féltik virágzásnak induló hitköz­ségeiket, de félnek megbántani pátronájukat­Piusz ismeri a nőket, a legrettenetesebbre is Pkészek. Mikor egymásra maradnak, az ötvös készek. — Mit csináljunk? — Csititanunk kell. A gyúlékony anya­got locsolnunk kell. Máskülönben az egész életem munkája kárba vész Mert hiszen örö­mest halok e pillanatban, ha az ügy diada­lát jelenti. Ámde minden elveszne. A sarjadó vetést, vagy talán kalászos búzatáblát érné a jégverés! Az Ur a megmondhatója- Azért köszöntéseink legyen a jelszó prédikációink­hoz: Béke veletek. Nem időszerűtlen, hogy­ha az angyal karácsonyi szózatát vesszük is alapgondolatul: Békesség a földön a jó­akaratú embereknek. Erika ezéntul még erősebb harccal ért sikert. Nyíltan szemébe mondották, hogy Piusz atya s a katekista másként szólanak. Csak a szolgái férkőzhettek társaik szí­véhez közelebb- [ Sorsukat összehasonlították a rabszolgá­kéval: Egész életeden át gyűjtögetted a szeszterciuszokat. hogy megváltsad magadat. El elúszott, vagy ellopták tőled Holnaptól, mikor kivívtuk szabadságunkat, a szeszter­ciusod is megmarad ­(F»iyt M>v.) . <-J

Next

/
Thumbnails
Contents