Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-12 / 9. szám

2 jAflIYID&K. t9át. január 12. 1 törvényhozás racionalizálása A királyi Kúria és a budapesti ítélőtábla évnyitó teljes ülésén Ju­kász Andor, a Kúria elnöke, nagy beszédet tartott a jogszolgáltatás és törvényhozás racionalizálásáról. Juhász Andor azt fejtegette be­szédében, hogy a törvényhozás ren­deltetését tévesen ítélik meg ak­kor, amikor a mindenáron való tö­meges törvénygyártást tartják a törvényhozó testületek legfontosabb munkájának. A^ törvénygyártás so­kaséin lehet öncél. Csak akkor sza­bad és lehet uj törvényeket hozni, ha azt országos érdekek, vagy az élet megváltozott körülményei pa­rancsolóan előírják. Kétségtelen, hogy a jognak, mint eleven orga­nizmusnak, mozgásra van szüksége és nem zárkózhatik el az állandó fejlődés, az élethez való alkalmaz­kodás elől, különben elhal. De több kegyelettel kell adóznunk azok nak a régi törvényeknek, amelye­ken állami jogrendünk felépül és amelyek szinte vérünkké váltak már. Ezeket nem szabad puszta újí­tási lázból' halomra dönteni. Nem a hozott törvények mennyisége jel­zi a törvényhozás munkájának az értékét, hanem az, hogy valóban szükséges és jó törvényeket hoz-e az országgyűlés. Nem a tömeges törvények, hanem a jó' törvények fejlesztik a polgárokban a törvény­tiszteletet. Legyen minden tör­vény tényleges alapköve judikatu­ránknak, és legyenek a törvények tömörek és áttekinthetők, hogy a birói testületek ne tévedjenek el szavak labirintusában. Természetes, hogy a háború utá­ni esztendőkben, amikor valósággal uj ( országot kellett berendezni, al­kotmányt kiépíteni és levonni a háborúnak és az ország feldarabo­lásának, továbbá az állami önálló­ságnak minden konzekvenciáját, amely kihatott a jogélet és a ma­gánélet minden területére, a ma­gyar törvényhozás kénytelen volt na gyobb rendkivüü iramban dolgozni, mint a múltban. De ez az uj alkot­mányépitő munka immár úgyszól­ván befejeződött, ugy hogy a tö­meges törvényalkotásra már igazán nincs szükség. A törvényhozás egyik legfonto­sabb feladatának tartja a közigaz­gatás racionalizálását. Kezdje hát a törvényhozás ezt a racionizálást bölcs önmérséklettel önmagán. Ha a parlament tehermentesiilne a tö­meges törvénygyártás rengeteg időt igénybe vevő óriási munkájától, ez­zel egyszersmind elérné azt, hogy az egyes törvények tárgyalására ',több időt és gondot fordíthatnának. Az országgyűlés plénumát sem sza­bad állandóan uj törvényjavaslatok tárgyalásával foglalkoztatni. A kü­lönböző szakbizottságoknak a fel­adata, hogy a törvényjavaslatokat kellően megvitassa és megfelelően előkészítve terjessze azokat a plé­num elé. Végre szakítani kell azzal a tel­jesen téves felfogással, hogy az or­szággyűlésnek egész éven át, leg­alább is hetenként öt napig ontania kell a törvényeket. A mérsékeltebb iramú, az élet szükségleteihez al­kalmazkodó törvényalkotásnak töb­bek között az az előnye is megvol­na, hogy a törvényjavaslatok tár­gyalását nagyobb érdeklődéssel és figyelemmel követnék a képvise­lők és hogy a birói testületek tö­kéletesig ismernék azt a törvény­komplexumot, amely alapján birás­kodniok kell. A »furor legislati­vus« rövidesen oda fog vezetni, hogy a leglelkiismeretesebb birók sem fogják magukat kiismerni az ujabb és ujabb törvények végesza­kadatlan tömkelegében. Hortobágyi juhturó Mindenütt kapható! Termeli; A szabolcsvármegyei törvényhatóság kisgynlése hosszas vita után elvileg elfogadta a kilence­dik nyíregyházi gyógyszertár létesítését Az áj gyógyszertár a Bethlen utca környékén lesz (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A törvényhatóság kisgyülésének tegnap délelőtti ülésén érdekes vi­ták merültek lei a tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalása so­rán. A népjóléti miniszternek már többizben ismertetett leirata a korházi hozzájárulás, illetőleg a gyógyszerrendelések csökkentése ügyében mélységes aggodalommai töltötték ei a bizottsági tagokat. — Érthetetlen, hogy mit akar­nak odafönt — mondotta Nánássy Andor dr. országgyűlési képvise­lő szomszédjának, Porzsolt István ref .esperesnek. — Ezzel a rendelettel nem az életnek, hanem a halálnak takaré­koskodunk — csóválta a fejét Énekes János prelátus. Leszállt az éj. Hovard és Carly immár nem látták egymást, nem birtik megkülönböztetni az egy­más arcvonásait. Csak érezték, hogy sápadtak mina a ketten és 1 aztán percekig szótlanok marad- j tak. Köröttük zúgott a tenger. í Utóbb Hovard megszólalt: { — Már most rajtam a sor, hogy ; felfedjem önnek az életem titkát/j Túlságosan átérzem az ön érzései- í nek komolyságát cs igy meg sem kísértem, hogy nagykápüsködéssel válaszoljak arra. Az én esetemet nem mocskolja be vér, mégis tu­dom, hogy az én helyzetem ép­pen olyan változatlanul szomorú, mint az öné. Hogy ön megvigasz­talódjék, mt kellene ahhoz: az, hogy a felesége életre támadion. Hogy én megbékéljek, meg kei : lene, ölnöm az asszonyomat. 0 is megcsalt, én azonban életben hagy tam. Ifjan vettem el "és néhány esztendeig boldogan éltem vele. Ám utóbb szeszélyei megzavarták boldogságomat és lelkem békes­ségét Tetszett neki a gondolat, hogy tépje, szakgassa a lelkemet, a, nyugalmamat. Kacérkodott és lassanként engesztelhetetlen gyű­löletet ébresztett bennem maga iránt. Végre is megbarátkoztam a válás gondolatával. Fenyegéskép­pen szóltam neki róla, ő kacagva fogadta kijelentésemet. Készen van reá és maga sem kiván mást. J A fájdalom torkomat szorongatta és egy percre arra gondoltam, hogy megölöm. De aztán átláttam, hogy ez nem megtorlás, ösztön­szerű sejtelem támadt bennem, hogyha nem ölöm meg a lelket­lent, sokkal jobbaa megbüntetem. Nem emberiességbői kíméltem te­hát, hanem inkább bosszúvágyból. Elváltunk. Ugy látszott, mintha nagylelkűen viselkedtem volna, pedig korántsem. Gyűlöletem kész tetett erre a lépésemre is és en­nek érzem súlyát maiglan. Gyű­löltem az asszonyt, akinek lelkét romlottnak tudtam és éreztem, hogy az igazságos sors bosszút fog állani értem. Miután utaink szét­váltak, még érdeklődtem utána. Értesültem, hogy iertőbe jutott. Egyszer találkoztam vele, amikor Osztendében jártam. Akkor igen nagylábon élt, sejtelmem sem volt miből. Végül aztán szem elől vesztettem. Nem tudom mi lett belőle. A magándetektív, akit meg bíztam, kísérje lépteit figyelemmel azt irta, hogy nyomát vesztette a nőnek... És még gyűlölöm maiglan is. On megölte a feleségét, mert szerette. Én élni hagytam, mert gyűlöltem Évát... Hovard hirtelen elhallgatott, sajnálta, hogy ajkára vette a nő­nek nevét. Ugyanabban a pillanat­ban Carly is kiszakította magát kísérőjének karjából és ott a sö­tétben, ahol eddig egymás oldalán jártak, most egyszerre szembe támadt Hovardda]: — Éva? On azt mondta £va? Teljes yolt köröttük a sötét. Ott álltak szemtől-szemben, resz­ketően, feketén. Sejtették az egy­más alakját, anélkül, hogy látták volna egymást. Nem szóltak többé egy szót sem. És amikor utóbb ki­bukkant a hold, a móló végén egy piros szalag futott bele a tenger­be, egy hosszú, keskeny, piros vér­csik... Ha ez a rendelet érvényben maradna — mondotta Mikecz al­ispán — ugy éppen az őszi hóna­pokra volnánk kénytelenek a kór­házakat becsukni. De általában az a vélemény alakult ki, hogy a köz­gyűlés feliratának meglesz a kellő eredménye és a miniszter a súlyos indokok alapján revízió alá fogja venni a rendeletet. Hosszú vita alakult ki Nyíregy­háza város képviselőtestülete ál­tal a szabolcsvármegyei konzerv­gyárnak az Óceán rt.-tól való visszavásárlása tárgyában hozott és az Óceán rt. által megfelleb­bezett határozat körül ís. Tudva­lévő, hogy a város még a háború alatt azzal a közgazdasági elgon­dolással adta el az Óceán rt-nak a felépített, de a rossz konjunktu rák miatt üzembe nem helyezett gyárat, hogy azt idők folyamán üzembe helyezni köteles. , Az Óceán rt. többszöri sürge­tés dacára nemhogy tett volna va­lami racionális dolgot a tétlenül Tejszövetkezet! Központ Buá*ne«f. I., Honhy Mi*16s-út 119/121 heverő gyárral, hanem az ingat­lant a maga részérői még 100.000 pengővel meg is terhelte. A város emiatt a Konzervgyárat vissza óhajtja vásárolni az Óceán rt.-tól s ha amennyiben békésen nem sikerülne a megegyezés, pe­res útra kénytelen terelni a kér­dést. Kovách Elek dr. részlete­sen ismertette a város álláspont­ját, mire a kisgyűlés egyhangúlag magáévá tette az alispán intenció­ját és az Óceán rt. fellebbezését visszautasította. Két ujabban létesítendő gyógy­szertár engedélyezése körül is szenvedélyesen felviharzott a vita. Ujfehértó község képviselőtestü­lete a harmadik gyógyszertár en­gedélyezését visszautasította. Fel­lebbezés folytán került a kérdés a kisgyűlés elé. Mikecz alispán Ujfehértó lakosságának nagy szám arányára való hivatkozással a gyógyszertár engedélyezését java­solta, azonban Porzsolt István ref. esperes bőven indokolt ellenvetése alapján a javaslatot visszavonta, illetőleg a képviselőtestület hatá­rozatához hozzájárult. A másik gyógyszertár kérdésé körül azonban már sokkai intenzi­vebb érvek sorakoztak fel pro és icontra. Nyíregyháza város nem tette magáévá a kileácedik gyógy­szertár létesítését. Ezzel szemben az alispán javaslata a gyógyszer­tár engedélyezése mellett érvelt. Kovách Elek, Énekes János elle­ne, gróf Dessewffy Emil mellette szólalt fel hosszasan. Végre is Erdőhegyi dr. főispán szavazás alá bocsájtotta a kérdést és a kisgyű­lés többsége elvileg elfogadta a kilencedik gyógyszertár létesíté­sét. Az uj gyógyszertár helyét is kijelölték éspedig a Bethlen-utca környékén, a Kalvineum közeié, hsa. Január 13-án, 14 én és 15-én, hétfőn, kedden és szsrdán ZOLflEHlL halhatatlan regénye TERMÉKENYSÉG A DIADALBA. .Január 11-é«, szombaton 5, 7 és 9 órakor, 12-én, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor r v A H (Sarlatán) MARGARETTE LIVINGSTONE HERBERT HOLMES attrakciós filmdrámája 8 felv. COWBOYOK A LEVEGŐBEN Izgalmas vadnyugati történet 6 felvonásban Sicc week-endre megy. «»* Paramount Híradó.

Next

/
Thumbnails
Contents