Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

1930. január 1. J

SftfRVIDBK. Mi az oka a mai nehéz gazdasági helyzetnek, s hogyan lehetne a kivezető utat megtalálni ? á „Nyíradék' újévi körkérdése Semmi sem érdekli ma az embereket jobban, mint a gazdasági helyzet. A nehéz gazdasági helyzet, amely sivár reménytelenséggel kétségbeejtő kilátástalansággal még még szomorúbb reményekkel teliti el az emberek lelkületét. Einnek a soha nem tapasztalt rossz gazdasági helyzetnek az okait igyekeztünk kinyomozni akkor, ami kor az újév küszöbén körkérdést intéztünk azokhoz, akiktől a polgárság és a munkások nagy tömege vigasztalást, reménysugarat, segítséget vár. Magyarázatot arra, hogy mi lehet az oka ennek a szörnyű katasztrófát sejttető állapotnak ? Tanácsot, ötletet arra, hogyan. lehetne ebből a kátyúból minél előbb kikecmeregni. Trianon az oka mindennek! A. feleletek legtöbbje Trianont okolja a rossz gazdasági helyzetért. Kétségtelen, hogy a háborúnak sok következményét nyögjük, de van abban valami morális veszedelem, hogy állandóan mindenki a háborúra hivatkozik. Elvégre a bürokrácia rettenetes lassúságát, az árdrágítást és más hasonló dolgokat nem lehet kizárólag a szerencsétlen békekötésre tolni. Ha mindennek okát az elvésztett háborúban keressük, lassankint megszűnik mindenkiben a felelősségérzés, mert azzal, hogy mindenki a háborúra hivatkozik, egyúttal — mentesiti is magát egyéni cselekedeteinek indoka, súlya és következménye alól. Nem szabad beletörődnünk abba a letargikus állapotba, hogy háború volt, Trianon volt, nem tehetünk semmit. Fel kell magunkat ráznunk ebből a beteges tunyaságból, talpra kell ugornunk s minvden izmunkat megfeszítve* teljes energiával kell hozzáfognunk a nemzetépítő munkához. Ezt az energiát magunkból kell előteremteni. Igaz, hogy az hallatlan erőfeszítéssel jár, de nem szabad beletörődnünk abba, hogy ugy is el kell pusztulnunk. Meg kell emberelnünk magunkat, hiszen azzal az energiával, amellyel megöljük magunkat, élhetünk tovább is. — Kenyeret és bátorságot kell adni az embereknek, hogy szembe merjenek szállni a mostoha körülményekkel, a balsorssal. Olyan társadalmi és alkotmányos atmoszférát kell teremteni, amely becsületes érvényesülési lehetőséget nyújt az egyénnek, felszabadítja a kritikát, a nyilvános ellenőrzés jogát és lehetetlenné teszi a visszaéléseket. Ez az előfeltétele a nemzet teljes erőkifejtésének, a magyar feltámadásnak. Ha ez bekövetkezik, akkor elkeli jönnie a gazdasági megújhodásnak: is, amely önbizalmat önt minden magyar emberbe, s amely meghozza az egységes nemzeti érzést, a nemzeti öntudatot. Ezt várja a magyar nemzet az uj évtől. Most pedig jöjjenek a válaszok. BENCS KÁLMÁN dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester: A mai nehéz gazdasági'helyzetnek nek okait abban találom, hogy a vesztett háború után összezsugorodott országunk minden oldalról a legádázabb ellenségeinkkel lett 'körülvéve* kik mesterséges módon igyekeztek azon, hogy a háborút követő években a legelienségesebb atmoszférát teremtsenek mi velünk szemben. Tagadhatatlan, hogy ezen törekvésük hosszú ideig eredménnyel is járt. Ezen ellenséges atmoszférában kellett kormányunknak letárgyalni az uj külkereskedelmi szerződéseinket, amely tárgyalásoknál igen természetes e

z a felette ellenséges hangulat mindenütt érvényesült. Az általános európai gazdasági krízis a mi helyzetünket még súlyosabbá tette. Lehetetlenné vált a kizárólagos mezőgazdasági terményeinknek értékesítése s ezáltal még soKkal súlyosabb és nehezebb helyzetbe került az ország pénzügyi és gazdasági helyzete. A rassankint morduló tőkeképzés teljesen elsorvadt és mindenki csak ujabb hitelekkel tudta fenntartani gazdaságát és üzletét. E gazdasági helyzetből kivezető útnak egyedik' egy óvatos kölcsönpolitikát tartok megfelelőnek, amely kizárja a rövidlejáratú hiteleket s előtérbe tolja a hosszúlejáratú kölcsönök igény bevételének lehetőségét. Ezen hosszú lejáratú kölcsönöknél is azonban szelekciót kell alkalmaznunk és csak olyan kölcsönöket lehet fölvenni, amelyeknek befektetése produktív, illetőleg amelyeknek befektetése biztosítja a kölcsönnek kamatait. A világ pénzpiacán néhány hónappal ezelőtt megkezdődött események arra engednek következtetni, hogy a külföldi tőke nem fog idegenkedni hosszú lejáratú kölcsönként nálunk való elhelyezkedésétől és ezáltal meg fog indulni a termelő munka. A jelenlegi gazdasági helyzetbői való kivezető ut egyik legfőbb kri- ; tériumának tartom, hogy minden j vonatkozásban a legnagyobb taka- i rékosság elve érvényesüljön. SZOHOR PAL városi főjegyző: A »Nyírvidék« felelős szerkesztője rejtelmes mosollyal helyezi elém az újévi körkérdést. Ebben az egy kérdésben két súlyos probléma van elrejtve, melyre nálam nagyobb bölcsek is csak általánosságban tudnak válaszolni. Mégis az első kérdésre, hogy mi az oka a mai nehéz gazdasági helyzetnek ? — könnyű megfelelnem. Az a ködös árnyék hozta ránk a gazdasági megpróbáltatásokat, melyet messze főidről vet ide a trianoni palota. Ezt érzi minden magyar, akár a határokon innen lakik, akár qdaát hordja a keresztet. A második kérdésre már sokkal nehezebb a válasz. Mindenkiben éi valamilyen elgondolás, mellye/szeretné kihúzni a kátyúból az ország megrekedt gazdasági szekerét. De hiányzik belőlünk a gazdasági" élet nagy perspektívája, féket keli vetni fantáziánkra. Valami bizonyosságot mégis tudhat mindenki, akárminő életsorsban van s akármilyen kicsi az a sugárkéve, mely őt a külső eseményekhez köti. Ez a bizonyosság saját ügyeinknek hűséges szolgálata. A munka és takarékosság kettős nagy gazdasági szükségletét hirdetik az ország felelős tényezői. Vigye be életébe ezt a gondolatot minden iember s' akkor könnyebben tudnak segíteni azok, akik felelős helyről irányítják gazdasági megújhodásunkat. Nekem a város háztartására van "fcsekély befolyásom s ezt a kötelességemet a város gazdasági hely zetének megszilárdítására kell fordítanom. Ahogyan én elvégzem munkámat s igyekszem a takarékosság elveit érvényre juttatni, ugy szolgálja más is a maga hivatásában és hatáskörében e kettős gondolat javát. Akkor a köd és az árnyék szakadozni fog. TÓTH BÁLINT min. tan. m. kir. pénzügyigazgató: A feltett kérdésre igen nehéz röviden és néhány sorban válaszolni, mert a mai nehéz gazdasági helyzetnek nagyon sokféle oka van, — kezdve a trianoni békétől a rendkívül sulvos hitelviszonyokon keresztül a termés • értékesítésének nehézségéig. Mindenek előtt azonban meg kell állapitanunk, hogy a nehéz gazdasági helyzet világjelenség, tehát nemcsak a mi szűkre szabott TÁVIRAT. VÁROSI MOZGÓ NYÍREGYHÁZA. Kossuth Lajos fiÍmet keresukre január 2-ig sikerült meghosszabbítani. További prolongálás módunkban nem áll. GAUMONT. hazánkban, hanem az egész földkerekségén ugyanazok a panaszok hallhatók. A panaszok legnagyobb része arról szól, hogy a tőke és igy a termelés rendkívül drága, az értékesítés pedig nem áll arányban a termelési költségekkel és nagy nehézségekbe ütközik. Ha pedig hazai szempontból tárgyaljuk ezt a kérdést, ahol tudniillik mindenkinek a boldogulása a jó terméstől és a jó termésáraktól t

üog> - - akkor az egész súlyos közgazdasági helyzet okait kizárólag a tőkeszegénységben és az értékesítési nehézségekben látom. Ennek orvosszere véleményem szerint egyhamar, vagy legalábbis addig, mig Európa mai elrendezése megmarad, — meg nem található, mert szétdarabolt gazdasági egységekkel és egymással harcban álló népekkel lehetetlen eredményes küzdelembe bocsájtkozni a nagy tengerentúli államok erős és összeforrt gazdasági egységeivel. Legjobb esetben enyhíteni lehet a mai nehéz helyzeten ugy az egyén, mint az államháztartás * legszigorúbb takarékosságával és a "termés értékesítésének, ha szükséges, kormánytámogatással való ' erőteljes megszervezésével. GÖTH LÁSZLÓ m. kir. kormányfőtanácsos, a Mándy-uradalom lószágjgazgatója: A mai súlyos gazdasági helyzetnek legfőbb oka és kútforrása az átkos Trianonban keresendő. A világháború után ugy a győző, mint a legyőzött államok is" megbetegedtek és legnagyobb beteg köztük a legjobban megcsonkított édes hazánk, Csonka-Magyarország! Annak az országnak, melynek termékeit korlátlanul vették meg a Monarchia és kereskedelmi szerződéses viszonylatban lévő meszszebb szomszéd állam is, a jól megszervezett termelési és kialakult öszszes piaci lehetőségeit, márólhol-napra elveszítettük. Mivel Európa v alamennyi állama eladósodott, külkereskedelmi mérlegének javítása érdekében, az önellátás problémája készteti és fokozott mértékben buzdítja minden országot! Ennek oka, hogy mezőgazdasági termékeink már nem találnak export lehetőségeket, sőt hibás kereskedelmi szerződéseink folyán állandóan itt benn is folyton erősbödő konkurrensekre találunk és igy mezőgazdasági termékeink vagy egyáltalán nem, vagy csak nyomott árban találnak elhelyezést. A mezőgazdaságban beállott krízis azután folytatta a maga bomlasztó és romboló hatását és ez az oka, hogy egyik termelési ág bénítja, üti, veri a másikat! Egy circulus kezdődik itt, amely láncszem módjára kapcsolódik a másikba és futótűzként végigszaladt a közgazdasági életünk minden fázisán. A válság fokozásához hozzájárult, hogy a hosszú lejáratú tőke visszavonult, mert nem látja consolidáltnak a helyzetet. Fokozza ezt a ma-