Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

J/VfRYIDEK. 1930. január 5. SBVMB S»5» Könyvismertetés Megjelent Kiss Lajos múzeumigazgató új könyve, amely feltárja a Rétköz mnltját és jelenét. Amikor a gazdag embernek is alig volt betevő falatja a Rétközön (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Tisza István Tudományos Tár saság honismertető kiadványainak sorozatában most jelent meg Kiss Lajosnak, a Szabolcsvármegyei Jósa András muzeumtudós igazgatójának, a csendben búvárkodó és a magánosság, az elmélyedés ihlető békéjében a látó szemmel és végteien szorgalommal gyűjtött beszédes adatokat, megfigyeléseket feldolgozó írónak a Rétközről készfiit tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű könyve. Ez a könyv a Nyírség-kutató Bizottság dolgozatai során a harmadik és címe: Föfdmüvelés a Rétközön. Ebben a munkában az író Szabolcsvármegyének egyik tájtörténeti szempontból rendkívül érdekes vidékét, a Rétközt mutatja be. Rekonstruálja ennek a vidéknek éégi arculatát, egykon embereinek foglalkozását, életküzdelmeit, de megidézi a gyűjtött és felhasznált velős szólásformákban, szokásokban egy let'ünt miíiő egész lelkét is. Ebből az értékes könyvből látjuk, mily nagy jelentősége van. a magyar föld részletes felkutatásának, annak a munkának, amelyet a Nyirség-kutató Bizottság vármegyénkben végez és amefy munkát vármegyénknek a kufturális tennivalók iránt fogékony afispánja is ösztönző mértékben figyelemmel kisér és támogat. Es amikor Kiss Lajos könyvét elolvassuk, akkor látjuk, mennyire délibábos szólamozás mindaz, amit vármegyénk népéről, őskulturájáról, egyes vidékeinek képződéséről mondhatunk, földrajzi' 'fankönyvbe írhatunk és taníthatunk a hangyaszorgalommal összegyűjtött és tudással, rekonstruáló erővel életre keltett monografikus müvek nélkül. Vármegyénknek egy területegysége immár Kiss Lajos könyvével 'refléktoszerüen éles megvilágítást nyej-t. Mennyire más lesz most ezután a könyv után az egyes községek monográfiájának megírása még olyan szűkebb keretben is, amtJyet a tanítóktól vár a modern földrajztanítás. Kiss Lajos könyvét ez alkalommal is a feltétlen megbízhatóság, a lelkiismeretes tudós gondossága, a stílus kifejező eredében és zamatában a magyar vér ^ meleg árama és ritmusa jellemez. Kiss Lajosnak a Rétközről irt tanulmánya részben ismert Nyíregyházán. Néhány érdekes megállapítását Kiss Lajos Turáni Körben olvasta fef. A tanulmány rezümálásait az iró a Tisza István Társaságban, mint székfoglafóját adta elő. Most könyvalakban teljes egészében jefent meg az értékes tanulmány. Kiss Lajos könyvének első részéből, amelyben a Rétköz vizeinek levezetése előtti primitív, nagy szegénységgel küzködő életet rajzolja meg, mutatjuk be a következő részt: A Rétköz lakosságának természetesen nem a földmüvelés volt a foglalkozása. Bizonysága ennek, hogy a Rétköz 30 községből csak S-nak van a régi pecsétjén ekevas, mint legjellemzőbb foglalkozási szerszám, de ebből 4 öfyan község melynek határa felerészben átnyúlik a Nyírségre. A többi község pecsétjén haí, híd, tiádvágó ember, vízimadár stb. van feltüntetve, mint ann a község területére legbeszédesebb jel. Az állandó szűkös életről előre fűt! f,/í

ronp

r Petrolgáz géppel, amelv a legolcsóbb kőolajjal néhány fillérért minden helyiséget otthonos melegoé varázsol. Számos tökéletességével csodája a fűtési tecknikának, elegáns, hordozható, ttlst- és szaementes, veszélytelen, korom- és hamumentes, ideális jó lakásnak, irodának, műhelynek, egy darabban főz, süt és melegít, az egész világon legjobban elterjedve. Nincs jobb! Tekintse meg lerakataimat, ahol minden csütörtökön 3 órakor d. u. éspedig Budapest, II!.. And^s»f>nt 3t. próbafőzést tartunk, vagy kérjen ár- és referencia-katalógust. Kronprinz-Werke P. H. Kimpink cégtől, Gutram&dorf b./Wien. A „Iironprinz"petrólgázgép legyőzi a telet. Ör.nek is örömet fog okozni. Szállítás mindenhová vám- és fuvarmentesen házhoz szállítva. 8063—10 tájékoztatnak bennünket a nép szCj íemrtermékei, melyek szerint még a harangok is a nép nyomorúságát hirdetik. A legkisebb rétközi községnek, Rádnak a harangja kezdte a panaszkodást: Nincsen kenyér Rádon, a legnagyobb községé, Halászé búgva hirdette tovább: Már Halászban sincs kenyér, a megyeri kisharang is szaporán fecsegte: Megyeren sincs, Megyeren sincá. Erre a kétségbeejtő panaszra a Nyírség szélén fekvő Kemecse harangja sajnálkozva kézdezte: Boldog Isten, honnan élnek őkemek? Mire csúfolódva felelt a jólétben élő Bogdány község harangja: Innen élnek a szegények! S ha a nyomorúság szülte humor a legnagyobb községet is igy jellemezte: éhenvári Nagy-Halász, ugy a legkisebb községre is találó a mondás: Nincsen kenyér Rádon, majd vesznek a nádon. De az öröm kitörései se biztatnak sok jóval, mint a kéki táncszólás mutatja: happáré, ha nincs kenyér, van málé! Az újesztendei köszöntő versben is csak máléért eseng a rétközt gyerek: Ujesztendőbe Bujj a kemencébe. Szedd ki a málét Rongyos lepedőbe: Adj egyet belőle! Méltán sóhajtott fei a rádi kálvinista pap, mikor csolnakon vilitek a nádak közötti" vízi uton eklézsiájára: Kék, Demecser, Megyer. Rád, Nem terem itt egyéb, csak góré,, meg nád, Uram, éhen hal itt a te szolgád! Nem mese, vagy ráfogás, mai öregek bizonyítják, hogy Besztercen nem ismerték a búzakenyeret. Gabonakenyér is csak a fi ledöntött bálvány. A Nyírvidék erest ti r»»énye. — Irta: Váth Ján«s. 11 Esdrás, Esdrás — nyöszörgött Myriám. .— Takarodj innen ! Strázsahelyen senkinek semmi keresete. Ha nem távozol, lándzsával keresztül szúrlak ! , Myriám elszégyenkezett. * Piusz egyházközségi útjáról betért Erikához. Alig várta, hogy együtt legyen bizalmasan Erikával és a katekistával, újságolásba fogott: Még szállongó hír. Mogentiana erődítéséből hallotta egyik katonatestvérünk fél füllel, hogy Diokléciánusz megbukott. Vele esett Galériusz is, a veje. Utódjuk Szeverusz aki türelmi rendeletet ád ki a keresztények mellett. Az ütközések után ? — tudakozta Erika. S az egyenlősítés ? ! — vetette utána, hogy szemei beszéljenek, kérdezzenek szúk szavai helyett. Piusz nem értette meg. A katekísta szégyenlősen lehajtotta fejét s az előreomló haj arcába hullott. Az asszony cserbenhagyást értett ki a férfiak viselkedéséből. Lehet-e így viselkednie, akiért visszavonult társadalmi körétől ? íme az ötvös elrejti arcát, ahelyett, hogy nyiltan szint vallana, mikor ő ma az egész gyülekezet előtt fogott bele mellette' a vallomásba. Ez az ősz aggastyán gyerekesen tiszta szemét függeszti rá. Kérdez-e ? Felel-e ? őrjítő bizonytalanság! Ahogy ült a pamlagon, csak lecsúszott térdre Piusz lábaihoz, hogy az önként, tiltakozó és megszégyenített mozdulattal fölállt s intett. A szót azonban beléforrasztotta a nő : ,— Bizonyítsd meg atyám, mikor állha tunk már a világ elé nyiltan, férj és feleségként ! ? s minden tiltakozó mozdulat ellenére átkarolta poros saruja fölött az agg lábaszárát. Ügy nézett föl rá. Végtelen fönségben látta maga fölött s akár Krisztus lett volna, gyermeki bizalma olyan határtalan volt hozzája. A pap pedig letörpült s végtelen kicsinek érezte magát a nagy kérdés előtt : »Ó hogy tniért csak ember vagyok, mikor 'ez az asszony csodákat áhit ? A Mesternek angyal hozott vigasztalást a Getsemáni-kertbe. Hát én az ő szavaiból merítek. lÁmde szerelmes asszonyt kielégít-e gyönge szavam ? töprengett s az írás erejére bízta törékeny hajóját. Asszonyom, a nyolc főboldogságban értelmét adta a Mester a te esetednek : Boldogok a tiszta szívűek ... — De atyám — vágott közbe szenvedéllyel az asszony — itt a földön is hozd el nékem az üdvösség kelyhét. Évek óta tűrünk egymásért... — Ne feledjétek, ezren és ezren nemcsak tűrtek, de kínt szenvedtek ... De az asszonnyal ma nem lehetett komolyan beszélni. Vére lobogott a lefogott és visszaerőszakolt csók és ölelés böjtjétől. Domina, vesd meg a világ hiúságait s az Úr áldásával éljetek együtt. Erika szeme a sarokba bámult. Arcából minden csepp vér a szívére áradt, olyan fehér volt. Szájaszélei remegtek. Végtelen csöndjét a teremnek, még a lélegzet elakadása is fokozta. Az ültében elhanyatlott aszszony dadogva tagadta feje ingásával. — Nem, nem\lehet... Csak az egyenlőség nagy napján. A hited adjon néked erőt a jó munkálására ! — tartotta áldóan föléje két tenyerét a pap. Az asszony hírtelen jegyese felé fordult: — Segíts, segíts ! A szavad ne révedezzen, hanem gyújtson ! Lobogjon benned a hit, hogy élesztő kovász a lelked ! Addig emlésszen a száraz égés nászi nyoszolyánk után 1 Őh, hogy én miért vagyok csak nő s mért római ? De minden proletárkunyhó üstöke alá lassan gyulasztó, üszkös taplót dugok. S nem újul meg a föld még egyszer hogy az emberek is új tavaszt ne énekelhetnének ! Az egyensúlyozott lélek izgalmaktól elszokott hüvelye összeesett. Lankadtan hallgatta a két férfi szóváltását. Visszahulltak lelke faláról a szavak. Alig tapadta meg több, mint víz a tnolóköveít locsogó hullámzáskor : — Ga.lériusz meghalt s özvegyét Pannoniába száműzte Szeverusz a Peíso-tó szigetére. Elzen át hozza a gálya minden ingóságával. Mogentiana feje ád rendelkezésére minden kényelmet, mert neki köszönheti öszszes előléptetéseit. Beletelik abba másfél hónap is. — A fáma mindig ezer stádiummal meg előzi a valóságot. A tárgyat kimerítették s Erika egészen váratlanul közbeszólt: — Valéria kegyes volt boldogult férjemhez is. Ismerte famíliámat.. v Annál inkább lehetetlen egyenlőség nélkül ! A két férfi összenézett s a szemük azt mondta : mánia. % * A föveny jókorra készült el a Lápisz Rozálisz öblében. Sok fejtörésre adott alkalmat a pannóniai katonáknak és polgári vezetőknek, hogy korábbra tegyék-e Valéria kedvéért a pelsói játékórát ? Mégis csak abban egyeztek meg, hogy a számkivetett császárnét pro primo nem illene játékkal fogadni, prosecundo, hogy az, itáliai léghez szokott bőr még megfázna. (Folyt. köv.)j