Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-04 / 3. szám

jtftimm&K.. 1930. december 4. á magfar Irodalom röneszánsza Irta: Orosz István. Állandóan olvashatjuk a fővárost lapok jól, vagy rosszul szerkesztett hasábjain, hogy válságban van a magyar irodalom, a magyar lira, dráma, sőt már a regényirodalom is oda jutott, hogy nem tud ujat adni. Ez kétségen kíviit igaz, ám a húsosfazék mellett ülők ezen megállapításoknál tovább menve, nem igyekeznek megtalálni az okokat, amik által a dolgok természetes folyományaként élőjött ez a szomorú válóság és nem keresik a módozatokat, amik által ez megszüntethető fenne. Ha valaki beható vizsgálat alá fogja venni ezt a jelenséget, ami kétségenkivül az egész magyar egyetemesség nagy kárára van, lelkiismeretes vizsgálódása során számtalan dolgot fog megállapítani, amik között a háború utáni általános pesszimizmus is helyet foglal m&jd, de a mégbelsőbb okok keresésénél rájön arra, hogy ennek a legnagyobb oka az, hogy a vidék kezdi elveszíteni a fővárossal való kapcsolatát, ami voltaképen a főváros irodalmi köreinek a vidékiekkel szemben megnyilvánult, sokszor talán irigységbői fakadó, mellőzésében adódik. Mi, vidékiek ugy voltuk a legutóbbi időkig, hogy mindent csak a fővárostói vártunk. Magyarorszá gon, kürönösen feldarabolása óta nagyobb városaink nem sokkal jelentenek többet az irodalomban és művészetekben, mint bármelyik kisebb falu, mert maga a vidéki közönség nem akarta komolyan venni és igy nem pártfogolta a vidék enemü megnyilatkozásait. Egyedül Budapest kultúrájában hittünk és amit áz adott, az csak jó lehetett és mi mindig hinni tudó jó vidékiek meggondolás nélkül mindent elfogadtunk. Közben azután százezerszer csalódott a vidéki publikum, amihez hozzájárult a megnehezült gazdasági helyzet is és az álatlában gyengének mondható fővárosi könyvek fogyasztása a minimumra csökkent. A müvek általános gyengesége és az érdeklődés hiánya természetesen magával hozza az irodalom csődjét, annak ellenére, hogy a könyvek kiadásának száma emelkedő. A főváros imádata is csökkenőben van, azonban a régi kritika nélküli minden-elfogadásban megfeledkezett a vidéki olvasóközönség saját fiairól, saját tehetségeitől, a vidéki Írókról. A vidéki származású Írónak hosszú évtizedeken át először a főváros tüzén-gőzén kellett átsülnie annak szellemében hogy sokszor letagadva már származását is, a vidéki közönség elé kerülhessen. Mert már bevett hitté vált, hogy jó író csak fővárosban lakó fővárosi lehet. Elfeledték, hogy mindig a magyar vidék adta a fővárosnak, illetve ennek az országnak igaz nagyjainkat Az utóbbi időkben ez a helyzet is még csak rosszabbodott. A vidékről Pestre került vidéki írót öe sem fogadták, nem nyíltak meg dőtte a jól kipárnázott szerkesztőségi'ajtók és mindenütt csak visszautasításban volt része, azoknál a lapoknál is, amelyek a vidéki olvasóközönség előfizetéséből tartják fenn magukat. A vidéki jó író novellájára azt a választ küldték, hogy a szekesztőség beltagjai anyagi okokból nem engedik meg a náluk talán számtalanszor eredetibb és értékesebb vidéki író Írásának közzétételét. Az irodalmi folyóiratok a szerkesztők egymásátcséréséből állottak és ha a vidéki író nagynehezen kiadott | egy könyvet, ugy nem talált a fővárosban egy könyvkereskedőt, aki áruba bocsájtotta volna azt. A fővárosi lapok igy aztán fővárosi tehetségtelen és névtelen emberek írásaival megtömve kerültek a jó vidéki közönség asztalára. A rádió is az egyes elavult irodaimi társaságoknak, vagy protekciós dilettánsoknak ad "teret és a vidéki iró lassan már oda jutí hogy jobbnak találja le sem irnt mondanivalóit — hiszen nincs közönsége, mert elsősorban is a vidéki közönség lett hűtlen hozzá. Igy azután elmaradoznak a magyar irodalom friss erői, belevesz nek a nagy magyar pusztaság végtelenségébe; kisvárosokban, falvakban a napi robotba ölik bele erejüket és csak a néma, sötét csillagtalan magyar éjszakában sírják el 'hangtalanul feltörő vágyaikat. Ezért azután lehet a magyar líra, regény és dráma válságáról beszélni. De ha a vidéki közönség is magára ébred majd a vidéki írók öszszefogása révén, ha bizonyságot szolgáltat majd a magyar vidék, hogy nemcsak Erdélyben, Ruszinszkóban van irodalom, de van az Alföldön és Dunántulon is és akadnak itt is mecénásai a szent eszméknek, ugy akkor minden bizonnyal eljön a magyar irodalom reneszánsza is, amelyre nem kis szükség van a mai Csonkamagyarország jobb jövőt váró jelenében. üjév délelőttjén népes küldöttség tisztelgett Énekes János prelátiisnái áz nj év kathoiikus programmja: a kir. kath. gimnázium Kibővítése és a leányneveléintézet fejlesztése (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Újév délelőttjén népes küldöttségben jelentek meg a nyíregyházi lóm. kath. egyházközség tagjai. Énekes János prelátus kanonok fő esperes előtt, hogy a hálás szeretet és ragaszkodás érzésével köszöntsék fáradhatatlan elnöküket az újesztendő alkalmából. A küldöttséget ugy állították össze, hogy képviseletet nyert benne Nyíregyháza egész katholikussága. Az üdvözlőbeszédet dr. Kom játhy Kázmér ügyvéd, az egyházközség ügyésze mondotta, aki rámutatott az eseményekben és alkotásokban gazdag elmúlt esztendőre különösen kiemelve a kath. nevelésügy fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű intézményeket, az eiemi iskolák létesítését, tanítói lakások építését, a világhírű Angol kisasszonyok letelepítéséi és ezzel a kathoiikus leánynevelés erős megalapozását. Ezeknek az alkotásoknak céltudatos létesítése Éne kes János prelátus agilitásának érdeme. Arra is rámutatott a szónok, hogy a katholikusság szellemi, anyagi és erkölcsi erejéhez mérten most sem nyert Nyíregyházán kei lő! méltánylást. Láttuk — mondotta dr. Komjáthy Kázmér, hogy emiatt Méltóság ed felvette a küzdelmet, amelyben egy emberként állunk Méltóságod mögött. Megemlékezett a szónok arról a Fájdalmas valóságról is, hogy dr. Konthy Gyula világi elnök lePénteken Szombaton Vasárnap A világ legnagyobb filmje uj feldolgozásban 1 LIL DAGOVER, JEAN ANGELLO, BERNHARD GÖTZKE TÍlígriseóli möTészt prcdakeíój* GRÓF MONTÉ CHRISTO a teljes regény egysierre 2 ré

jzben I. rész: Lakatlan sziget kincse. II. rész : Az élö bosszú. 3 órís Höacláfok kezde'e mindhárom napon 3, 6 és 9 órakor. Helyérak 2 perestől PO fillérig A tsítriseök rendes b©lyárabat fizetik a 3 és fi órai előadásokon hétköznapokon Hétfőn, vízkeresztkor és kedden SIR HALL CAINE világhírű regénye filmen TOR ÉS KERESZT (A KERESZT JEGYÉBEN) r ét fegyenc töri. 9 felt. NORMAN KERRY vél. Ezt a filmet a világsajtó az „Uj nyomorolUk"-n»k neTexi, meri témáj* és kiállítása. fellSlmilja att ií és a szenzációs ,.

Ferk6" burleszk. -m adások keadete pénte en, stom^too vásárnap 6 és í> órakor mondott elnöki tisztségérői. Üdvözlő szavait azzai végezte, hogy elnökük terveihez, lelkes törekvéseihez felajánlotta az egyházközség tagjainak hü ás odaadó támogatását. Énekes János prelátus az üdvözlésre adott válaszában elhárította magáról azt az érdemet, mintha az alkotások létrehozásánál az egyházközség tagjai mintegy csak asszisztáltak voTna es kifejtette, mily nagy lélektani jelentősége van annak, a szuggesztív bizalomnak, amellyel az egyházközség tagjai támogatására voltak. Abban, hogy a népes küldöttség tagjai között valamennyi társadat mi osztály képviselőit együtt fogadhatja, a nyíregyházi katholikusság erejét és öntudatát látja. Ennek a társadalomnak súlya és jelentősége elvitázhatatlan és kétségtelen, hogy a katholikusságnak amely erős öntudatra ébredt ebiben a városban jelentős része van itt a nemzeti kultura szolgálatában. Lelkes szavakkai értékelte Konthy Gyula elnöki működésének nagy jelentőségét, és hangoztatta milyen sokat vészit az ő megmásít hatatlan távozásával a nyíregyházi katholikusság. Az eímult évben létesített intézményekkel kapcsolatban kiemelte a nyíregyházi róm. kath. tanítóságot eltöltő kiváló szellemet, amely nagy reményekre jogosítja fel a keresztény művelődést értékelő társadalmat. — A katholikusság jövő évi programmjaként a kath. gimnázium épületének bővitését, az Angolkisaszszonyok nevelőintézetének továbbfejlesztését, a kathoiikus öntudat fokozását jelölte meg. Ha nem is érvényesültünk méltóképpen eddig — mondotta — de már az érvényesülés utján vagyunk. Ha pedig a megértés és kölcsönös támogatás készségének felajánlása mellett is csak áltatásban lenne részünk, akkor az igazság érdekében bátran síkra szállunk. Az egyházközség tagjaínak bizalmát köszönve fejezte be Énekes János prelátus az újévi köszöntésre adott válaszát. á Nyíregyházi Ipares Ifjak Önképző Egyesületének Szilveszter estélye A nyíregyházi iparos társadalom színe-java zaufolásíg megtöltötte Szilveszter éjszakáján a Nyíregyházi Iparos Ifjak Önképző Egyesületének helyiségét. Az óriási érdeklődés mellett a terem kicsinynek bizotiyuít. Az iparos Székházra mát nagy szükség volna. Az estély dr Garay Gyula egyesületi elnök megnyitójával kezdődött, mely után a Randevú c. egyfelvonásos tréfás jelenet kivetkezett. Kapossi Márta, Mari a farusi leány Pesten szerepében,. Csupa Icuka pesti szobaleány szerepében, Drenyószki Pál, Mska a falusi legény Pesten szerepében, Szklenyár István egy pesti jassz szerepében kitűnő alakítást nyújtottak. Következett a Kesely cimü egyfelvonásos parasztkomédia. Csupa Juliska a paraszt menyecske szerepében, Knáver Gyula fafusi kisgazda szerepében, Klemen István a a falusi lóvásárló legény szerepében, Drenyószki Pál Rosenberg zsidó szerepében arattak megérdemelt sikert és tapsokat. Majd a Régi motoros cimü egyfelvonásos vígjáték előadására került a sor, ahol Csupa Ilonka a főnöknő szerepében, Szvolenszki Mária a szobaleány szerepében, Szkíta Zsuzsóka a bárhöígy szerepében, Kelemen István a főnök szerepében, Drenyószki Pál a se-