Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-31 / 25. szám

1930. január "31. jMlrfmriDSK. 7 Megbetegedett a aranka A világvárosok utcái hirtelen megszólalnak, a rendőrség kénytelen kardlappal és girmmibottal beavatkozni, mert izgága és kétségbeesett tömegek jelennek meg a lázadás jelszavaival, pedig csak munkát és kenyeret követelnek. Megbetegedett a munka az egész világon, de ezt nem tudják a tüntető tömegek és nem tudják, vagy nem akarják tudni a szájas népvezérek. Munkanélküliség már 1913-ban is volt egész Európában, bár a világstatisztika csak a háború óta mutatja kt pontosait a munkanélküliek szerencsétlen táborának növekedését. 1921 óta azonban ugy Angliában, Németországban, Belgiumban, Dániában, Svédországban, Hollandiában és nálunk is Magyarországon mindenütt leg: alább megkétszereződött a munkanélküliek száma. Kivételt Franciaország és a kisantant egyes államai képeznek. Franciaország gaz dasági helyzete egészen rendkívüli, mert az uj területek jóvátételi ujá• építését a francia ipar és kereskedelem bonyolította le, Franciaország tehát nemcsak pénzt kapott, jóvátétel cimén, hanem azonkívül rengeteg munkaalkalmat is okkupált és kisajátitott magának. A kisantant egyes államai pedig vagy iparilag fejlétlen államok, : mint Románia és Jugoszlávia, vagy uj területekkel bővültek és uj exportlehetőséghez jutottak. mint Csehország, Románia és Jugoszlávia fejletlen ipara a békeszerződés diktátuma által nagyzási őrületbe esett és az ipari önellá. tás jegyében nagy beruházásokra méretezte belső iparpolitikáját. Ez .ideig-óráig szintén konjunktúrát jelent. Csehszlovákia egy darabig a Felvidék gyarmatosításává* tartotta fönn. sőt emelte a régi csehországi ipar konjunktúráját, majd egészen a legutóbbi időkig nagy belső átszervezésbe fogott, szintén az önellátás elve alapján és csak a legutóbbi időben kerül az elkerülhetetlen válság útjára a cseh ipar is, amint azt a cseh ipar külföldi dumping versenye, a v ilág legtisztességtelehebb versenye bihonyitja. A helyzet tehát az, hogy mihelyt a békétől rabolt gazdasági előnyök megszűnnek, Franciaország és a vele kapcsolatos árnyékhatalmasságok ugyanugy reá kerülnek a munka megbetegedésének lejtőjére, mint azok az államok, amelyek az utóbbi évtizedben nem dicsekedhettek azzal, hogy más államok zsírjából és véréből teremtettek erőszakos és mesterséges konjunktúrát maguknak. A munka válsága azonban nem szorítkozik Európára, az Egyesült Államokban is megakadt az a nagy munka és spekulációs lendület, amely a békében kezdődött és szinte egyfolytában husz éven keresztül tartott. Ha az okait keressük az egyre növekedő munkanélküliségnek. akkor első sorban me^ kell állapitanunk, hogy Ázsia óriási részei, továbbá Afrika és D'élamerika, amelyek ipari és kereskedelmi tekintetben eddig gyarmatok voltak, ma mint önálló tényezők lépnek be a világgazdaságba, a civilizáció terjedésével ezek a földterületek is megszervezik a saját iparukat, exportjukat, kereskedelmüket. Amit tehát ma a munka megbetegedésének nevezünk, az voltaképpen a fejlődés egyenes utja, mert a fehér civilizáció nem építheti örökké gazdaságát arra, hogy a föld nagyobb részét gazdaságilag kizsákmányolja. Közelebbről véve pedig a magyar munkaviszonyok leromlását elsősorban a békeszerződés okozta, amely az egységes gazdasági terület helyén öt apró és széthúzó államot teremtett. meglékelte a gazdasági egységet és megfojtotta a termelést. A munka megbetegedett, mi együtt érzünk a munkanélküli szenvedőkkel, de ők, a magyarok, ne higyjenek a szájas demagógiának. Egy orvosság van: a területi integritás. Mezőgazdaság A baromfi tenyésztésről Mindenki előtt, aki látó szemmel figyeli a gazdasági kérdéseket, nem vitás már, hogy a régi megszokott útról el kell térni és keresni kell azon gazdasági ismeretleneket, melyek révén kijutha.tunk lerongyolódott helyzetünk zsákutcájából. A gyakorlati emberek előtt egyik ilyen alkalmas tényezőnek látszik a baromfitenyésztés. Ez lehet egyike azon tényezőknek, amely a még ki nem alakult embrionális többi tervekkei együtt karöltve az egyesek és az ország anyagi jólétének alapját rakhatja le a jövőben. A szakszerű baromfitenyésztés jövedelmező foglalkozási ág. És, hogy exportja révén közvetlen tényezője az országos kereskedelme mérleg feljavításának. — statisztikai adatokkal már bőségesen igazolva van. A kis Hollandia még a mult század nyolcvanas évei előtt felismerte a baromfitenyésztést, mint az anyagi jólét egyik eszközét. Kitartó szorgalommal odafejlesztették azt, hogy ma már oszlopos alá támogatója országuk külkereskedelmi mérlegének. .Amerika, a fantasztikus számok hazája e szakmában is csodálatra méltó. Nem ritka ott a baromfi-* farm, ahol. 200—300 ezer baromfi él. Keltő-gép — 70.000 darab to_ jás befogadó képességű — Newyork, Csikágó, szóval a nagy városok közelében, hol az értékesítés lehetősége kézenfekvő, nagykiterjedésű búzaföldeket gyümölcsösitettek s abban baromfi farmokat létesitettek. E két üzletágat öszszevonták s mérhetetlen jövedelmet teremtettek. A németeket ugy ismerjük, mint a legpraktikusabb nemzetet. Az utolsó 15 évben ott is százával bújtak elő a baromfi farmok. Rávetették magukat a baromfi-hus és tojás termelésére. Nemcsak a törpe-, de a nagybirtokosok is kevésbbé jövedelmező földjüket baromfival népesítették be. Nagy fanmok farm mellett létesültek. Ma már hatalmas fogyasztásuk legnagyobb részét maguk termelik. A tenyésztők itt csoportoTcba, úgynevezett klubokba alakultak. Együttes munkával megkönnyítették a legjobb baromfi fajták kiválogatását. Megállapodtak a I.eghornnál, a Vörös Izlandinál és a Wyandottenál. E fajtákon belül magas hozamú egyedeket tenyésztettek ki. E cél érdekében kihasználták Hollandia és Dánia ügyességét és félszázados tapasztalatait, magas tojáshozamu tojókat és napos csibéket hozattak onnan. Ezek Szabolcsi Központi Takarékpénztár Részvénytársaság Nyíregyháza. Mérlegszámla 1929. december hó 31-én. TARTOZIK. KÖVETEL V A Q Y O N Pénztár, bankári követelések ... Értékpapírok Váltók Adósok: folyószámlában ... óvadékért Kezességi adások Berendezés Átmeneti kamaíok Ö sszeg Pengő | fiit. 405.918 109.155 65 50 Főösszeg Pengő j fill. 124.903 29.756 4,185.369 515.074 600 000 1 16.600 85 03 62 15 5,471.704 65 TEHER Össze? Főösszeg TEHER P«mgó í'll. Pengő fill Réssvénytőke 500.000 Tartaléktőke ... 25,000 — Betétek: takarékkönyvekre ... 1,359.454 66 folyószámlán 159.612 70 1.119.067 36 Magyar Országos Központi Takarékpénztár 712.089 36 Hitelezők folyószámlában 102 124 52 Visszleizáraitolt váltók . 1,851.567 60 Kezességi hitelezők 600.000 Pel sem vett osztalék 1.150 86 Átmeneti kamatok 88.436 — tételek 2.500 — 90.936 — Nyereség : áthozat a mult évről 1.324 29 folyó évi nyereség 68 444 66 69.768 95 5,471.704 65 TARTOZIK Eredményszámla 1929. december hó 31-én. KÖVETEL KIADÁS Össszeg Főösszeg BEVÉTEL Összeg Főösszeg KIADÁS Pengő fiil. Pengő fill. BEVÉTEL Pengó fill Pengó fill. Fizetett kamatok ... 287.364 27 Nyereség áthozat a mult évről 1.324 29 Tisztviselői fizetések 44 424 — Kamat bevétel ,.. 463.845 93 Költségek és házbér 47.419 90 Nyereség valután és devizán ... 4.978 19 Adók és illetékek ... 21.171 29 Nyereség valután és devizán ... Nyereség : mult évi átbo*at .. 1.324 29 I folyó évi nyereség ... 68.444 66 69.768 95 470.148 41 470.148 41 ( 1 1 "