Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-31 / 25. szám

1930. január 31. Olasz barátság Üdvözöljük Mario Arlottat, Olaszország uj budapesti követét, azzal a becsületes közvetlen és kissé megilletődött szeretetlel, amely akkor fakad fel a magyar! ember lelkéből, ha egy idegen ország fia rokonszenvvel, megértéssel és a barátság melegével közeledik feléje. Megszorítjuk felénk nyújtott kezét, kemény, magyaros szorítással, egyszerűen, némán, mert ez a néma kézszorítás többet mond fellengzős szavaknál: ígéret és bizalom, köszönet és barátság. Azt jelenti: barátomnak tekintelek és tekints engeim. barátodnak, bízom benned és bízzál bennem te is. De ezek a némán mondott szavak, ez a meghatott, szívből fakadó üdvözlet nemcsak Arlotta-nak, a kitűnő embernek, a kiváló diplomatának és nem ia csupán Olaszország követének, ha nem az olasz nemzet képviselőjének, megszemélyesítőjének, magának Olaszországnak, az olasz népnek, az olasz nemzetnek szólnak, annak a nemes, lovagias nemzetnek, amely minden önérdeken és vak gyűlölködésen felülemelkedve elsőnek tett felénk egy nyílt baráti gesztust, akkor, amikor annyi elvakultság és rosszakarat közepette kiiosztva és elhagyatva álltunk mi, maroknyi nép, a hatalmasok kapzsi seregében. És ezt a baráti gesztust, amely a válságos órákban bizalmat és kitartást öntött belénk, egy olyan ország tette amellyel ellenfélként — de sohasem ellenségként — állottunk szemben a világháborúban. Megbecsülni az ellenfelet, felemelni a tegyőzöttet, mily nagyszerű bizony sága ez egy nép fenkölt szellemének. Emlékezzünk csak: a kommunizmus véres napjaiban Olaszország képviselője emelte fel erélyesen tiltakozó szavát: a nélkülözés, kifosztottság óráiban Olaszország sietett elsőnek áruivai a magyar nép segítségére és később, amikor mindenfelől megindult ellenünk a rágalmak hitelrontó ós ámító hadjárata, megint: Olaszország volt az, amely nem hagyta magát megtévesztetni tendenciózusan gyártott híresztelések által, hanem elküldte hozzánk képvtse lőtt, államférfiait, hogy megismerjék az igazságot, hogy saját /maguk alkossanak elfogulatlan' véleményt a magyar problémákról. Es elkövetkezett a hágai konferencia, a gazdasági világháború döntő, ütközete, amelyben a magyar ügynek mint ahogy azt Bethlen gróf a sajtókonferencián hangoztatta — egyetlen renditheietlen és erős támasza volt: Olaszország, az egykori ellenfél. A magyar nem felejt. £s különösen nem felejti el a jót, amit veié tettek. Egy jó szó százszoros visszhangot kelt lelkében, a jó tettet megfizeti, nem illendőségből, kötelességből, hanem ösztönösen, önként. Mario Arlottnak. Olaszország diplomáciai követének itt, Magyarországon nem sok szüksége lesz diplomáciára. Nyílt sziveket fog találni, őszinte, furfang nélküli szavakat fog hallani, becsületes baráti szemekbe fog tekinteni.- £s lépten-nyomon érezni fogja azt a hálatelt szeretetet, amelyet mi magyarok hazájával szemben érezünk. Szivünk egész melegével üdvözöljük Mario Arlott-ot, aki »ismeri hazánk történetét, akt elolvasta Petőfi összes verseit é» aki szorgalmasan tanulja nyelvünket.« — A Sisters legújabb lemezei kaphatók az Ujságboltban. Nyíregyházán az 1928 október havában megtartott felülvizsgálat során mindazon hadirokkantaknak igénymegállapttását, akik részére első izben állapíttatott meg járadék, vagy 50 százaléknál magasabb rokkantsági fokban állapittatott meg a járadék, hivatalból felülvizsgálat végett a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz kellett felterjeszteni. A felülvizsgálatot a népjóléti és munkaügyi miniszter ur az elmúlt évben eszközölte s az igénymegállapító bizottság által megállapított igényjogosultságot 40 esetben leszállította, illetőleg az igény jogosultakat járadék megállapítás iránti kérelmükkel elutasította. Az elutasítottak nagy száma abban keresendő, hogy a népjóléti és munkaügyi' miniszter mindazokat elutasította igényeikkel, akik hadirokkantságukat egykorú katonai felülvizsgálati iratokkal igazolni nem tudták. A hadigondozottak létszáma 1929 december hó 31-én 522 volt, kik közül 100 százalékos hadirokkant volt 7, 75 százalékos 27, 50 százalékos 78 és 25 százalékos ni. Tiszti hadiözvegy 10, altiszti hadiözvegy 52, legénységi hadiözvegy 166, felmenő ágbeli rokon 21 és hadiárva 60. Nagy Karneval a Koronában Tndnivalék a „Tisztviselői Dalkör" febriár l éi tartandó nagy átarces-jelmezestélyéről. — Karneval hercegnője és hercege értékes emléktárgyat kap szí a tánc. Éjfélig vegyesen hölgy és férfiválasz, önként értetődik tehát, hogy mindenki táncolni fog. A zenét Rácz Marci közkedvelt cigányzenekara szolgáltatja. Tánc közben Karnevál hercegnőjének és hercegének titkos szavazás utján leendő megválasztása fogja kellemes izgalomba tartani a közönséget. Az a hölgy és az a ürü, aki a legtöbb szavazattal meg fognak választatni, az erkölcsi sikereken és bókokon felül a rendezőségtől is értékes ajándékban részesülnek és Karneval szekerén lesznek a közönségnek bemutatva. Éjfélkor, amikor is a terem elsötétül, érkezik el a meglepetések és csalódások pillanata: az álarclevétel. Utána tánc reggelig. A bálra szóló jegyek az Ujságboltban és este a bált pénztárnál kaphatók. Az előjegyzett páholy és családjegyek február i-én déli 12 óráig az Ujságboltban válthatók ki. Ugyanitt szavazólapok és ötletes álarcok is beszerezhetők. / A hölgyek öltözőjét kellemesen fűtik és jól megvilágítják. Türelmetlenül várja városunk közönsége február i-ét. Nemcsak azért, mert ezen a napon telnek meg ugy-ahogy a zsebek, hanem azért is, mert ekkor tartja meg a »Nyiregyházi Tisztviselői Dalkör« — a szokottnál is fényesebb keretek között —• általános jelmezestjét. Már pedig ízen az estélyen mmdenla — ugy Isten igazában — ki akarja mulatni magát. A rendezőség fáradhatatlan agilitással, készülődik a bálra, célja, hogy a közönségnek a lehető legkellemesebb szórakozásban legyen része. Egyébként a rendezőség a következő tudnivalókat közli a bálról : Február i-én este 9 órakor veszi kezdetét a bál. A vendégek az előcsarnokban rögtönzött sátoron keresztül — hol a .meghívottak igazoltatása történik — jutnak a ruhatárba. A ruhatárból az álarc és jelmez nélküli vendégek a nagyteremben elfoglalják helyeiket, m*g az álarcos ás jelmezes vendégek a kisteremben gyülekeznek. Minden álarcos és jelmezes vendég egy számot kap. Kéri a rendezőség, hogy ezt mindenki fogadja el. Ez ugyanis azért szükséges, mert a karnevál hercegnői és hercegi választásokkor nem a jetmez nevére, hanem a jelmezes áltai viselt számra fog szavazni a közönség. A bálnak egyik legkedvesebb, legimpozánsabb része a sok tarkabarka, díszesebbnél díszesebb, szines, csillogó és bohókás jelmezesek és álarcosok nagy diszfelvonulása a feldíszített Karneval szekerével. A külön is látványosságszámba menő hatásos diszfelvonulás^pontosan 9 órakor kezdődik. Ezúton is kéri a rendezőség a résztvevőket, hogy a felvonulás sikere érdekében már fél 9 órakor megjelenni s azon mindannyian résztvenni szíveskedjenek. A felvonulás alatt Karnevál szekerében az a hölgy foglal helyet, aki a ren- 1 dezőség megítélése szerint a legötletesebb jetmezt viseli. A felvonulás után kezdetét ve- I Közli még a rendezőség, hogy a bálra a jelmez nem kötelező, kén azonban, hogy minden résztvevő álarcban megjelenni szíveskedjék. Aimint a fentiekből látjuk, a rendezőség tényleg nagy körültekintéssel készül a nagy napra, reméljük, hogy a bál sikere az eddigieket is ielüi fogja múlni s a résztvevők egy kellemesen eltöltött est emlékével fognak távozni. nyíregyháza kisiparosai foglalkozás és kereset nélkül tengődnek áz elsült éY a kényszeregyezségels és csődik én vait Nyíregyházán (A »Nyirvjdék« tudósítójától.) Nyíregyháza város polgánmestc re az elmúlt évről szóló jelentésében érdekes adatokat tár fel iparosaink és kereskedőink aggasztóan nagy válságáról. A jelentés a következőket mondja: Mindössze 303 iparengedélyt adtak ki. Az 1929. év folyamán 303 darab iparigazolvány és engedély adatott ki a következő megosztással: 1. Képesítéshez kötött iparra 74 2. Engedélyhez kötött iparra 60 3. Kereskedésre 94 4. Piaci árusítás és vegyes iparra 73 5. Gyáriparra 2 Ezzel szemben a mult évben 400 iparigazolvány és engedély lett kiszolgáltatva. A csaknem 100, tehát az évi iparforgalom

1 egynegyedével történt apadás oka a súlyos gazdasági válságban keresendő. Az általános tőkehiány s gazJanuár 30-án, csütörtökön utoljára S, 7 és 9 árakor ZORO-HURU ZUGBANKAROK Vígjáték 7 f«ivonás!jan ihetto árvája A ghsttóból kinőtt ifja generáció karrierje, tönúsklée* és bikása $ felv. dasági leromlás egyre jobban érezteti hatását. A vállalkozási kedv teljesen ellanyhult s ugy a nagymint a kisiparban egyre kevesebb az uj egzisztencia. Panaszkodnak iparosaink Gazdasági helyzetünk súlyosságának fokmérője, hogy iparosaink és kereskedőink körében mindig több a panasz. Kisiparosaink megrendelés hiányában állandóan foglalkozás és kereset nélkül tengődnek s nem ritka, hogy a heti piacokon anynyit sem árulnak, amennyiben árujuknak a piacra való kiszállítása belekerül. A kereset hiánya iparukat mindinkább szűkebb körre szorítja vissza, aminek következménye, hogy mindig kevesebb és kevesebb segédet és tanulót képesek foglalkoztatni. Az elmúlt év a volt. csödök éve Ugyanilyen súlyos helyzetben vannak kereskedőink is. Az elmúlt év jórészüknek a kényszeregyezség és csőd éve volt. Valósággal egymást érik a végkiárusitások, az egyetlen módozat arra, hogy a veszendőbe ment vagyonnak egy része menthető legyen. Természetesen az ilyen eladások csak fokozottabb mértékben súlyosbítják többi kereskedőink gazdasági helyzetét, akik igy ez ellen teljes erejükből védekeznek is. Kereskedelmünk súlyos válságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az üres és kiadó üzletek száma még a város központjában is egyre jobban szaporodik. Ipar beszüntetések. Iparbeszüntetés az 1929 év folyamán 223 volt, az 1928 évi 22.2\ nyíregyházán 522 hadigondozott van Az igényjogosaltságet az elmalt évben 40 esetben szállították le