Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

JtittMlVjilt 1*31. január A Balkánfélsziget * Kiforratlan népek hazája, öszszedült nagy kuitura romjain friss népek nyüzsögnek, nnnt omladozó régi házak romjai között ismeretlen és kísérteties lények. A Balkán meglepte a világot nem egyszer erényeivei és bűneivel, erkölcseivel és szokásaival a félember primitív vadsága és a hérosz emberfölötti hősiessége olvad itt csodálatos egységbe. Nem tudja az ember, káprázat-e, vagy valóban élnek és cselekszenek népek, kiknek történelme ilyen eseményekből áll. És mi, magyarok, ennek a Balkánnak tűzokádó bejáratánál állunk és élünk immár ezer esztendeje, hátborzongva nézzük e nagyszerű és förtelmes komédiákat, melyeknek gyűjtőneve: a Balkán történelme. Egy hét. múlva Belgrádban véres árnyék emlékünnepét ülik, leleplezik a XX. század legnagyobb merénylőjének: Princip Gavrillnak a szobrát, aki 'Ferenc Ferdinándot és feleségét elpusztította. A müveit világ borzalma kiséri ezt az aktust, amikor Belgrádban a ceremónia megkezdődik, megdobban az egész kulturvilág lelkiismeretének szive és ráeszmél, hogy nem ábránd, nem képzelet, nem lidérc hanem meglévő valóság a Balkán véres árnya: az orvgyilkösság tradíciója. Példátlan a történelemben, hogy a bérgyilkos nemzeti ideállá magasztosuljon, hogy az, aki hitvány zsoldként pálinkáért gyilkol a hősök galériájába vonuljon be és az iskolás könyvek legendás alakja legyen, hogy példájának követésére buzdítsa a tanitó tanítványait. Az eredmény nem fog elmaradni: a belgrádi orvgyilkos megdicsőülése glóriát von a bérgyilkosmesterség gyakorlóuiak feje fölé, ez a gló na fog fonódni azoknak a feje köré is, akik esetleg Zsifkovicsot és a jelenlegi szerb uralkodót teszik el a láb alól, hasonló aljas és gyáva eszközökkel. A politikai harc a tiszta férfiasság harca, a harcban nem szentelt vizzei szokás harcolni, hanem fegy verrel a kézben és aki harcba száll erősítse meg szivét, mert tudnia kell, hogy el is bukhatik, elérkezik a harc a leszámítolásához é.» eszméit halottkezével görcsösen magával rántani sírjába. .Ami azon ban 1914-ben Belgrádban történt, az közönséges orvgyilkosság volt, rendőri hir, nem egy mártír önfeláldozó gesztusa, hanem leitatott és agyonpénzelt emberek szörnyű erkölcsi megtévelyedése, az ilyesminek a számára nincs kegyelet, nincs szobor. Ha egy nép annyira megfeledkezik magáról, hogy az alattomos jjyilkot oltárra emeli és eszményeként imádja, az a nép szörnyű ítéletet hoz önmaga fölött és nekünk, akik a szomszédból ezt Tá tjük, vétót kell mondanunk ás az egész müveit világ lelkiismeretére kell hivatkoznunk, hogy a gyilkosság őrülete megszűnjön és a civilizáció végre valahára meghódít-! a Balkánt 1 s Mi; magyarok nem voltunk barátai sohasem Ferenc Ferdinánd politikájának, Ferenc Ferdinánd gyűlölt bennünket, legalább is antipátiával viseltetett irántunk. De abban a pillanatban, ahogy az orvgyilkos golyója föl merte emelni a lázadás szavát, ez a tény, ez a sötét pokolbeli gesztus kihívta minden becsületes magyar ember igazságérzetét és ki fogja hívni minden hasonló alkalomma/ a jövőben is. Ha az angolok büszkén a civilizáció őreinek és a világ csendőreinek nevezik magukat, mi jogosan mondhatjuk magunkat a Balkán csendőreinek, mert minden ellentéten, elvi és politikai állásponton tul hiszünk a nemzetek fölött álló igazságban és erkölcsben és ennek a nevében tiltakozunk a belgrádi fekete mise ellen, ahol egy nép táncol ünnepi himnuszokkal az aljas gyilkosság szobra előtt. Nyíregyházán a kerékpáradó ez év január havától kezdődőleg lép életbe Az adót, aiadei kerékpár alán évi hársa peagofets állapítják meg A' városi szakosztályok tagjai e héten alapos munka előtt állanak, mert csütörtökig bezárólag, minden nap együttes ülésre jönnek össze. Tegnap délután 3 órakor •volt e heti munkának az első megindulása, amikor is Bencs Kálmán dr. m. kir . kormányfőtanácsos, polgármester el^gklésével a tárgysorozat hét pontját vitatták meg. Elsőnek a szakosztályok a polgármester javaslatára kijelöltek há rom szakosztályi tagot, a gaz4asági jogügyletek elbírálására, illetőleg állásfoglalása céljából a polgármester mellé, az 1930. esztendőre. A szakosztályok Barzó Pál, Jánosbokori Kovács András és dr. Fhurmann Lajos képviselőtestületi tagokat küldték ki, tehát ugyanazo kat, akik ezt a tisztséget a tavaly is betöltötték. > Ezután áttértek a nagy érdekes t ségünek ígérkező kerékpáradó kérdésére. Az errg megalkotott szabályrendeletet Szentpétery Endre dr. pénzügyi tanácsnok ismertette. A rendelet szerint a kerékpáradó ez év január havától kezdődőleg lép életbe. A kerékpár tulajdonosok minden kerékpár után évenkint 3 pengő adót tartoznak fizetni, amely a városnak mintegy 6000 pengő évi bevételt jelent. Minden egyes kerékpártulajdonos köteles 8 nap alatt bejelenteni kerékpárját a városi jövedéki hivatalnak, ahol nyilvántartásba vejszik s e bejelentés alapján fogják megadóztatni, azonkívül igazoló lappal ellátni, amelyen a tulajdonos nevét, lakását, a befizetés nap ját és a kerékpár számát tüntetik fel. Tehát a rendelet életbeléptetése napjától kezdődőleg nyolc nap alatt minden kerékpár tulajdonos tartozik bejelenteni a kerékpárját s egyben 3 pengőt köteles fizetni, mig a következő években január első napján fizetik be az adót. Ha az igazolvány elvész a tulajdonosnak 50 fillér befizetése ellenében uj igazolványt kell váltania. A közhivatalok tulajdonában lévő kerékpárokat is be kell jelenteni, de ezek adómentességben részesülnek s csak az igazolásért kell 50 fillért fizetniük. A szabályrendelet pontjai ellen vétőket, amennyiben kihágást nem követnek el 40 pengő- pénzbüntetéssel sújtják. Első fokon a képviselőtestület által kijelölt tisztviselő, mint kihágási büntetőbiró, másodfokon az alispán itélkezüt. Ha a régi tulajdonos eladja kerékpárját, az uj tulajdonos az adót ismételten leróni köteles. A szakosztályok a javaslatot minden hozzászólás nélkül fogadták el s igy a pénteki közgyűlés határozata után a rendelet rövidesen napvilágot is lát majd. A Felsősiabolcsi Tiszai Armentesitő Társulatnak a székházépítés céljaira a város ujabb ajánlatot tesz (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Ismeretes, hogy a város a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesitő Tár ' sulat kérelmére a Kiss Ernő-utcá- J tói délre eső Népkertből fennmaradó 815 négyszögöl terjedelmű telket felajánlotta a Társulatnak, ha Nyíregyházára költözik és egy monumentális paiofát épit. E hatalmas és értékes telek felajánlásakor mindössze azt kötötte ki,' hogy a Társulat a telek 57 méteres frontját teljesen épitse be, másrészt az épületben a tisztviselőinek lakást biztosítson, valamint a postát helyezze el. A képviselőtestület szeme előtt lebegett, hogy a Társulat Nyíregyházára való helyezése a város eminens érdeke, mert igen jelentékeny anyagi előnyöket jelentene a keras kedelemnek és az iparnak. Ennek a belátásnak alapján ajánlotta fel a telket amely a város részérői nagy áldozatot jelent. Időközben azonban a rossz pénzügyi viszonyok bizonytalan időre illuzóriussá tették az építkezést és ezért a Társulat azzal fordult a vá roshoz, hogy a képviselőtestület határozatának érvényét hat esztendőre biztosítsa és erre a hat évre egy megfelelő épületet adjon. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott, elhatározván, hogy a Vay Ádám-utca és a Véső-utca sarkán lévő régi Haász-féle, épületet bocsájtja a Társulat rendelkezésére. A társulat elfogadta a város ajánlatát és most már másodízben határozták el, hogy Nyíregyházára teszik át székhelyüket. Azonban a belső ellenzék nem hagyta annyiba a dolgot, fellebbezéssel élt és á kérdés a (miniszterhez került. Mayer belügyi államtitkár szintén az áthelyezés gondolatának a híve már csak Nyíregyháza jövő fejlődésének szempontjából is, de a székház miként és milyen méretben való felépítésének kérdésében nem akar állást foglalni s csak azt kívánja, hogy a Társaság tagjai tudatában legyenek annak, hogy az építkezés révén milyen, terhet vállalnak -magukra. A Társulatnak összesen mintegy 108 ezer pengője van erre a célra, amelyből a város kívánságait nem elégíthetik ki. Ebből az összegből azt a hatalmas területet beépítem nem lehet. A városnak: nagy érdeke ugyan, hogy a Társulat Nyíregyházára telepedjen, de minden feltétel nélkül nem adhatja oda a telket. A szakosztályok tegnapi ülésén Bencs Kálmán dr. polgármester részletesen ismertette a kérdés mai helyzetét, amelyhez elsőnek Bodor Zsigmond szólt hozzl. Szerinte a. város az 58 méter front beépítésének elrendelésével okozott nehézséget a Társulatnak. Majd azt proponálta, hogy a város a telek telét kínálja fel, amely területen a mai modern építkezési szisztémával hatalmas, emeletes palotát lehet építeni. Javasolja, hogy a szakosztályokfüggesszék fel e kérdést és a polgármester vegye fel újból a tárgya lást, mert jelentékeny jövedelmi forrást jelentene, ha a társulat Nyíregyházán telepedne meg. Bogdán Ferenc csatlakozott Bodor Zsigmond véleményéhez. Egy kisebb telket készséggel ad a város a társulatnak, amelynek igy fesz annyi tőkéje, hogy felépítheti a székházat. Kovách Elek dr. hasonló értelemben szólalt fel, majd Bencs dr. polgármester fejti ki, hogy leghelyesebb volna a telket négy részre osztani, amelyből a Társulat tetszés szerint választana, magának. A szakosztályok ezután Bodor Zsigmond javaslatát egyhangúan elfogadták. Dás?ár lem : VONATON*' Lomhán indul és nesztelen, lágyan Fordul a bársony-röpke kerék, Teli tüdővel, feszült bordával Prüszköl és horkol, reszket a gép... Lágy mezők zöldje harsog a [szélben, Messze hegyeknél kéklik az ég, Állsz az ablaknál csillogó szemmel, Prüszköl 'és horkol, reszket a gép... Tiszta magasban száll a pacsirta, Dalától fény a tavaszi lég, Egy-egy trillája szivedre szállna, Prüszköl és horkol, reszket a gép.. Szemedben vágy és csók tüze ég ó, merre az álmok boldog Emberek, álmok összezsúfolva, Fülkébe rakva; mind vele mégy. Kerékre szállt a nagy-igás élét, Prüszköl és horkol, reszket a gép... Tüzparipának szived fognád be, Szállana, futna, mint a mesék. Kis kéz simulna fáradt kezedre... Prüszköl'és horkol, reszket a gép... L)e íme immár piros a lámpa, Bömböl és ordít és zokog a fék. Kiszállni tesáék... jobbra kijárat Prüszköl és horkol, reszket agép..^ Állasz bambán a perroni zajban, Szemedbe vágy és csók tüze ég, 0, merre az álmok, boldog [hazája ?... Prüszköl és horkol, resz'ket a gép... Kék hegyek ormán csillog a várad, Lámpája feléd intene még... Sohsem éred el... Csattan a korlát. Prüszköl és horkol, reszket a gép. _ (Riviéra) Gáspár Jenő. * Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság tí *— kára a január 30 i sajtóa p)n mu'alke2ik, be a oyíre^ybázkksak Vételkényszer nélkii tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru c?arnokát, ho! Magyarország összes legszebb és legfObb márkájú bútorárúi rendkívül OÍGSÓ árban kerülnek eladásra, u. in. hálók, ebédlők, _ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyiregyhza, Kállai-u. 4. Telefon: 319. ~l-iöl 12 hónapig terjedő részletre 1