Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-29 / 23. szám

jAiKYISáx. ÍH9. jamtár 39. Nagy-Debrecen-Nyíregyháza A mi európai hírű, évtizedekre ©lőre tekintő kultuszminiszterünk már most látja a mi vidékünket is magába foglaló nagy gócpontot, melynek világraszóló egyeteme lük tető szellemi életet lehel az egész -Alföldre, de egyben- óriási vonzóerejével fel fogja duzzasztani és »nagy«-gyá tenni Debrecent. A tehetségek ambíciók ott fognak ki fejlődni és értékesitődni, vele a ke reskedelem, ipar, művészet ás tudomány oda csőditi az értékes elemeket. Ennek a felduzzadásnak természetes következménye városunkat illetőleg az lesz, hogy színházaink hangversenyeinknek közönsége még inkább megcsappan, mert hiszen nagy művészi eseményeket a Magyobb felvevöképességü város inkább tud létesíteni, azokat meglátogatni nekünk nyíregyháziaknak nem lesz nehéz, sem költséges, hiszen egy öt-hat személyes autón berándulni és még az előadás után hazajönni nem nagy elhatározásba kerül ma sem. Az igy felfokozott igényű közönséget mi, kiknek meg felelő színházunk, hangversenytermünk nincs is, kielégíteni nem tud juk majd és szellemileg stagnálás ra íeszünk visszaszorítva. Azonban annak, hogy ily közeiszomszédunkban egy igazi nagyváros alákui ki, más hatása is lehet. A robotoló hajszolt életű nagyváros közönsége levegőre, szabadra, kirándulásra vágyik annái is inkább, mert egészséges divattá válik a hétvégi elutazás a körengetegbői A mellettünk levő nagyváros földet, virágot, vizet óhajtó kiránduló forgataga felénk is irányulhat. Erre azonban megfelelően el kell készülni. .Nyújtani kell valamit, adni kell valamit. Nem a reklám a fődolog, hanem az, hogy akit a reklám megfogott, az ne csalatkozzék. Kell elsősorban egy modern berendezésű szálloda és kell, hogy az egész Alföld legszebb ékességeinek egyikét: a Sóstó-gyógyfürdőt vonzóvá tegyük. A Sóstó a maga primitív fürdőjével nem ad vonzóerőt; a Sóstónak gyönyörű és tágas parkja, kellemes és kedves terrasza van és van gyógyvize, amit kellően nem lehet használatba venni. Szálló helye sem eléggé kielégítő. Hiszen tudja mindenki, hogy mi kellene, de a felelet is készen fogad: nincs pénz. Pedig van, csak nehézkesen nyulunk hozzá. Már az elmúlt évben szóvátette Énekes János a városi szakosztályoknál, e lap hasábjain is kifejezést ad rak annak a véleménynek, hogy a földbirtokgazdálkodás luxusát nem bírja ei a város és hogy a városiasság más követelménvekkei hü elő. A költségvetések, zárszámadások igazolják, hogy a város földbirtokai, ha azokat átlagban 1600 négyszögöles holdanként 1200 P értékre becsüljük (épületestől együtt), akkor a jövedelem 4—3 | százalékot tesz ki. Mi fizetünk 12 | —13 százalékot kölcsöneink után és kapunk tőkénk után harmadrész ennyit. Ennek dacára magunk sem óhajtjuk, hogy egyszerre változtassunk a *£rosgazdaság eddigi fundamentumán. De ugy véljük, hogy aligha fordítottunk a városgazdaság tengelyén, ha a mezőgaz dasági ingatlanaink egytized részét alakítjuk át más, városias és jóval jövedelmezőbb objektummá. Vegyünk tehát ceruzát a kezünk be és számoljunk, ötszáz hold föld a közei 6000-ből nem forgatja ki jellegéből a város vagyonállagát. Ennek elérhető ára 600.000 P. Ennek .ma nettó jövedelme 27.000 P. Ebből az összegbői akár egy bérházat építünk adómentesen, önkölt ségü téglával, saját telkünkön, akár felépítjük a Kpronát: kétségtelen, hogy a befektetett tőke hozadéka legalább kétszerannyi lesz, mint amennyi az ma. Meg vagyunk róla győződve, hogy maradna a tőkéből 100.000 P, amit a Sóstóra fordíthatnak. Nem kell egyelőre egyéb, mint egy szabad uszoda és egy strandfürdő létesítése. Szegeden 120.000 P-ből építenek uszodát, strandot és hullámfürdőt. Semmi nagyszabásuság, elég a mi vidéki igényeink kielégítése. Ha a forgalom a számításba vettnél nagyobb, ráérünk a szabadfürdőket kifejleszteni. A Sóstó parkját a mult évben semmi egyébért, mint szépségéért és jó vendéglőjéért csak a kisvasutakon négy nyári hónap alatt 90.000 ember kereste fel egyedül Nyíregyházáról. Ehhez jönnek az autókon, biciklin, motorosán nagy vonaton és a kisvasutak vidéki állo másairól, továbbá gyalog kirándulók, kikkel a park látogatóinak számát nyugodtan tehetjük 120. ezer emberre. Ha uszoda és strandfürdő van, akkor a látogatók száma biztosa* megkétszereződik. Hiszen voltak napok, amikor az ököritón 1000 —1500 ember fordult meg a nehéz közlekedés és primitívség ellenére. Nem veszünk számításba csak 30 olyan napot négy hónap alatt, amikor 1000 ember veszi igénybe az uszodát, strandot. Egy pengőjével ez 30.000 P. A négy hónap többi napjainak, továbbá a tejsörcsarnok és egyéb üzleteknek a bevéteélei fedezik a regie költséget. Látnivaló, hogy 25—30 százalékos jövedelmet tehát 25—30.000 P-t hoz ez az összeg, mely 100 hold föld árából eddig évenként csak 5400 P-t tudott kihozni. Végyük hozzá, hogy a fürdők körüli kis vállalkozások bért és kereseti adót fizetnek a városnak és egy, hogy az eladott földek tulajdonosai ha a városi határbeli földek parcelláztatnának a földadó felét a városnak fizetnék, vegyük a fürdő vendéglőjének bérértékemelkedését és tisztán áll a számadás. Ne várjunk, mig meleg vizet fúrnak a föld mélyéből; ha ez elkövetkezik, az uszoda és strand még látogatottabb lesz. Az ököritó sem mesterségesen meleg. És még egyet. Kecskemét is parcelláz 1500 holdat. —hín— Nyilatkozattal zárja le lérey Ferenc dr. a Siekíű- Hogonfalvi vitát (A Nyirvidék tudósítójától.) A Szekfü—Rugonfalvi ügyben heves vita indult meg lapunk hasábjain a Szekfü—Rug'onfalvi kérdésben. A vitát, amely mindjobban kiélesedett, Mérey Ferenc dr a maga részéről a következő »Nyilatkozat«-tal kivánja a előtti nyilvánosság. vonatkozásban befejezni: Nyilatkozat. Tegnap este ezen a helyen Gacsályi Sándor dr. tollából durva hangú ,elejétől a végéig személyeskedő, valótlan adatokat (koromra, diplomám keltére) 'tartalmazó ujabb cikk jelent meg. — Ennek a cikknek többé semmi köze a vitatott tudományos kérdéshez, gorombasága is felment a részletes válaszadás kötelessége alól. Ez a durva hang nem ismeretlen előttem, ez volt, ami karácsonyi cikkem megírására késztetett s most milyen érdekes véletlen ! — ugyanaz a durva hang tör rám fékeveszett szenvedélyességgei. Tollal és ezen a helyen méltó választ adnom nem lehet és nem szabad; a toll nemes és kényes szerszám, a tiszta meggyőződés és nagy 1 elvek ^hirdetésére való. Nyugodt lélekkel bízom hát városunk kényes ízlésű müveit közönségére, hogy ennek a hetek óta tartó tegnapi, utolsó mozzanatáról megfelelően ítéljen. Ennek az ügynek egyéb fejleményeiről nyilatkoznom ebben a pillanatban nem szükséges . Dr. Mérey Ferenc. Nyíregyháza város a Jármv-tanyai birtok bérletét készpénz fizetés ellenében adja ki A bérlet időtartamát 12 esztendőbea állapították meg Bencs polgármester rövidesen kiírja a versenytárgya. lásokat A város műszaki hivatala a közkutak jókarbantartására az 1930. esztendőre versenytárgyalást hirdetett. A beérkezett ajánlatokat a szakosztályok hétfői ülése elé terjesztették döntés végett. A nyolc pályázó közül Bencz András, valamint az Irsay és társa cég ajánlata volt a legelfogadhatóbb, amennyiben az előbbi kutanként 3.50 fillérért, az utóbbi 3.70 fillérért vállalja a kutak egész éven át való karbantartását. A szakosztályok azonban a mult tapasztalatai alapján mérlegelvén a helyzetét, ugy döntöttek, hogy Városi Színház Mozgó. ASSZONYSIKOLY (NŐRABLÓK KARMAIBAN) Két leány kalandjai a sivatag fiai kö?ött 10 felv. j A föszerapben : Wiadimir Ga darov és Kedd Ciaire Romraer. Hős, vagy szerelmes Barieszk 2 felvonásban — Rendes h íyárak Elóadasok: hétköznap: 5, 7, 9, vasarr.ap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytőüsdében d. e. 10—12 óráig Hortobágyi juhion) Mfea(ea«t kapható! A Termeli; m Tafsx5v«tk«zetl Kézponi Bwkpert, I., üertfey Miklós-út 119/121 nem egy céget biznak meg e munkával, hanem kettőt miután a kevés munkással dolgozó iparosok nem képesek tökéletesen elvégezni feladatukat. Ezért Bencznek a kutak egyharmadát, mig Irsaynak kétharmad részét adják ki gondozás végett, ha Irsay hajlandó vállalni ugyancsak 3.50 fillérért. A császárszállási Jármy tanyai városi birtok haszonbérleti ügyé ben a szakosztályok a döntést a polgármester információjától tették függővé. Egy belügyminiszteri rendelet ugyanis megtiltja, hogy a közületek birtokaikat terményfizetés ellenében adiák bérbe. Tekintettel arra, hogy a városnak kedvezőbb volna a terménybérlet, a polgármester a minisztériumban érdeklődött, hogy vájjon nem engedélyezné-e a terményfizetést. Azonban az információ negatívummal végződött, mert a kormány csak abban az esetben volna hajlandó erre, ha a város olyan gazdasággal rendelkezne, hogy a haszonbér fejében fizetett termést fel tudná használni. Mintán a város ilyen gazdasággal nem rendelkezik a Jármy tanyai birtok bérletét készpénzben kénytelen kiadni. A szakosztályok utasították a polgármestert, a versenytárgyalás kiírására. A bérlet időtartamát 12 esztendőben állapították meg. Revízió alá kerülnek a középeurópai kereskedelmi szerződések. A hágai egyezmény nemcsak a vitatott kérdésekben jelent nyugvópontot, de annak igen rövid időn belül természetes következménye lesz, hogy az úgynevezett utódállamok, de főleg Magyarország és az utód-államok között gazdaságpolitikai téren évek óta. fennálló elkeseredett harc és háborúskodás — amelyért az összes érdekeltek nagy árat fizettek — meg fog szűnni- Ugyanis már a legközelebbi időben szó lehet arról, hogy ugy a magyar-cseh, ftfunt a magyar-osztrák tarifális szerződés kölcsönös óhajból revízió alá kerüi, mely tárgyalások során előreláthatólag egyes országoK természeti berendezésének megfelelően kívánják a problémákat rendezni. Amellett szó lehet arról is, hogy az úgynevezett agrártermelő államok, tehát Magyarország, Románia, Jugoszlávia termékeinek Közép- és Nyugat-Európában való értékesítésére olyan megállapodásokat fognak kötni, amelyek az érdekelt országokat egyaránt védeni fogják a komoly nehézségekkeí' szemben. Általában az a vélemény, hogy a hágai egyez mennyel megnyilottak a középeurópai államok együttműködésének lehetőségei és hogy a nyugodt atmoszférában mindazok a fájó és elintézendő kérdések napirendre ke rülhetnek, amelyeket eddig _ csak előhozni sem lehetett. ALBUMOK MŰVÉSZIES KIVITELBEN KÉSZÜLNEK A JÓBANYOMDA KÖNYVKÖTÉSZETÉBEN, 3®£CH5AfYI-tfT 9.