Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-24 / 19. szám

J/TÍRYIDBK A jannár 30-lki sajtódélntánon Venczell Béla, a m. kir. Operaház híres basszistája, a rádió­zok kedvelt énekesművésze is fellép Az irodalmi délutánon Énekes János prelátus mond megnyitót Megkezdődött a jegyek vásárlása az Ujságboltban (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Nagy, szines plakátok vonják magukra most a nyíregyházi kö­zönség figyelmét. A plakátok iro­dalmi délutánt hirdetnek, amelyet a Budapesti Központi Sastóválla­lat írói rendeznek a keresztény nemzeti újságírás reneszánszának tiz éves fordulója alkalmából. Az irodalmi délután, amelynek belé­pőjegyeit már mos; lefoglalják az Ujságboltban, nagy érdeklődést kelt Nyíregyházán. Most már bi­zonyos, hogy az irodalmi számo­kat nyújtó Gáspár Jenő költőn, Zadravetz páter, volt tábori püs­pököli, Lendvai István és Zágon István írókon, Baranyai Lajoson, a Központi Sajtóvállalat igazgató­ján kívül egy hírneves énekes mű­vész is lejön Nyíregyházára. Ez az énekesmüvész nem más, mint Vencel! Béla, a m. kir. operaház basszistája, kinek nagyszerű szóló­számai a rádió stúdiójának mindig erős visszhangot keltő müsorpont­jai. Vencellt szeretik az országban mindenütt, mert kivételesen szép organuma és mély tehetségű ének­müvészete kivált a magyar nótá­zásban hat rendkívüli erővel a dalt kedvelő közönségre. A rendezőség összeállította a január 30-án, a Korona nagyter­mében délután hat órakor kezdődő irodalmi "délután műsorát is. E­szerint a bevezető beszedet Éne­kes János prelátus kanonok mond ja, aki üdvözölni fogja az irodalmi délután neves gárdáját. A sajtónap jövedelmét a pestiek átengedték a nyíregyházi ingyen levesosztókonyha javára és ezzei kifejezésre juttatták, hogy^azt a szeretetet és támogatást, amely­lyel a nyíregyháziak a Központi Sajtóvállalat ujságirását erősitik, azzal igyekeznek megköszönni, hogy segítségére jönnek a nyíregy­házi szegényeknek. Ig*y a 2, 1 pen­gős és ötvenfilléres belépődíjakkal a jótékonyság ügyét szolgáljuk, amikor a sajtónapon megjelenünk. & nyíregyházi munkanélküliek memorandumban kérik a város gyors segitségét és hivatkoznak arra, hogy több mint ötszáz nyíregyházi család nyomorog a munkanélküliség miatt (A uNyirvidék" tudósitójától.) A nyíregyházi munkanélküliek terjedelmes memorandumban for­dultak Nyiregyháza képviselőtes­tületéhez és munkaalkalmai, en­nek hiányában gyors természetbe­ni segélyt és pedig kenyeret és lisztet, szalonnát, tűzifát és csalá­donként legalább 30 pengő lakbér­segélyt kérnek. A városnak mint­egy 25—30 ezer pengőjébe kerülne a kérelem teljesítése. A memoran­dum már a pénteki szakosztályi ülés előtt tárgyalás alá kerül, de valószínű, hogy a város nem tud kielégítő megoldást találni a mai nehéz helyzetben, ha csak ugy nem tesz, mint a többi vidéki város: köl­csönt vesz fel a munkanélküliek megsegítésére. A memorandumban a munkanél­küliek higgadt hangon és Nyir­egyháza város szociális érzésében, a képviselőtestület érző szivében és belátásában bizakodva tárják fel helyzetüket, ötszáznál több a munkanélküli szakmunkás és napszámos. Rámutatnak a kérvényezők arra hogy tudatában vannak Triánon hatásának, annak, hogy részben a szerencsétlen és bűnös béke az oka a munkanélküliségnek.' Nem zár­kózhatnak el azonban a nagy ín­ségben a segítségkérés előt és el­sősorban azt szeretnék, ha mun­kát, közmunkákat kaphatnának. A memorandum a nyíregyházi munkanélküliség egyik okát abban látja, hogy több vállalatnál' buda­pesti munkást alkalmaztak, holott a vállalkozók maguk is elismerik: a nyíregyházi munkással sok eset­ben többre mentek volna. Kimutatja a memorandum hogy a kérelmező munkanélküliek át­lag évenként 180 munkanapot dol­goztak és ha a keresmény ösz­szegét elosztjuk 365-tel, kitűnik, hogy egy napra 3 pengő 50 fillér kereset jut, vagyis hetenként, hat napra 21 pengő, mig a lét mini­mum a legutóbbi index szerint heti 72 pengő. így nyilvánvaló a munkásság panaszának jogosultsága. Nyíregyháza harcba indnl a „morbns hnngaricns", a tuberkulózis fenyegető réme ellen A febrnár 8-i kalikó-est mögött halálosan komoly eélkittzés a háttér 6 Br. Vietórisz József főigazgató előadása „A három Szász Károlyról" a Leánykálvine­nmban Ugy látszik a »nemo profeta...« sem 100 percentes igazság! Sőt! Itt van dr. Vietórisz József, mint élő cáfolat. Az igaz, hogy erre azt szokták mondani, hogy . a »kivétel« csak erősiti a szabályt, de letagadhatatlan tény a beszá­moló krónikás előtt az, hogy a »helybeli előadóc meghallgatására is megtelt a Leánykálvineum tor­naterme az előkelő közönséggel. Dr. Vietórisz József liceális elő­adása »A három Szász Károly«­rói szólt; a püspökről, a politikus­ról. és a legeslegifjabbról, »A mi nótánk« cimü, nem rég megjelent verskötet szerzőjéről. Az előadás •ujabb irodalomtörténetünk nagy­értékű fejezete, amely az adatok gazdagságával, annak művészi cso­portosításával, biztos kritikai meg­állapításaival, előkelő és közvet­len stihisművészetével a mester kezének félmjelzését hordja. — Emellett az u. 11. »modern« iroda­lom lokálgőzös, lármás kábulatától és hangzavarától meg-megszédülő magyar ifjúságot a melegszívű ta­nítómester meggyőződése erejéve* irányítja a szellemi ingoványból a nemzeti irodalmunk tisztultabb ethikai és esztitikai magaslatai fe­lé, midőn igy szói: »Magyar ifjak, magyar lányok! Ha az elkerülhe­tetlen divat hatása alatt vagy uj­donsághajhászatból, vagy akár puszta véletlenből olyan könyveket olvastatok, amelyek pillanatnyi kellemesnek tetsző benyomás után lehangoltsággal, bosszúsággal, fel­háborodással érintették izlésteket: fű rosszét ek meg lelketeket a há­rom Szász Károly költészetének tiszta és üdítő forrásában s adja­tok hálát az urnák, aki a maga ingyen kegyelméből gazdagon meg ajándékozta nemzetünket ugyanegy család három nemzedékének nagy tehetségében, hü szolgálatában és jeles alkotásaiban.« A mindvégig élvezetes és szines előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Kedves és szem­léltető betétekként szavalatok vol­tak. Szász Károly műfordításaiból »A Lábas órát« Kóréh Erzsébet I. éves tanitónőjelölt és a » Heten vagyunk címűt Közlik Ibolya IIT. oszt. tanuló, az eredeti versei kö­zül pedig a »Magyar zené«-t Kenyn herc Borbála IV. és »A kis Ilonka emlékezete« c. ciklusból kettőt Laky Irén III. polg. isk. tanuló, ifjabb Szász Károly verseiből pe­dig az »Én is ott voltaim kezdetű rapszódiát Balázs Gabriella I. éves tanitónőjelölt és »Az Alföld lelke« cimiit Hatvani Piroska III. polg. oszt. tanuló szavalta el. Minden szavaló értelmes, kedves előadása, zajos tapsokat váltott ki. Külön műélvezetet nyújtott a politikus Szász Károlynak »A sza­badfalvi pap leánya«« cimü lírai regényének szemelvényes ismerte­tése. Az egészen friss költői ter­mék bájos tónusa, üde romantiká­ja és kettős »kézfogója«« felemelte és felmelegítette a lelkes hallga­tóság szivét. Dr. Vietórisz József előadását egész terjedelmében la­punk vasárnapi számában közöl­jük. (N.V.) Hölgyeim! *é«sból hoaott Itg­ujafeb, szenzac ;osa« szép kalapmodeljeimot 10 P-lőí k82úve árusíts®. Walterné kal»pszalon, Luther-utca 20. szám (A »Nyirvidék« tudósitójától.) J Kalikó-bálat rendez Nyiregyhá- ] zán a József király herceg Szaná- I tórium Egyesület, hogy a társada- I lom hatalmas lendülettel történő megmozditásával gyűjtse össze a tuberkulózis ellen való harc pénz­tárát. Bái tesz a kalikó-est, a ka­caj, a vigadás estje, alkalom a fi­atalság örömének virágbaszökke­nésére, hajnalig tartó táncra, amelynek kelleniét a kalikó titok­zatossága fokozza, de a színes, ka­cajos bál mögött halálosan komoly a háttér: felvenni a harcot a Nyíregyházán ijesztő mértékben pusztító magyar betegség, a tu­berkulózis ellen. A tuberkulózis (hektika, sorva­dás, száraz betegség, tüdővész...) az a titkos féreg, amely szétrág­ja megszámlálhatatlan emberi élet fonalát. Mintha csak erre a ször­nyű kórra gondolt volna a tüdővé^ szes Petőfi, midőn az »Egy gon­dolat bánt engemet....« c. költe­ményét irta: »Elhervadni, mint a virág, amelyet titkos; féreg foga rág... Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, mely elhagyott, üres szobában áll«..^ Tuberkulózis f KL nem. hallott er­1930. január 24. ről a rémről ? Melyik az a község és város, melyet megkímél? Hol van család, mely gyászt nem öl­tött miatta? Letépi a szerető édesanya kebeléről az ártatlan kis­dedet. Csontvázzá sorvasztja a viruló hajadont, a reményteljes if­jút. Sírba taszítja a családfenntar­tó apát. A halálba ragadja a csalá­di otthon oltárképét: az önfelál­dozó anyát. A hektika a mai emberiség leg" nagyobb réme. Irtózattal gondo­lunk rá. Félelemmel ejtjük ki a nevét. Segítséget, oltalmat kere­sünk ellene. Harcba szállunk vele. Kell is. Már régóta kong a vészharang, melynek hullámai hirdetik a ret­tentő valóságot, hogy hazánk fő­városában minden 7. ember tuber­kulózisban hat" meg, hogy Ma­gyarországon legnagyobb a tuber­kulózis halálozási aranyszáma Európa országai közt, hogy a tu­berkulózis egymaga kétszer any­nyi áldozatot szed, mini a többi fertőzőbetegségek együttvéve. Koch Róbert német orvospro­fesszor a modem bakteorologia megalapítója volt az. aki felfe­dezte a tuberkulózis parányi, csak ezerszeres nagyítás mellett lát­ható veBszőalaku bacillusát és et­től az időtői kezdve megindult a küzdelem a betegség gyógyítása, és megelőzése irányában. A külföld nagyarányú megmoz­dulására nálunk is megindult a küzdelem a tuberkulózis ellen. — Nagy horderejű nemzetmentő munkáról van itt szó, melyből min­denkinek ki kell venni a részét szóval, lettel, otthon, a társada­lomban. mindenütt. A lappangó veszedelem mindnyájunkat fenye­get. Hosszas, lelkiismeretes szakor­vosi vizsgálatok megállapították, hogy a 10—14 éves gyermekek 80—90 százaléka fertőzött a tu­berkulózis barillus által. Nem ré­gen a budapesti tiszti főorvos je­lentését olvastam, mely szerint az iskolaorvosok 71.329 gyermeket vizsgáltak meg s azok közül 20.723, tehát 29 százaléka volt be­teg. Ezek közül 4692 kimondott tüberkulotikus, 8814 nagyfokú vér­szegény... Egy ifjú generáció, melynek 29 százaléka beteg, egy ifjú nemze­dék, melynek az lesz a feladata, hogy majdan testi-szellemi erejé­vel megváltsa a trianoni Magyar­országol, összekulcsolt kezekkel kéri a magyar társadalmat, hogy mentse meg, hogy segítsen rajta. Ezt a kérő szózatot tetemrehivás­nak kell tekintenie Mindenkinek, akinek gyermekei vannak, aki gyer mekneveléssel foglalkozik. Az in­intelligens magyar társadalomnak tanúságot kell tenni arról, hogy fel fogja a rettentő veszedelmet, melyet a tuberkulózis a mor­bus hungaricus magában rejt. Szent fogadalmat kell tennünk, hogy teljes erőnkkel közreműkö­dünk a mindnyájunk érdekében fo­lyó tuberkulózis elleni küzdelem­ben. Lankadatlanul hirdetni kel] a teljes meggyőződést, hogy amint az orvosi tudomány ^kiintette a pestist, a himlőt és a temetőnek sok más sirszaporitó ragályait, ugy el kell tűnnie a tuberkulózisnak is. Nyíregyházán tulajdonképpen még alig történt valami a tuberku­lózis ellen való küzdelem terén. — Amit a betegek segítése terén lát­tunk, azt a Szanatórium Egyesü­let nyíregyházi tiidőbeteggondozóu ja cselekedte nagyszerű kitartás­sal, szívósan, hittel és azzal a szeretettel, amire csak üz asz­szonyi szivek képesek. A város is segítette és ma is segíti ezt az akciót, de intézményesen nem tör­tént ezen a téren semmi. Erdei is­kola, fekvőhelyes gondozó, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents