Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-24 / 19. szám

t930. január 24. ^ÍRYIDÉK. liette őket. Az igazságos bírásko­dáshoz pedig legalább is olyan fö­lény kell, mint amilyennel pél­dául a tanár ítélkezik diákja ké­szültségéről. Az ilyen jury ítélete tehát nem lehetne különben sem végleges, mert jogosan lehetne fel­lebbezni ismét a szaktudomány ké­sőbbi- jövő eredményeire. Melles^ leg említeni meg, hogy semmi két­ségem sincs abban, hogy egy ilyen tudós jury feltélenül Rugonfalvi eílen döntene, ami még inkább bi­zonyítja ötletének és egész táma­dásának különös naivságát. 5. Az én kedves kollégám egyéb állításaival rövidebben végezhe­tünk. A keleti és nyugati magyar­ság psychikai eltávolodását Rugon­falvi és Gacsályi azért vitatják", mert nem akarják megérteni, hogy itt tipikus különbségről van szó, ameiy épen ezért egyénenként kü­lönböző mértékben érvényesül. A típusfogalom magyarázatát az én igen tisztelt kollegám meg fogja találni bármelyik logikai kézikönyv ben, esetleg a IV. gimnazisták stilisztika könyvében. Angyal Dá­vid nemcsak néhány tényt ad elő Szekfüvel egyezően, hanem Beth­len működésének főcélját is dinasz tikus érdekeiben jelöli meg. Ez a kor (XVII. század ; lényegéhez tar tozik s nem szégyenleni való »ön­zés . Machiavellit még mindig! kisssé »n?pszerüen < értelmezi el-j lenfelem: orgyilokra és méregrtj gondol, holott az államérdek él a fejedelem érdekének azonosítása a lényeg Machiavellinél és ennek a gondolatnak volt szerepe a XV11 század gondolkodásában. Finom disztinkcióját a történeti és szép­irodalmi müvek kritikájára vonat­kozólag szintén nem fogadhatom el. Az általam jelzett formai köve­telmények (egység, összefüggés stb.) minden irásmüre vonatkoz­nak (I.. Rhetorika a gimn. V. osz­tályában. i Rugonfalvi könyvét bei­só okok alapján is neveztem pam­fletnek. A magas »c«-t sem Szekfü ütötte meg először, hanem Ru­gonfalvi (Protestáns Szemlében), inire Szekfü hasonló tenorban fe­jelt s erre következett Rugonfalvi­nak az a támadása, amelynek tó­nusára nincs a zenében már meg­felelő mükifejezés. És végül: Szek­fü nem állítja Bethlenről, hogy protestáns hívei ellen a császárral szövetkezett, csupán idézi Bethlen­nek egyik levelét, amelyei, mint sok más levelét is, »diplomáciai« akcióinak leleplezésére irt. A fentiekben igyekeztem kedves fiatal kollegám vasárnapi cikkében foglaltakra megfelelni és végleges álláspontomat leszögezni. Magam sem szándékozom ezt a vitát most már folytatni. Ha olvasóink közül csak néhányat is kíváncsivá tett ez a polémia és elolvasta Szekfü könyvét és Rugonfalvi röpiratát: bizonyára nem volt eredménytelen a. harcunk. Dr. Mérey Ferenc Róma és Budapest csak ne Prága. A Benes-féle prágai lapok állást foglalnak a Hhnka-féle katholikus blokk megalakulásával a Szlovensz kó autonómiájával szemben s íi. Cseszko Szlovo megjegyzi, hogy a szlovenszkói autonómia követeié se már teljesen magyar követelés s mint ilyen államellenes, a katho­likus iskolák segélyezése Róma és Budapest együttes munkájának eredménye. A lap egyszerűen bor­zasztónak mpndja, hogv találko­zott olyan három cseh képviselő: (Stribnyi, Gajda, Pergler), akik Hlinkávai együtt ilyen terveket merészelnek hirdetni. Városi Mozgókép Szinház Csütörtök Péntek Szombat Az első beszélő, éneklő és zenélő film Nyíregyházán! SZÍNÉSZ SZERELEM Burleisk dráma 9 felvonásban. Főacertplők : Belle Bennet és Joe E. Brown. CIGÁNYVÉR Z^írtt b~ w \ Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytŐzsdében már kaphatók d. e. S — 12-ig, d. u. 2—4­;g. Piros szelvény kivételével minden szelvény érvényes, ráfizetéssel. Február 2-a: a nyíregyházi önkéntes tűzoltók napja (A »Nyirvidék« tudósítójától. J két tüz volt Nyíregyházán egy­másután, Mind a két tüzet gyors rajtaütéssel oltották el derék tűz­oltóink. A közönség hálával telt szivvei gondolt a veszély elháritói­ra, az önfeláldozó, bajt, fáradtsá got megvető, önzetlen tűzoltóság­ra. Most február 2-án lesz a ha­gyományos tüzoltóbái. Valamikor özönlött a közönség ilyenkor a tüzoltófáklyával világított kajjun a Koronába és emlékszünk oTyan február 2-ára. amikor kegyetlen hó viliar volt es mégis ráegtelt aTío­rona nagyterme. Eljött a város s2fne-java és egybeforrt a szív a tűzoltóság iránt kifejezésre jutta­tott hálában. Az idei bálon is ezt remélik tűzoltóink. A magyar nóta szépségének ünneplése lesz a Jótékony Nőegylet szombati hangversenye Minden nemzet arra törekszik, hogy a maga értékes tulajdonsá­gait minél szélesebb körben meg­ismertesse. A mai európai népeket a sovinizmus jellemzi. Minden ide­gennek a háttérbe szorítása s a nemzeti szellem és értékek meg­becsülése és felemelése. Még olyan nemzeteknél is megvan ez a törek­vés s még hozzá erőszakos tonná­ban. arii íyeL . tulajdonképp) ón­álló nemzeti életet a történelem­ben nem is éltek s csak az utolsó évtizedek zűrzavaraiból sikerült szerencsésen kikerülniök. A magyar nemzet ezer év óta éli a maga független nemzeti életét, sokszor a dicsőség és nemzeti nagy ság fénysugarában tündökölve, sok szor lesújtva s a megpróbáltatás nehéz keresztjét viselve, de min­dig ellenségektől körülvéve. Ha voltak is barátaink, ezek is csak azért tartottak velünk, mert féltek kipróbált vitézségünktői s a foly­tonos harcokban megedzett fegy­vereinktől. De volt a folytonos idegen intri­káktói szenvedő és dacossá vált magyar nemzetnek egy igazi jó ba­rátja, amely megsokszorozta örö­mét s még panaszosabbá tudta tenni a bánatát: a magyar nóta. A? öröm napjai épen ugy megszül­ték, mint a szomorúság évei. Any­nyira össze volt forrva a magyar dal a nemzet eletével, hogy egy­egy kor dalaiból az illető kor jó, vagy balsorsa úgyszólván kiolvas­ható. Minden ki van ezekben a nótákban fejezve, ami az illető kor­nak csak fájt, ami keveset csak remélni tudott. Értékké vált a ma­gyar nóta, amelynek allegorikus soraiban, síró dallamával a busuló honfiak elmondhatták egymásnak azt is, amit másként elmondani nem is volt szabad. De érték vplt akkor is mikor a nemzeti küzdel- ( mek nehéz napjaiban egy Petőfi < csataverseit szedte ritmusokba, nogy annak gyújtó hangja mellett még bátrabban rohanhassanak a hős magyar fiuk a diadalra. És érték volt mindig a békés élet órái ban is, mert ezerféle változatban mutatja be ennek a nemzetnek az életét, a becsületes és egveneé ma­gyar léleknek érzelmeit, önérzetes­ségét, gyengéd, vonásait.^ anyai és hitvesi szeretetét, szerelmét, naiv hitét, bizakodását. Ma, a nemzet nagy katasztró­fájának idején ezerszeresen keli szeretnünk a magyar dalt, a régi hűséges barátot, amely bennünket legjobban megért, s amely bennült ket minden idegent ői megkülönböz tet. Ezért fáj nekünk hallani, ha valakit nem érdekel a magyar nóta ezért fáj, ha valaki a magyar dai mellett nem tud ugy mulatni, mint idegen nemzetektől átvett lélek és érzelem nélküli egyhangú taktus sorozat mellett. Nem is őszinte szívből fakadó hangulat ez, hanem bebeszélés, divat, amely még a tü­zes vérű m^yar temperamentu­mot is meg tudta hódítani. Külö­nösen a fiatalságot a maga fogé­konyságával. Nem is róják meg őket érte addig, amíg ez csak divat. Töltsék benne kedvüket! Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy akkor gyúl­nak ki az arcok, akkor villannak fel a szemek igazán, amikor ma­gyar nótára zendít a cigány. Az igazi jókedv, az igazi hangulat a magyar nóta hangjai mellett szü­letik csak meg. Szinte kicserélőd nek az emberek. Az előbbi sokszor unalmasan egyhangú divatos rit­musokra kimérten lépkedő párok egyszerre felvillanyozódnak a ma­gyar nóta hangjára, hisz ezt nem­csak hallják, hanem érzik is, ez belemarkol a magyar lelkekbe és olyanná teszi, mint amilyen maga — igazzá, őszintévé, fékezhetet­lenné. A magyar nóta diadala ez a ma­gyar sziveken, amely mindannyi­szor megtörténik, ahányszor csak magyar örömmel és magyar bá­nattal éltelve mulatni gyülekezünk össze. E hét szombat estéjén a Jó­tékony Nőegylet hangversenyén azonban nemcsak mulatni gyüle­kezünk össze. A magyar nóta szép ségének a kibontakozisát akarjuk hallani ólvan hivatott művésztől, aki épen a magyar dal propagalá­sávai szerezte meg a maga mű­vészi hirét. Dr. Szilágyi Imre és müvésztár­sai a magyar nóta virágos kert­jéből a legszebbeket fogják kivá­lasztani és Nyíregyháza közönsé­gének felajánlani s mi hisszük, hogy ez a közönség ezekben a nótákban meg fogja találni azt a gyönyörűséget, amelyet csak ma­gyar sziv, magyar nóta hallatára érezhet. Nyíregyháza város és vidéke kö­zönségének meg kell mutatnia, hogy mennyire szereti a magyar dalt és mennyire megbecsüli azo­kat. akik a magyar dal propagá­lásának szolgálatot tesznek. Bethlen István miniszterelnök, az amerikai-, angol- és magyar lapokban A Budapesten megjelenő »Ma­gyar Amerikai Hiradő« utján Beth­len István gróf miniszterelnök egy hosszabb üzenetet küldött a ma­gyarsággal rokonszenvező ameri­kai állampolgárokhoz és az Ame­rikában, Kanadában, Kubában és Dél-Amerikában élő magyarokhoz. A miniszterelnök, a Hungárián .American Herald utján nem először keresi fel az amerikai kö zvé lej­mén vt , amely rokonszenvesen fo­-gadja a nagy magyar államférfiú nyilatkozatait. Bethlen István gróf ezúttal a demokrácia jelenét és jövőjét fejtegeti s felfogásának tiszta csengését misem jellemzi jobban, mint az a körülmény, hogy az amerikai angol és magyar lapok egész sora reprodukálja a miniszterelnök tollából származó közleményt. Egyedül a Michigan államban öt nagy angol lap közli le a magyar miniszterelnök cikkét. A bridgeporti »Bridgeport* ti­zenötéves fennállásának jubileumá-

Next

/
Thumbnails
Contents