Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-23 / 18. szám

1 jtfrfRYIBáK. 1930. január 23. Győzött az igazság! Emberfölötti küzdelemben, éjJet nappallá téve, szívós munkával diadalra juttatta Bethlen István gróf az elnyomott Magyarország igazát a világ nemzetközi Ítélőszéke előtt: Hágában. Ez a konferencia történelmi fordulópontot jelent hazánk háború utáni külpolitikai elhelyezkedésében. Eddig az volt a helyzet, hogy a nagyhatalmaknál csak a kisantant tudott szóhoz jutni. A bennünket érdeklő kérdésekben legföljebb ha forma szerint szóhoz engedték a magyar kiküldötteket, de soha őket igazán meg nesm hallgatták. Még az őszi párisi konferencián is a kis Magyaroí szág egészen izolálva állott szemben a kisantant védnöke gyanánt fellépett nagyhatalmakkal. Ugylát. szőtt még a párisi konferencia után is, hogy a nagyhatalmak térdre fogják kényszeríteni Magyarországot a jóvátétel kérdésében, már csak azért is, hogy ezzel kieszközöljék a kisantant hozzá járulását a Young-tervhez. Ilyen előzmények után vonult fel Hágába a magyar delegáció Bethlen István vezérletével. És íme, két heti idegölő tárgyalási során, a kétség és reménység közt vergődve, végre is magyar sikernek körvonalai bontakoznak ki mind élesebben. Ez a siker nemcsak abban rejlik, hogy a magyar álláspont a döntőbíróság elvének megmentésével és további nagy jóvátételi összegek fizetésének mellőzésével teljesen érvénye, sült, hanem abban a külpolitikai felüíkerekedésben, amelyet e tárgyalások során Bethlen István hazája javára ki tudott csikarni a kisantanttal szemben. Álláspontunk igazsága felvértezte a magyar ügy bajvívóját, ellenállhatatlan erővel és energiával. És a nagyhatalmak a magyar delegáció .felvilágosításai nyomán megismerték a magyaj igazságot és a kisantant hamisságát. Olaszország és Angofország a döntő órában, amíKor a kisantant a Young terv 'teTooritásával iparkodott kizsarolni "Magyarország ujabb elejtését, "Magyarország meHé állott, oly e/ő vei amefyet Franciaország <ís Belgium szívós kitartása a kisantant mellett nem tudott megtörni. .A hágai konferencia ekként igazságos, méltányos bírósággá alakult át a nemzetközi összejövetelek eddigi vérbiróságával szembfcn. És ezzel a ténnyel megszűnt a kisantant Középeurópa korlátlan külpolitikai tényezője lenni és Magyarország vele szemben kivívta azt a pozicíót a nemzetek között, amely őt kulturájánái, e^ldigi szenvedéseinél és vállalt áldozatainál fogva jogosan megilleti. Ha semmi egyebet nem tett volna Bethlen István gróf, mint azt, hogy Magyarország külpolitikai jelentőségét a világgal ekként elismertette, már akkor is aranybetükkei véste be nevét az ország össszeomlás utáni históriájába. Egy egész világ ellen vívta meg győzedelmesen az eltiprott kis ország felszabadulási harcát külpolitikai érvényesüléséért. A hágai döntés legfontosabb következménye az, hogy megszűnik Magyarország gazdasági és pénzügyi élete felett a nemzetközi jóvátételi bizottság gondnoksága. A jóvátételi kérdés végleges megoldása maga után vonja a jóvátételi zálogjogok felszabadítását^ az ország visszanyeri pénzügyi szuverénitását és ennek birtokában egész szabadon tárgyalhat és alkudozhat már most a külföld pénz hatalmasságaival egy olyan állam kölcsönről, amely a nemzetközi pénzpiaci helyzet várható jobbrafordulása esetén a magyar közgaz. daság taipraállitását fogja lehetővé tenni. És ezt a nagy eredményt nem túlságos nagy áldozat árán sikerült kivívnunk, amennyiben a még függő békeszerződésbeli köte. lezettségeink törlesztésére csak 1943 után kell majd bizonyos, egy. általán nem nagy törlesztéseket teljesítenünk. A jövő nemzedék némi megterhelésével megmentjük a jelent. Az óriási külpolitikai sikeren felül tehát a hágai megegyezés gazdaságilag és pénzügyileg is valóságos országmentő CSP lekedet. Politikai pártkülönbség nélkül, tul mindenen, ami az embereket egymástól elválasztja, az elismerés, a szeretet és a hála fogadja itthon a győzedelmes hadvezért. Két szakosztályi ülés lesz egymásután a városházán Több segélyagyet tárgyalnak a szakosztályok (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Röviden jelezte a Nyirvidék, hogy a város szakosztályai csütörtökön és pénteken délután ülést tartanak. Ezeken az üléseken több segélykérés és más kisebb ügy nyer előkészítést a legközelebbi közgyűlésre. Segélyt kér a Revíziós Liga, a Gyorsíró Egyesület, a Tanitók Otthona, a homoki gazdasági tanfolyam, a Szociális Misszió Tái+sulat és néhány magános kérelmező is van. A csütörtöki szakosztályi ülésen terjeszti elő a Népfürdő 1929-i számadását, itt tárgyal ják a szegődvényes ácsok, kerékgyártók, kövezők alkalmazásának ügyét, a városi árvaszék előterjesztését a gyámpénztári közva- gyon gyümölcsöző elhelyezéséről, I a Véső utca szabályozási tervének I megváltoztatására vonatkozó javas latot, a Nyirbogdányi Petroleum R. T. Rákóczi utcai benzintöltő állomásának kibővítési tervét, a belügyminiszternek a tavalyi költségvetés jóváhagyására vonatkozó rendeletét. A pénteki szakosztályi ülésen a város bérlőinek lapunk más helyén ismertetett kérelmén kivül fontosabb tárgyalási pontok lesznek, a belügyminiszternek a fogyasztási adó szabályrendeletének megváltoztatására vonatkozó rendelete és a vármegye alispánjának a közvágóhidra vonatkozó intézkedését . Valószinü, hogy ezen a szakosztályi ülésen foglalkoznak a munkanélküliek segélyezésének kérdésésével is. láger lános a fényeslitkei íelgynjtott malom bérlője tagadja, hogy ő bnjtotta volna fel munkásait Az ítéletet ma délelőtt hirdeti ki a kir. törvényszék (A »Nyirvidék<ü tudósítójától.) A tegnapi számunkban röviden megemlékeztünk arról a sötét bün. ügyről, amelyet a kir. törvényszék Brenner tanácsa tárgyalt tegnap egész nap folyamán. A bünügy hátteréből az emberi aljasságok ijesztő képe bontakozik ki a kihallgatások során. Először Olajos Ernő, a gyújtogató kihallgatására került a sor. Olajos intelligens modorú, jóvágású fiatalember. Fényesre kefélt ráncos csizmában, pepita bricseszben, fehér kabátban állott bírái élé. Az első pillantásra valami gazdásznak, vagy kisbirtokosnak hinné az ember. Meglopták a gazdák örle. menyeit — Bűnösnek érzem magam — mondja emelt hangon — de nem a saját elhatározásomból követtem el á bünt. Gazdám Jager János bujtatott fel. — Nos mondja el, hogyan történt a gyújtogatás — biztatía a tanácselnök a vádlottat. ' — 1928. junius i-én léptem Jager szolgálatába. A malom azonban nem ment jól, a gazdák nem szerették Jagert és inkább a három kilóméterre messzebb fekvő malomba vitték őrleményeiket. — Miért nem szerették Jagert a \faluban? — Mert a tulajdonos utasítására mesterségesen loptunk a gazdák őrleményeiből. »Férjhez keh adm« a malmot. — Egy napon, 1929 karácsonya előtt lehetett, a félreeső helyen egy a gazdának címzett levelet találtam. A levelet gazdám egy bárátja irta és többek között az volt benne, hogyha nem jól megy a malom, akkor egyszerűen férjhez kell adni. Én megkérdeztem Jagertől, hogy mit jelent ez, mire elmesélte, hogy egy barátja irta és arra céloz, hogy biztosítsa be, aztán gyújtsa fel a malmot. Január 22-én, 23 án és 24 én, yzerdán, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor ELFELEJTETT ARCOK Az idéay legszebb társadalmi drámája 10 felvonásban Főszerepben: CLIVE BROOCK, OLGA BAKLANOVA, MARY BRlAv és W1LLIAM POWEL. ZORO és HURU Herkules három munkája BprleszkTÍgiát*k 7 fei rónában. A legsúlyosabb ok. Ekkor már ajánlatot is tett, hogy gyújtsam fel. Én megrettentem a gondolattól és tiltakoztam ellene. — Mit ígért Jager, ha megteszi. — Feleségem súlyos tüdőbajban szenvedett és azt Ígérte, hogyha megteszem a gazdag ajándék mellett, még a feleségemet is a saját költségén szanatóriumba helyezi el Ez volt a legsúlyosabb ok, amiért később engedtem a rábeszélésének. Jager Margit kisasszony, a gazdám huga meg is irta a kérvényt és sikerült is feleségemet egy pesti szanatóriumban elhelyezni. — De ennek az ára a gyújtogatás volt. — Azonkívül mindent ígért. Állandó jó állást, kitűnő fizetést és a biztosítási összegből egy nagyobb tételt. Állandóan azt hangoztatta, hogy ne féljek semmit, ő olyan előintézkedéseket tett hogy a gyujtogatásra sohasem jönnek rá. Egy uj kazánt is vásárolt hitelbe, hogy ez is bizonyítékul Szolgáljon arra, hogy neki szándéka volt a malmot tovább vezetni. Ja. geré volt a malom belső berendezése, amely mintegy 10 ezer pengőre volt biztosítva, pedig az egész nem ért 1500 pengőnél többet. A revolveres szerelem. — Maga szerelmes volt Jager Margitba — vág közbe hirtelen az elnök. — Nem. Ennek épen az ellenkezője igaz. Jager Margit volt belém szerelmes — mondja öntelt büszkeséggel a vádlott. — Ö pedig azt mondja, hogy mága egyszer rá is lőtt revolverrel szerelemféltésből. —• -Ez nem igaz "kérem. Csak riásztópisztollyal lőttem ra egyszer trefábóf. Jager Margit is befeavatkozott a dofogba. Pénzt is 'adott nekem tőBb ízben, hogy csak gyújtsam fel a malmot. A gyújtogatás. — Végre is abban állapodtunk meg, hogy elseje előtt végrehajtom a dolgot. A terményeit eladta, az összes értékes ingóságait elszállíttatta Jager és vasárnap este Budapestre utazott. De mie lőtt elment volna, a tanulóval Abel Mihállyal 5 liter petróleumot hozatott, majd megmutatta a szita alatt elhelyezett petróleumot és forgácsot, amelyet nekem kellett meggyújtanom. Abel másnap észrevette a forgácsot a szita alatt. Gyanús volt előtte a dolog és megkérdezte tőle hogy mi készül itt. Erre mindent elmondottam neki és ő Ígéretet tett, hogy hallgatni fog. 1929. junius hó 19-ére virradó éjjei kissé ittas állapotban besurrantam a malomba. Abel kint várakozott reám. Petróleummal végig locsoltam a padlót, meggyújtottam a petróleumos fürészport és a szita alatt elhelyezett forgácsot. Aztán nyugodtan hazamentem és lefeküdtem, de nem birtam elaludni. Egyszerre a félrevert harangok ijesztő zúgása, verte fel a csendet. Rohantam a többiekkel én is oltani. Éreztem a bűnömet és az eget nyaldosó hatalmas lángok láttára borzadva gondoltam arra, hogy az egész falu leéghet és szinte félőrülten fogtam amunkához. Miért nem gyújtották fel a cséplőgépet is. — Jager mosolyogva érkezett meg másnap. "De amikor meglátta