Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-19 / 15. szám

1930. január 19. JSÍYÍKYIDÉK. scs Szerdától NOÉ BÁRKÁJA az flpolloban Vasárnap 5 órakor kezdődik a Reíormátas Nőegylet Leáoyosoportjá&ak fenltnröéSatánja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Református Nőegylet Leánycsoportjának kulturdélutánja a jóság és szépség eszmémek szolgálatára hívja fei Nyíregyháza közönségét. A kulturdélután vasárnap öt órakor kezdődik a református elemi iskola €isztermében és véglegesen kialakult műsora a kö: vetkező: 1. Klajnik-Huszthy Jolán uriány két novelláját olvassa fel. 2. Sinding: Frühlingsrauschen, ' Gneg: Solveyg dala: Zongorán elő- J adja Ambrózy Gzáéné úrasszony. 3. Dr. Méreyné Dr. Juhász Margit úrasszony költeménveibői ad elő. 4. Krecsák László ur magyar és müdalokat énekel zongorakiséret mellett. 5. Magyar tánc. Lejti: Csergő Piriké. Belépődíj nincs, 50 filléres miisormegváltás kötelező. Felülfizetéseket a jótékonycél érdekében köszönettel fogad az Egyesület. Emlékszikbe a tavalyi télre? Kereskedelem & kereskedelmi és magánalkalmazottak törcényjavasla tát ismertette a KereskedőIfjak Egjletések igyésze A Kereskedő Ifjak Egyesületében tegnap este tartotta meg dr. Rosenstem Zsigmond egyesületi ügyész nagyszabású előadását a kereskedelmi és magánalkalmazottak jogviszonyát szabályozó törvényjavaslat ismertetésérői. *V termet zsúfolásig megtöltő közönség sorában ott láttuk a jogász és kereskedő társadalom számos tagját is. — Dr. Rosunstein Zsigmond ismertette azokat a szociális, gazdasagi okokat, amik a munkaadó és alkalmazottak közötti jogviszony ujabb szabályozását szükségessé tették. Különben is az 172. és 75. évi ipartörvény, mely az első tételes törvény, mely az alkalmazottak jogviszonyával* foglalkozik, már az idők folyamán elavult, annyival is inkább, mert még nem ismerte tei az ujabb joggyakorlatban már kifejezésre jutott igen fontos jogelvet, hogy az alkalmazott, mint gazdaságilag gyengébb egyed, feltétlenül törvényes védelemre szorul, a gazdaságilag erősebb főnökkel szemben, hanem eme jogviszony tekintetében, teljesen szabadkezet enged a szerződéses szabadságnak. Majd ismertette az uj törvényjavaslat feűnonclási időre vonatkozó rendelkezéseit. amely lényegében megegyezik a ma is érvénybe levő 1910—1920. MESz. rendelettel. Ebben a rendeletben, a régi törvényekkel szemben mélyreható és nagyobb szociális érzékre valló módosításokkal talolkozunk. Az uj törvényjavaslat figyelembe veszi azokat a viszonyokat, amelyek közepette alkotódott. Első uji tása a tervezetnek, hogy a határozatlan időre kötött szolgálati szerződések felbontását írásbeli felmondáshoz köti. A felmondási idő tekintetében distingvál elsősorban ! a szolgálati idő terjedelme tekintetében. A régi 6 heti felmondási idő vej szemben már 3 hónapban áílapitja meg azoknak az alkalmazottaknak a felmondási idejét, akiknek a szolgálati ideje a 2 esztendőt betöltötte. A fontosabb teendőkkei megbízott alkalmazottak tekintetében pedig a szolgálati időre való tekintet nélkül 3 hónapban 2 évi szolgálat után 6 hónapban állaptija meg a felmondási időt. A rendelet egyik leglényegesebb és egyben teljesen uj intézkedését a 9. szakasz tartalmazza, amely alkotja a végkielégítés fogalmát. Eszerint ha az elbocsájtás nem az alkalmazott hibájából történik 5 $ évi szolgálat után végkielégítés jár az alkalmazottnak, mégpedig minden 3 évi szolgálat után, egy havi fizetés, amely azonban nem haladhatja meg az alkalmazott 1 évi fizetését. Ez a végkielégítés az alkalmazott elhalálozása esetén annak hátramaradott hozzátartozóit illeti meg. Párhuzamot vonva a régi bírói joggyakorlat és az uj tervezet között megállapítható, hogy az alkalmaztató hátrányára az uj tervezet újításokat alig tartalmaz, mert csupán a bírói gyakorlatban már eddig is kifejezésre juttatott irányelveket és a gyakorlati életben megvalósult szempontokat kívánja törvényerőre emelni. Előadása során dr. Rosunstein Zsigmond részletesen beszámolt a tervezet többi lényeges pontjairól, így különösképen a tervezet teljesen uj rendelkezéséről a kötelező szabadságról. A kötbér, rendbüntetés, a végkielégítés, a szolgálati bizonyítványról — és a munkaadó jogos érdekeit védő versenytilalomról. A nagysikerű ismertető előadást az egybegyűltek hatalmas tapssal honorálták. A Kere skedő Ifjak Egyesülete, az igazságügyi minisztérium közbejöttével Budapesten megtartandó országos érdekképviJanuér 18., szombaton 5, 7 éa 9, 19., vasárnap 3. 5, 7 és 9 áraker A huszadik század legnagyobb szélhámosa Kalsndorfilm 7 felr. — A főszerepben: Ltieiano Albertinl Bujdosó jegyesek slágerrigjáték 8 felv. — A főezerepbea : Dlna Gralla és Beregi Oszkár A tavalyi télnek számos meghűlésére, fájós derekre, fagyott lábakra? Az idéci mindezen sok bajt elkerülheti; a vastag, mdeg posztóvá!, duplaerös gumitalppal és háremszoros gumisrgetelássel készült ^ cipő reggeltől estig meieyen tartja lábát és a legnagyobb hóban vagy sárban sem engedi át a nedvességei; tökéletes biztonsággá' vízhatlan. Minden más téli cipőnél főbb Minden más téli cipőnél olcsóbb Főeíárusitás: Palma Kaucsuk R.-T. Bupapest. seleti értekezletre dr. Rosenstem i lesz az előadáson már hangozZsigmond egyesületi ügyészt küi- j tátott különvéleményének kifejtédi ki, ugy, hogy ottan is módjában ; sére . W «W

MtMH

H«» M o z Verebes Ernő legmulatságosabb filmjét mutatja be vasárnap a Városi Mozgó Holnap matatja be a Városi Mozgó „& svifaá'Kok" eimi ,: filmoperettet Loulou, a Herzigfeld revü starja, Agenor herceggel autóturára indul. Defektet kapnak és a herceg elveszít egy etüit, melyben egy nagvértékü nyakék és ezer márka van. Ugyanekkor gyalogtúrára indul 2 fiatal ripacs, Fritz (Verebes Ernő) és Franciska, akik megtalálják az elveszett kincset. De nincs sok szerencséjük, mert egy gyanakvó rend őrkapitány dutyiba dugja őket. Fritz és Franc is Ica ügyes trükkel Agenort és I.oulout zárják be és a herceg autóján Karlsbádbp indulnak. Mivel Agenor itt lakosztályt rendelt, a hercegi autón érkező párt fejedelmet megillető pompával fogadják és lelkesen ünneplik. A végén azután minden kiderül, de a jószívű Agenor megbocsát j 8!a és holnap a Diadalban Lnciano Albertmit mindenkinek látnia kell a »svihákoknak« és még egy márkát is kapnak. A kisérő film, melynek cime: „Hadüzenet«, egy újságíró kalandjait tárgyalja. Crockett szerkesztő kiküldi riporterét, Slatent, hogy írjon riportot a leghíresebb alkoholcsempészről. A riporter ügyesen elvégzi feladatát, de a kiadó letiltja a cikket. Ezért Crockett szerkesztő más lapnál vállal állást és riportere is vele megy. Izgalmas kalandok után sikerül egy szenzációs riportot irni a szeszcsempészekről és Slaten a jól végzett mun ka után nászútra indul ifjú feleségével. A film főszerepeit Dorothy Burg?ss, Róbert Elliott és Paul Pag* játsszák. A huszadik század legnagyobb szélhámosai című filmben megkell nézni a nagy fenomént, ki egyetlen a filmszínészek közül, aki a szédületes produkciókat tényleg — végre is hajtja. E rendkívül izgalmas kalandorfilmben barátaival, kik valósággal ördögök, szemkápráztató ügyességükben, eddig még soha nem látott bravúrokat produkálnak. Minden mozdulatuk egyszerre történik. még szemük pillája is egyszerre rebben. Ezeknek élén koronadísz Luciano Alberrini. az ördögök kapitánya. Luciano Albertinl kifogástalan gavallérokból toborzott az ördögöket megszégyenítő ügyességű gárdájával egy elejétől végig rendkívül irgalmas filmcsodában a vakmerőség, a hihetetlenül gyors cselekvés, az ügyesség, a cselvetések, légi és más egyéb bravúrok sorozatai a közönséget a legnagyobb bámulatba ejtik és a csodálkozás szinte némává teszi a szemlélőt és valósággal a székhez szögezi. Ezt mindenkinek meg kell nézni. Ezt elfelejteni solia nem lehet. Kisérő filmje a »Bujdosó jegyesek^ hol a közönség dédelgetett kedvence- Dina Gralla — ki a Lu-I.u kisasszony férje c. filmben bájolta el és kacagtatta a közönséget és a mi »Beregi Oszkárunk játssza a főszerepet. E filmben az após és vő az esküvő előtt együtt lumpolnak és a tökéletesen berúgott vőlegény egy csomó botrányon át a rendőrségen keresztül jut menyasszony® kar jai közé. Dirié Gralla alakítja a végtel«-