Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-05 / 278. szám

p m JfoflfÍRYIDÉKI 1929. december 5. selő részére egy-egy évi külföldi tanuimányutra hajlandó ösztöndi­jat kiutalni. A városok kulturális szövetsége ezzeí kapcsolatban fel­vetette, hogy az egyéves ösztön­díj helyett célszerűbb volna há­rom hónapra szóló tanulmányi ösztöndijakat kiadni, mert így há­rom-négy 'tisztviselő is igénybe vehetné az állami ösztöndijat. Pistuka! Mond meg Jucikának, bogy csü­törtök délután megyünk Mikulás apóhoz az Apolló moziba^ hát ő is jöjjen el okvetlen! A keményítőgyárakban végzett sikér-munkák vasár nap is végezhetők A kereskedelmi és iparkamara ezúton is értesiti az érdekeltséget, hogy a m. kir. kereskedelmi mi­niszter 1929. évi 126.839-1929. K­M. sz. rendelete az alábbiakat ren­deli: »Az ipari munka vasárnapi és Szent István -tnapi szüneteltetésének szabályozása tárgyában hivatali elő­döm által 1921. évi november hó 18-án 94.537 szám alatt kiadott rendelet 22. §-a 7. pontjának ki­egészítése válván szükségessé, az említett pont szövegéhez az 1891. évi 13. tc. 3. §-ában nyert felha­talmazás alapján a belügyi és föld­mivelésügyi miniszterekkel egyetér­tőleg a következő rendelkezést fű­zöm: Azokban a keményítőgyárakban, amelyek a keményítő előállításával kapcsolatosan a gabonalisztbői sí­kért termelnek ki, a sikér felkené­sével, szárításával kapcsolatos mun­kák Szent István napján, valamint az évnek junius hó elsejével szep­tember hó 30-ig terjedő szakában vasárnapokon is végezhetők. Ezi a rendelet kihirdetésének nap­ján lép életbe.« Gazdájától tojásokat lopott egy nyíregyházi földműves fiu (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egy 16 esztendős, fiatal nyír­egyházi föídmivesfiu "állott tegnap délelőtt a kir. törvényszék Hor­váth tanácsa előtt lopás bűntetté­vei" vádoltan, mert Pocsik Mihály kenyéradó gazdájától hosszú időn keresztül összesen 80 darab to­jást lopoft el. A legutolsó alkalom mai azonban pórul járt a fiatal háziszarka, mert gazdája, aki le­sett rá, rajtacsípte épen akkor, amikor a fészekből 'ujabb 8 to­jást akart elcsenni. A tojásokat a csendőrségen és később a törvényszéken tett val­lomása szerint Barta Gyulánénak adta el, aki ellen emiatt orgazda­ságért szintén megindult az el­járás. A kihallgatás során a fiu beis­merte tettét, de sirva hangoztat­ta, hogy azért volt kénytelen lopni, mert éhezett. A tojások árá­uói minden esetben kenyeret vá­sárolt, hogy kinzó éhségét csilla­pítsa. Ezzeí szemben Barta Gyu­Iáné kétségbeesetten tagadta, mintha ő valaha is vett volna egy darab tojást is a fiútól. Miután a feljelentő Pocsik Pál nem kívánta a fiu megbüntetését, akiről a tárgyalás folyamán kü­lönben kitűnt, hogy a tett elköve­téséig kifogástalan magaviseletű, józan és munkaszerető volt, a kir. ügyész efejtette a vádat s így az orgazdasággal vádolt asszony ügyé ben folytatták csak; a tárgyalást. A kir. törvényszék azonban az asszonyt is bizonyíték hiánya miatt Városi S zínház Mozgó. •aHBaaaaaMBW - VS IIIIII WIIB III >anre—AA MIIUIMMM Szerdán, csütörtökön és pénteken TARNOFOL 1914. Magyar fiu és lengyel leány szerelme. Filmdráma a világháborúból 9 felr. Főszereplők: A lengyel leány Norma Talmadge Borsody főhadnagy R. Gilbert Kisérő film: Az aréna hffse. Egy vakmerő cowboj kalendjai 6 fej. Főszereplő: Hoot Gibson. Előadások: hétkö«iap: 5, 7, 9, vasárnap : S, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a JakoboTite-dohánytőwdében. A ruhatár díjtalan. A „Tarnopol 1914" bemutatójának nagy sikere A Városi Mozgó tegnap mu­tatta bea»Hotef Imperial«« test­vérfilmjét: a »TarnopoI Í9i4«-et. A premiere-nap mindhárom elő­adásán nagy számmal jelent meg a közönség és nagy érdeklődéssel nézte végig a minden ízében mű­vészi alkotást. A magyar fiu és lengyel lány szerelmi jelenetei, a háború borzafmai, az oroszok be­vonulása Tarnopolba, mind olyan f nagyszerű fefvételek, amelyek a valószínűség varázsos hangulatába ejtik a nézőt. Ugyancsak nagy si­kere volt a »kisérő-filmnek is, »A vérző aréná«-nak, amelyben Hoot Gibson produkált hajmeresztő lo­vasprodukciókat. A nagyszerű műsor még ma, holnap és pénteken megy a Városi Mozgóban. Képzőművészet ~ Zene á magyar festőművészet élő és Iholt nagyjai a Vastagh Gyula képkiállitásán (A Nyirvidék tudósitójátóL) Már régen volt a városháza olyan jelentős képzőművészeti ese­mény színhelye, mint most, Vas­tagh Gyula képkiátfitása alkalmá­val. A magyar festőművészet élő és holt nagyjai szerepelnek itt — mintegy 200 képpel, ami olyan ha­talmas gyűjtemény, hogy alapos áttekintésük órákat vesz igénybe. Mindjárt a bejáratnál láthatjuk néhai Mark£ Károlynak, a i^agy gyar tájképfestőnek egyik jelleg­zetes alkotását, egy olasz hegyi tá­jat. Juszkó Béla Ötös fogat-ában sok lendület és elevenség van. Ba­ry Endrének, a neves szentképfes­tőnek két sikerült alkotása szere­pel. Mindkettő Madonna a Jézus­kával. Pap Emil, aki valamikor állami ösztöndijat nyert a Tükör előtt c. képével, több festménnyel szerepel. Régebbi képein meglátszik a klasz­szikus hatás. Nem keres olcsó si­kert, nem hajszolja a fényeffektu­sokat, bizonyos komoly, puritán egyszerűség bélyege vari a munká­ján. Az ujabbak, mint pl. Nő.a vi­rágos vefandán, vagy a Zöldséget áruló menyecske tele vannak élet­vidámsággal, ragyogó szinekkel. Benczúr Gyula, a nyíregyházi szü­letésű halhatatlan mester egy ér­dekes skiccel szerepel. A másik skicc Meanyánszky Lászlóé, aki­nek Esti hangulat cimü képe a ki­állítás egyik legszebb értéke. 01­gyay Ferenc őszi alkonyat-a és Parkr észletStein János Gyermék­Baahus-a, Pállya Célesztin szín­pompás Dinnyevásár-ja, néhai Töl­gyessy Artúr parkrészletet ábrázoló temperája s néhai Vastagh György Stuart-galléros női portrait-ja, — mind-mind diszei a gazdag gyűj­teménynek. Érdekesek és hangula­tosak: Edvi Illés Aladár Erdő mélye és Dely Alice Tengeri strand c. képe. f Néhai Vastagh Géza Fekvő oroszlán-]a a nagy állatfestő erő­től duzzadó alkotása. Glatz Osz­kár Nővérek c. képe sugárzik a sze­retettől és boldogságtól. Vastagh György Cigányasszony-a a vad­szépségi idealizált képmása. Beridé­né K. Friderika Falusi udvar-Üban sok derű és szin van. Lenyűgöző szépségű a Neogrády Antal Bala­tonba. Dolányi Benczúr Ida, a Mester leánya, Chrysantemumok c. képpel szerepel. Tehetséges művész sike­rült alkotása. Neogrády László Fa­lusi kert-jébői a csöndes nyugalom TÁVIRAT. MINDEN JÓ GYERMEKNEK ! NYÍREGYHÁZA. Az Apolló-moziban Tárlak benneteket 5-én és 6-án d. u, 3 órakor. MIKULÁS APÓ. hangulata árad. Gejgfar Spanyol i táncosnő-jébea sok a tüz és rit­mus. Szatmári Horváth Kálmán: B alatoni táj-ának sárga tónusa meg kapó. Néhai Spányi Béla Tehene­ket őrző nő-je nagyszerűen kidol­gozott kép. Szautner miniatűrje igen bájos. Érdekeseik Burghardt Bélaváry képei, a: Csikósok, Matyók, Fekvő török nő, lnterieur. Edvi Illés ödön Dunai táj-a tele van szin»el és leg­vegővel. Ugyancsak hangulatos a Rubovics Márk Balatonba. A csendéletek nagymestere Ro­! mek Árpád. Virágcsendéletei egy költői lélek ihletett ecsetjére valla­nak. Benczúr Gyula tanítványa Ger­gely Imre előszeretettel festi a Biedermeier-hangulatu képeket^ ­Szirmay Antal Kos-a nagysze<|*ál­lattanulmány. Jói sikerült alkotás Komáromi Kacz Endréné Lány a tükör előtt cimü képe. Boleraczky macskásképei is kedvesek. Innocent Női a rckép-e a mester szokott, lágy selymes tónusát tükrözi vissza. He­lyér, a jelen egyik legnagyobb állat­festője a baromfiudvarból veszi nagy előszeretettel témáit. Az egyik képen egy hófehér Leghorn barom­ficsaládot mutat be, a másikon pedig egy magyar fajtát. Horváth G. Andor paraszt-zsáner képei színessé és változatossá teszi a gazdag tablót. Zorkóczy tájképei­ben sok invenció, szindus ecset­kiélés és változatos hangulat nyil­vánul meg. Istvánffy Gabriella ál­latképei megfestésének technikájá­ban uj utakat és eszközöket keres. Bivaly-a és Macska-ja sikerült al­kotások. Szebeni miniatűrjei igen kedvesek. Bauer is igen szép dol­gokat produkál ebben a műfajban. Berkes Lili, az ismert Mitcáfestő nagytehetségű leánya, Falu vége cimü képével szerepel a tárlaton. Megkapó hangulatot ébreszt Vitéz Fejér Sándor pasztellje a Bala­t,nról. Kacziány Ödön egy éjsza­kai Balaton-képpel, Neogrády An­tal pedig ugyancsak egy Balaton­képpel adnak változatos impresz­•sziót a magyar tenger ezerféle meg­nyilvánulásáról. Komáromi Kacz Endre Pillangó kisasszony-a gaz­dag színekben és kifejező erőben. A kiállításnak van vendége is, egy Budapesten tartózkodó norvég művésznek, Holustedtnek Fjordok cimü képe, amely erőteljes színek­ben tükrözi vissza áz északi ten­gerpart fenséges hangulatát. A kiállítás vasárnap estig marad nyitva. Belépődíj nincs. % _ Rácz Marci zenekara kiséri Balázs Árpádot a vasárnapi hangversenyen (A Nyirvidék tudósítójától.) Balázs Árpád vasárnap délután 5 órakor, a Korona szálló nagyter­mében tartandó hangversenye gaz­dag programot ölel fei. A kiváló dalszerző legújabb dalaiból fog be­mutatni egy csokrot, mig a ré­gebbi kedves Balázs-dalok közül Dobay Sári urleány fog énekelni. A dalokat mindkét esetben Rácz Marci zenekara kiséri. A hangver­senyt Nagy Kálmán KIOSz kultur­zottsági elnök megnyitó szavai ve­zetik be. A magyar dalköltészet fejlődéséről Fehér Gábor leányli­ceumi tanár tart előadást. A hangversenyre szóló belépő­jegyek Fábián Pál könyvkereske­désében kaphatók. Nagypáholy 15 P, kispáholy 12 P, I. 'hely 3 P, II. hely 2 P, állóhely 1 P. ALBUMOK MŰVÉSZIES KIVI­TELBEN KÉSZÜL­NEK A J Ö B A ­NYOMDA KÖNYV­KÖTÉSZETÉBEN, SZÉCHENYI-UT 9. felmentette, mert a fiu terhelő vallomásából a vádat nem látta bebízonyitottnak.

Next

/
Thumbnails
Contents