Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-05 / 278. szám

§ 1929. december 4. á revízió egységes tábora A névtelen milliók képviseletében tartotta meg a Revíziós Liga igazgatósági ülését a fővárosban, ahol együtt láttuk a nemzet egész dolgozó társadalmát. Ez a nagy egység olyan "bizalmat támaszt a nemzet minden tagjában, hogyha továbbra is ezen az uton halad a revízió eszméje, a magyar igazság nem fog ismerni akadályf, amin keresztül ne rágja magát. Azok az adatok, amelyeket a Liga elnöke, Herczeg Ferenc felsorakoztatott, arra mutatnak, hogy nincsen egyet fen társadalmi osztáfy sem, amelyik ne csatlakozott volna ehhez a közös, nagy magyar akaráshoz. Együtt van a történelmi osztáry, az intelligencia minden szárnya, az iparos és kereskedő osztály, ott van a szántó-vető réteg teljes szívvel és lélekkel, de nem hiányzik a munkásság sem. Emlékezetes, hogy a mult májusban Herczeg Ferenc felhívással fordult a munkástársadalomhaz, hogy a közös nagy magyar cél érdekében jelentsék be csatlakozásukat a Revíziós Ligához. Sajnos a szociáldemokrata pártvezetőség kikötéseket jjróbáh tenni, amelyeknek olyan eszme útnak indítása során, mint a revízió, nincsen helyük. A szociálista vezetők kínos huza-vonáját, be nem várva, a. munkásság testületei, egymás után jelentették be csatlakozásukat, ugy, hogy ma már a másfél milliót kitevő tagok között helyet foglal: 23 bánya munkássága, 44 gyár és ipari vállalat egész személyzete, 15 földmivesegyesület, 12 általános munkásegyesület, 30 vasúti, hajózási "és postás egyesüíet, az altisztek és magánalkalmazottak 30 egyesülete ugyanerről a területről 90 társadalmi egyesület, 130 kereskedelmi és ipartestület sokezer taggal. Bát ran mondhatta Herczeg Ferenc, hogy a dolgozó magyar nép zöme egy táborba szállva foglal helyet a Revíziós Ligában. A közös magyar cél érdekében félre kell tennünk minden osztály, felekezeti s politikai különbséget, mert az amúgy is eléggé szétszaggatott magyar társadalom olyan nagy cél érdekében, mint amilyen a revízió, nem tudna megküzdeni eredménnyel, ha engednők, hogy a politika is belefészkelődjék a magyar ideálok és sóvárgott vágyak területére. Ha revízióról van szó, nem szabad, hogy ismerjünk pártpolitikát, nem szabad keresnünk embertársunknál, hogy felfogása konzervativ-e, vagy liberális, talán radikális, a megítélés csak azon a területen mozoghat, hogy akarja-e a revíziót, vagy nem ? Ha a kérdést így tesszük fel — mint ahogy másként feltenni sem lehet — tulajdonképen az egész magyar nemzetet egy hatalmas és osztatlan revíziós tábornak

1 kell tekintenünk. Tudja ezt már a külföld is s azért tapintunk ellenfeleink elevenére a revíziós gondolat felvetésével, mert tudják, hogy a revízió gondolata áttörhetetlen fallanxba állította az egész magyarságot. Ez a tábor állandóan ntí. Gyermekeink attól" a perctől kezdve, hogy számot-tudnak adni arról, amit éreznek, már a revízió harcosaivá válnak. Herczeg Ferenc felemlítette a Liga gyűlésén, hogy áz egyik külföldi ismerőse kifejtette előtte azt a szempontot, ami miatt a revíziónak be kell következnie. — önöknél királyi herceg ép ugy beszél és ép ugy gondolkodik — mondotta ez az idegen — mint az utols'ó liftes gyerek. "A gondolatnak ez az általánossága s minden magyar lélekre raló kiterjeszkedése jelenti a megvalósulást. Ha az osztatlan magyar intelligencia szive egy érzésre dobban a föld, a gyárak, műhelyek, bányák, a kohók munkássá- gával, a revízió gondolata nemcsak a vágyódása és ígérete lesz a magyarság számára, hanem a jelenünk beteljesedése. á vármegye jelentékenyen megbosszabbitott múúthálózatát csak államsegéllyel vagy az ntak egy részének államosítása esetén tarthatja fenn Az útügyi kiltségfetésbe 737.044 pengőt állított be a megye államsegély címén. — Szabolcsvármegyében a közmunka felerészben kötelezöleg megváltandó (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyirvidák a vármegye 1930. évi költségvetését tárgyaló közigaz gatási bizottsági ülés továbbá & törvényhatósági bizottsági közgyűlés utján ismertette a költségvetésnek útügyi részét is. Megírtuk, hogy az 1930. évre egybeállított és a vicinális közutakra is kiterjeszkedő költségvetését 3,123.125 P 32 f. bevétellel és ugyanannyi kiadással állapította meg a vármegye törvényhatósági közgyűlése, azzal, hogy a fedezetlen hiány 551.776 pengő 22 fillérben állapíttatott meg. Ez a hiány az 1920. évi XXVII. t. c. alapján 16 százalékos pótadónak kivetését teszi szükségessé. Ezért a közúti alapok javára az 1930. évre kivetett útadó kulcsát az állami egyenes adónak 16 szászaiékában állapította meg a vármegye közönsége. Fontos határozatot hozott a vármegye törvényhatósági bizottsága arra az esetre, ha a költségvetés miniszteri jóváhagyása 1929. év végéig meg nem történnék. Felhatalmazta az alispánt arra, hogy az élkerülhetetlenül szükséges kiadásokat időközileg teljesithessse és pedig az 1929. évi köítségvetés keretén belül, hogy a közúti igazgatás ügymenetében káros fennakadások be ne következhessenek. A közszolgáltatások váltságára. A közúti alap pénzügyi egyensúlyát szem előtt tartva a törvényhatósági bizottság az egész vármegyére terjedőreg egységesen sza bályozta a közszolgáltatások váltságárait: így egy kézi napszám váitságárát 1.50 P-ben egy igavonó állat váltságárát napszámon ként 7 P-ben, továbbá a közúti alap javára közmunkával meg nem terhelhető személy- és teherszállító gépkocsik, továbbá motorkerékpárok kivételével a többi géperejű jármüvek lóerőnkénti váltságárát szintén 7 P-ben állapította meg annak kimondásával, hogy a közmunka felerészben kötelezőleg megváltandó. A szolgáltatandó közmunka mérvére nézve elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy az 1890. évi I. törvénycikkben megengedatt legmagasabb mérvű kézi és igás napszám szolgáltatását veszi Nyíregyháza megyei várostól és valamennyi községtől igénybe. Kérelem a kereskedelmi miniszterhez. A vármegye törvényhatósági bizottsága a közmunka váltsággal kapcsolatban azt is elhatározta, hogy kérelmet intéz a kereskedelmi miniszterhez: rendelje el,hogy 1930-ban az igavonó állatok után valamint a két napszám után is a kötelezőleg megváltandó összegek fele része a közúti alap kiadásaira engedtessek át. Ezen felül a teljes összegben készpénzzel megváltandó géperejű jármüvek után egész közmunka érteke, továbbá a közmunka természetben feróható másik feTének 80 százaléka, vagyis a kézi napszám és az igavonó állatok utáni egész közmunka 90 százaléka a közúti alap bevételeként, annak javára enge délyeztessék, mig a teljes értékű közmunkának visszamaradó 10 százaléka, azaz a közmunka kötelező megváltása alá nem eső másik felének 20 Százaléka az egyes községeknek saját útjaira engedtessék át. A törvényhatóságot — mondja költségvetés idevonatkozó része — a közmunka ilyen megosztásával az 1930. évi közúti költségvetés egyensúlyának biztosítása vezette, az, hogy a törvényhatósági útalapra háruló tekintélyes úthálózatnak évi fenntartási költségei'vei súlyosan megterhelt útalap minden igénybevehető jövedelmi forrásai a legteljesebb mértékben biztosíttassanak. A vármegye törvényhatósági bizottsága a közmunka szolgáltatásának 90 10 százalékos megosztásánál azt is hangsúlyozza, hogy Hortobágyi juhturó D I A P December 4. és í., azerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor A fii K E MICHOLS r,i

mj

e a szerelem, az ifjnsáf, a háj qnlntessenciája ÁBRIS RÓZSÁJA a new yorki színpadoknak 5 éven át világsikert aratott slágere MANCY CAROL és CHARLES R0GER3 vígjátéka 14 íelv. A budapesti Royal-Apolló a tomboló siker jegyében játszotta 6 héten át Kisérő misorw Hajsza m kombin4 körül aktuális burl. Mindenütt kapkntó! Tomelí: Tefszövatkexeti Központ Budapest, I, Horthy Miklös-út 119/121 a kiépített vicinális és közutakat a törvényhatósági úthálózatba vették fel. Ezzel az intézkedéssel tetemesen megszaporodtak az úthálózat fenntartási költségei. A vármegye 737.944 pengő államsegélyt kért A törvényhatósági bizottság a költségvetési hiány fedezésére, a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében 737.944 P 11 fillért állított be államsegély címén a költségvetésbe, amelynek felterjesztésekor feliratban kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezt az összeget az 1930. évre államsegélyként biztosítsa. A megye ezt a kérését azzal is indokolta, hogy a külföldi kölcsönnel már megépített utakkal egyeiemben jelentékenyen meghoszszabbodott müuthálózatának évi fenntartási költségei egymagukban csaknem 20 százalékos útadó értékének felelnek meg, ennéf fogva a törvényhatóságra háruló fenntartási kiadások államsegély nélkül vagy a törvényhatósági utak megfelelő hosszának államosítása nélkül elviselhetetlenek. Ezért a vármegye azt is kérte a kereskedelemügyi minisztertől, hogy amennyiben az államsegélyt teljes mérvben nem adná meg, a hiányzó összegnek megfelelő fenntartási költséghez mért hoszszuságu utvonalat a törvényhatósági" úthálózatból az állami úthálózatba vegyen át. A megyének 1137 km és 686 m hosszú utat kell fenntartani. A vármegyei törvényhatóság az útügyi "költségvetésben megállapította azt is, hogy az egyesitett útalap terhére 751 km és 786 m. hosszú kiépített úthálózat fenntartása esik, amely mellett a kiépítetlen törvényhatósági útvonal 29.582 km-t tesz ki. A fenntartott vicinális közutak hossza 51.358 km. Utvámszedési" jog alapján a vámtárgyak közé sorozott kiépítetlen községi közdűlő utak hossza 8.360 km. tehát a törvényhatósági útalapra Nyíregyháza megyei város áltar fenntartott 3.400 km. úthossz leszámításával 1137 km és 686 m. hosszú úthálózat fenntartása esik. Uj utak építésére a költségvetésbe nem állított be fedezetet a törvényhatósági bizottság, hanem leszögezte, hogy e tekintetben pótköltségvetés utján akkor fog majd intézkedni, amikor a kereskedelemügyi miniszter a kiépített közúti hálózatba még be nem kapcsolt községek és tanyacsoportok útjainak kiépítésére vonatkozó uj épitési programm , tekintetében végfegesen dönteni fog. Vámbev'-telek cimén a törvényhatósági bizottság 420.000 pengőt állított be a költségvetésbe, amely összeg az 1929. évi bevételek figyelembevételével 1930-ban is minden vaVSszinüség szerint be fog folyni . \