Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-29 / 297. szám

6 1929. december 29. soraiban komoly értékelést nyújtó értekezésben adnak számot a Hunyadi-eposzról és vizsgálódásukat a következőkben rezümálják: Az első ének Mátyás trónralépé)sct, a törökök, a németek és az országban garázdálkodó csehek elien folytatott küzdelmeit tartalmazza. A második énekben még folynak a cseh háborúk, majd Szilágyi Mihály elfogatásinak és meg kegyelmeztetésének története következik. A harmadik értek ujabb török csatákat tárgyal. Mátyás aztán Rácországban visel győzelmes hadat, miután Velencéve/békét kötött. (Negyedik ének.) Az ötödik ének Mátyás csehországi kalandjai beszéli el, mi,g a hatodikban a Kasimir-epizód érdekes Ieirását kapjuk. Az egész költemény jórészt a történeti események kiszinezetlen elbeszélésére szorítkozik. Hiába keresnénk benne egységes cselekményt, az egész művön végighúzódó eposzi küzdelmet. Az olvasó érdeklődését elforgácsolja az események torlódása, apró epizódok forgataga. Egymást kivetik az egymással kápcsolatnélküli események, anélkül, hogy akár egyikük is hozzájárulna Mátyás képéhez, akit úgyszólván c^ak a reá alkalmazott jelzőkből ismerhetünk meg. Bessenyei kedve szerint és a mese fordulatainak megfelelően játszik hőseinek jellemével és alakit ja őket a Iegtüzesebb katonákból filozofáló pacifistákká, A Hunyadi nem üti meg az eposz klasszikus mértékét. Igy vagyunk Bessenyei drámáival, regényeivel is. Számára a műfaj csak külső forma, kerete bölcselő eszméinek. A filozófiai elemnek jelentős szerepe van minden müvében, ott is, ahol ez talán szokatlan. Hunyadijába is szinte tervszerűen szőtte bele korának felvilágosodott eszméit, pacifista ábrándjait. Ez természetesen kárára van az eposz szerkezetének, a mesének, jellemzésnek és egységnek. Korántsem kell azonban azt hinnünk, hogy a filozófus hűvös logikája mindig elfojtja benne a költő parázsló képzeletét. Képei, leírásai, hasonlatai sokszor merészek, de mindig plasztikusak, eredetiségükkel megmarkoló erejűek. Bessenyei egy-egy szép sora néhol szinte Arany János tökéletes kifejező erejét és tömören is változatos stilusát juttatja eszünkbe. Lássuk tehát a Hunyadi eposzt annak, aminek Bessenyei szánta. Igaz, hogy elhibázott arányokon épült és nem minden részében szórakoztató, de igen eredeti és Magyarországon kétségkívül úttörő jelentőségű bölcselő munka, amelyet dohos tudományosság helyett friss költői szellem hat át. Nyíregyházán a Nyirvídékben is, a Bessenyei Kör egy-egy közgyűlésén is sok szó esett arról, hogy Bessenyei kéziratait fel kellene dol goznunk, ki kellene adnunk, hogy igy a nagy ébresztőnek szellemi képe plasztikusabban álljon előtIICARNÚ ÉS A GARDAHADNAGY Bizarr, kényes témája románt k«s szerelmi regény az orosz eárek udvarából. A eir saaralmi kalandja egy udvarhölggyel. A cáraé iagalmai, szeavedélyakttl taltttött Teiztdeímcs szerelmi játéka egy gárdatiszttel. Cári paloták titkai, pompája, udvari intrikák, ragyog* kiállításban és pompás szaraposzVásbaa. Vasárnap, héttőn és kedden az Apollóban Szombaton csak 1 napig! HENNY PORTÉN és CARL DE VOCT id«i egyeüen filmje VISSZA OROSZORSZÁGBÓL Egy aorsüldözött asseony regénye és a kisérő ,UFA" aifiaor Vasárnap Hétfőn Kedden A hinematagráfta csodamíve! A CÁRNŐ ÍS A GARDAHADNAGY Szerelmek a cári udvarnál 10 feW. Irta: Vajda László. Rendezte: Z. Pa'sl. SZEREPOSZTÁS: A cár .. .. W Gai inroff A gárdatiszt .. Petritich Szvitiszlav A cárné .. Eszterházy Agnc; Az udvarhölgy Háry K & Kisérő műsor. Rendes helyárak> Kedden nagy Szilveszter-est Mókás nóták, nótás mókák, burleszk és ing;«n sorsolás és a Cárnő és a gárdahadnagy a Szilveszteri v4l0 órás előadás ecaelt helyárakkal. ••—a-.— in—•!!ii ii ián——aa—bibí—aaBMW— Tisztviselő-jegyek a Cárnő és gárdahadnagy c. filmhez csak hétfőn az 5, 7 éa 9 órás, kedden csak a 3/«S órái előadáshoz érvényes Előadások kezdete ; Vasárnip 3, 5, 7 és 9. Hétfőn 5, 7 és 9 órakor. Kedden, Szilveszterkor: 8/46, *A8 éc »/*10 órakor. tünk. Mig itt, Bessenyei földjén tervezgetéseknél maradt a jószándéku törődés is, addig a Berzsenyi Dániel reálgimnázium hatodikosai megmutatták, hogy nem szavakés szándékok, hanem tettek kellenek ezen' a téren is. Nincs róla tudomásunk, hogy valamiképpen üzenet ment volna innen Nyíregyházáról a bennünket közelről érintő vállalkozás lelkes ideálistáihoz, pedig örömmei kell köszönetet T mondanunk mindenkinek, aki a 1 Bessenyei kultusz érdekében áldozatot hoz, örömmel és hálával fogadjuk a Berzsenyi nevét viseli gimnázium növendékeinek példaadó munkásságát is. Bessenyei misztikus pillanata. ' Bessenyei éve volt az elmúlt esztendő a folyóiratokban megjelent cikkek és tanulmányok Bessenyei vonatkozásai szempontjából is. Újra felvetődött Bessenyei katolizálásának kérdése és az egyik folyóirat idézi Kazinczy Ferencnek Bessenyei életfordulójára vonatkozó érdekes sorait is. De különösebb érdeklődésre az a nagyszabású tanulmány tarthat számot, amely »a magyar szellemtudományok összelméletének és ts datos összetartásának vezető orgánumában* a Minerva cimü folyóiratban jelent meg. Ez a 'mélyreható szellemtudományi t'árgyu dolgozat Bessenyei korának, a felujulásnak lélektanát vizsgálja. Magyar preromantika a cime a tanulmánynak, amely Bessenyei fellépésének idejét, a tizennyolcadik század' hetvenes és nyolcvanas éveit a majjyar irodalomtörténet misztikus pillanatánlak nevezi. Ennek a misztikus, teremtő energiájú csodálatos pillanatnak be kellett következnie a kor íróinak lelkébe, igy Bessenyei lelki életében is. Szerb Antal, a tanulmány irója izgalmasan érdekes vizsgálódáson vezet bennünket, amikor a felvilágosodás absztrakt hatalmának és a romantika élet formáló erejének külömbségét feltárva elénk állítja Bessenyei eddig nem láttatott emberi alakját, a romantikus életformáju embert. A tanulmány a többek között igy elemzi Bessenyeit: riát, Herczeg Ferencet, Papp Zoltánt láttuk vendégeinkül. Mennél -élénkebb, lelkesebb és biztatóbb volt e? a szellemi élet, annái nyomasztóbbak, sötétebbek és kétségbeej többek voltak a háború, proletárdiktatúra és megszállás évqi, amelyek alatt egyesületünk munkássága a legjobb akaratunk ellenére szünetelni volt kénytelen. Értékeinket, felszereléseinket is nehezen tudtuk átmenteni a békességes idők számára. A kényszerhelyzet megszűnéséve^. és a lelkek felszabadulásával mindjárt újjászületett és nyomban megszervezkedett egyesületünk is, hogy fokozott efővel folytassa min den tekintetben nemzetnevelő tevékenységét. Az elnöki székbe Mikecz Dezső nyugalmazott alispánt ültette a közbizalom; az ügyvezető titkár munkaköre haló pofában is áldott emlékű Kardos , Istvánunkra jutott. Az elnökség rendelkezésére álló irodalmi, zenei, szabadliceumi és legújabban képzőművészein gárdla nemes hévvel és nagy lendülettel igyekszik pótolni az elkerülhetetlejneknek tapasztalt mulasztásokat. Első fellépését az egyesület névadója: Bessenyei György emlékének szenteli, amelyen a Bessenyeikultusznak úgyszólván valamenynyi hivatott tényezőjét megszólaltatja. A minden tekintetben sikerült esték és matinék sorozata követi ezt az első bemutatkozást. Beethoven, Endrődi, Rákosi, Lőrinczy, Czó bel-ünnepeket rendez a Kör, állandó figyelemmel kisérvén azokat a jelenségeket és változásokat, amelyek az írók és művészek személyével kapcsolatban, mint sorra jelentkező aktualitások, különösen alkalmasak a közönség érdeklődésének kielégítésére. Különösen emlékezetes az 1923. évben Tiszabercelen rendezett Bessenyei-ünnep, amelynek javarésze a Kör által már előbb létesített s ^Bessenyeinek szülőházát jelző emléktábla előtt folyt le. Ez a szép ünnep szolgált megfelelő keretül a hivatalos Bessenyei-serlegnek, valamiint a tiszaberceli ref. egyház által a Kör részére átengedett régi ezüst serlegnek felavatására. Ez az alkalom juttatta egyesületünket három szép kép birtokába is, amelyek közül az egyik Bessenyei Györgyöt, a másik Bessenyei szülőházát, a harmadik pedig- a tiszaberceli református templomot ábrázolja. - A képeket Hrabovszky Sámuel tagtársunk festette s ugyanő ajándékozta a Bessenyei Körnek. Ideiglenesen valamennyien a városházán nyertek elhelyezést. Petőfi születésének századik évfordulójával indult meg a Kör által is tőle telhetőleg megrendezett s feledhetetlen centennáriumi ünnepek sorozata, amelyek közül különösen a Petőfi, Madách és Jókai-ünnep érdemes a megemlítésre. Mindegyik alkalommal igyekeztünk olyan műsor élvezetében részesíteni hálás közönségünket, — hogy az ünnep igazán maradandó hatású legyen. Kevésbé jelentékenyek, de előttünk mindenesetre becsesek és kedvesek voltak azok az irodalmi matinék is, amelyeket szabolcsi irók munkáinak bemutatásával rendeztünk s amelyeknek folytatása minden szempont figyelembevételével nagyon kívánatosnak látszik. E matinék vezető férfia és lelke Kardos István volt, kinek szellemes megnyitóira mindig szívesen emlékezhetünk vissza. Szabad líceumunk dr Spáiryi Géza, majd dr Borbély Sándor vezetése alatt szintén elismerésreméltó munkásságot fejtett ki a modern tudományoknak hivatott előadók utján nyújtott ismertetésével. Ezek az előadások a bekövetkezett személyi változás miatt az utóbbi időben elmaradtak ugyan, de remélhetőleg mielőbb visszanyerik régi virágzásukat. Mikecz Dezső lemondásával dr. Káliay Miklós főispán lett a Körnek vezetésre hivatott elnöke. — Alatta dr. Bencs Kálmán osztályelnök vezetésével zernemüvészeti osztályunk ért ei jelentős sikereket magas szinvonafu hangversenyek rendezésével; a többi osztály ma is sinyli Kardos István halálát. Kiemelkedő mozzanat, hogy egy alkalommal gróf Klebelsberg Kunó minisztert üdvözölhettük Körünkben . Irodalmi osztályunk ez idő szerint Vietórisz József dr. osztályelnök, képzőművészeti osztályunk Imre János osztályelnök vezetésévei működik. Ez utóbbi osztály több kiállítás rendezésével adta jelét teljes életrevalóságának. A' szabadliceumi osztálynak — elnöke elköltözése - miatt — nincs vezetője; az ügyvezető titkár bokros tennivalóit dr. Mikecz Ödön látja el Mindez azonban már a ma dolga, tehát kevéssé alkalmas megfelelő értékelésre. Mindenesetre kívánatos, hogy a beállott személyi változásokkal fiaatl új erők jussanak a kör szervezetébe; a magam részéről jól esik megállapítanom, hogy e tekintetben főleg a Nyíregyházi írók Társaságának bevonásával és megfelelő helyre állításával nem reménytelenül nézhetünk a jövőbe. Alapszabályszerü hivatását Körünk az elmúlt három évtized alatt ha nem is' mindig teljes sikerrel, de kétségtelenül teljes jóhiszeműséggel töltötte be. Ami pedig a jövő feladatait illeti, azok megoldása céljából most már nemcsak az alapszabályok köte/