Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-25 / 295. szám

wa. 4hm4Í «S. jAíryidék:. 13 Asztrológia A csillagokban való hit az a hit, hogy a csillagok állása mérték­adó befolyással van a népek és az (egyének sorsára, hogy a csil­lagok állásából ezt a sorsot pláne meg is lehet jósolrii, évezredeken keresztül gyakorolt hatalmas befo­lyást, úgyhogy nem fogtak sem­tniféle fontos állami akcióba és a magánéletben sem tettek fonto­sabb lépést, mielőtt meg nemkér« dezték az asztrológusokat, — többnyire papokat, mint akik leg­inkább foglalkoztak csillagászat­tal, hogy vájjon kedvezőek-e a ki­látások. Ezen a hiten még a ke­reszténység sem tudott sokat változtatni, amely hosszú és elke­seredett harcot vivott, de hiába a csillagókban való hit ellen, mely alkalmas volt rá, hogy az ember levegye a cselekedeteiért való fe­lelőssé ' terhét. A csillagokban való :hít megmaradt és jó darabig a keresztény világot is áthatotta, úgyhogy például II. Pál pápa — (1464—71) á biboros kollégium összehívásának időpontját asztro­lógusok által állapította meg és X. Leo pápa (1513—21) a pápai egye­temen külön tanszéket létesített az asztrológia számára. Ugyanígy állottak a dolgok a reformáció fér­fiainál is. Luther ugyan nem tar­tott' a csillagokból való jóslásról semmit, de a tudós Melanchton és • a nefcnkevésbp tu,d'ós Pltkheim.e-r buzgó asztrologusok voltak. Az asztrológia csak akkor szenvedte az első súlyos csapást, amikor meg­szűnt az a feltevés, hogy a föld a világűr központja és oda került a nap körül 'forgó bolygók közé. Egy ben az ember is elveszítette azt a helyzetét, amelynél fogva elad­dig a teremtés koronájának, an­nak a központnak tartották, mely körül minden történés folyik. Ez az uj szemléleti mód azonban csak nagyon nehezen tört utat magának és folyton támadási célpont ja volt a maradiaknak. Azok a férfiak is, akik leginkább elősegítették a Ko­pernikus tanának a terjedését, Kep Ierrei és Galileivel az élükön tel­jességgel hívei voltak az asztro­lógiának. Igaz, hogy Kepler az asztrológiát néha az asztronomia hóbortos lányának nevezte, amely nyilatkozatot gyakran annak bi­zonyságaként hozzák fel, hogy Kepier csak pénzszerzés okából, jobb meggyőződése ellenére fog­lalkozott asztrológiai horoszkópok állításával. Ez a vélekedés azon­ban nem adja vissza hiven Kepler tulajdonképeni lényét. A legna­gyobb és legfőlényesebb szellem is korának szülöttje és nem tud kora előítéletein felülemelkedni. Csak amikor Newton felfedezte a nehézkedési törvényt és amikor megállapítást nyert, hogy ez a tör vény az egész világegyetemre fel­tétlenül érvényes, tanulták meg az emberek megismerni a csillagok egymáshoz való viszonyát, egy­tulságosan jelentőséges szerepet, amelyet a földgömb és rajta az másra való hatását és azt a nem ember a világegyetemben játszik. Ezek *a 1 felismerések voltak azok, amelyek végleg éltemették az asztrológiai fantazmogóriákat. Az ilykép leegyszerűsített természet azonban nem volt képes az em­bert tartósan kielégíteni és nap­jainkban láthatjuk, mint munkál­kodnak a legkülönbözőbb törekvé­sek azon, hogy a természetet is­mét isteni szellemmel és értelem­mel töltsék be. Még a fizika is, a természettudományok legjózanabb ja kielégítetlenül fordul el a mecha nikus causalitás elvétől ismét a causae finálés, a célokok felé, ame­lyekkel "az embert meg akarja ér­tetni a természet jelenségei cél­tudatosságáról. Ebben az összefüggésben meg érthető az asztrológia ujabb fel­virágzása is. Igen mély gondolko­dók jutottak ei a természet tisztán mechanikus elgondolásától eltérve arra a vélekedésre, hogy ha igaz az, amit épen a modern természet­tudomány állit, hogy ezen a vilá­gon minden kölcsönhatás, akkor kell Valaminek lennie abban is, hogy a csillagoknak is valami ha­tásuk van a földre és egyes em­berekre. Van aztán ujabb időben olyan irány is, az asztrológiában, amely tapasztalatra akar támasz­kodni. Ez az irány elismeri, hogy a különböző asztrológiai rendsze­rek sorban ellentmondanak egy­másnak és már azért teljesen ér­téktelenek, ennélfogva az asztrold­giai jóslást tapasztalati, egyben pedig tudományos alapra akarja helyezni. Ennek az iránynak a kép­viselői elismerik, hogy az eddigi anyag nem elég arra, hogy vég­leges ítéletet mondhassanak az irány tudományos értékéről, vagy értéktelenségéről, de azért azt hi­szik, hogy megkockáztathatják azt az állítást, amely szerint sok esetben megerősítést nyertek aszt­rológiai jóslások. Ezt a hiedelmün­ket azonban, dacára minden tudo­mánykodásuknak, semmivel sem tudják igazolni. És ez jól is van igy. Az embereknek hálásaknak keli lenniök azért, hogy nincs mód jukban sorsukat előre megtudni. Megmérgezne ez minden ártatlan örömet és a szülőknek a gyerme­keikben való öröme teljesen meg­ronfódnék. á szegények karácsonyfája Irta: Tolnay Pál. Kicsi sziget hazánk a gyűlölet tengerében. Ádáz ellenségek vesz­nek körül bennünket, kik sajnálják e kis sziget lakóitól még a leve­gőt is. Megszaporodtak az élet hajótöröttjei s rongyaikba burko­lózva, dideregve botorkálnak a fa­gyos utcákon, hogy munkaalkal­mat keressenek s ezzel biztosithas­sák maguknak és övéiknek a min­den becsületes munkásember ré­szére kitáró legszükségesebb dol­gokat. De a gyűlölet tengerének szigetén nehéz gondokkal küzde­nek az emberek, nem igen segít­hetnek a munkáért esdeklő sze­rencsétleneken. Az élet terhe alatt roskadozó szegény magyarok ré­vedezve tekintenek vissza a régi, jobb időkre, amidőn a családapa csekély keresményéből is félrete­hetett néhány, fillért, amelyekből Tassanként pengők gyűltek össze s felgyúlhattak a kicsike kuny­hókban is a karácsonyfának sze­retet sugárzó gyertyácskái. Fűtött, meleg szobában örvendezett szülő és apróság a karácsonyfa alatt, amelynek zöldje reményt fakasz­tott a szivekben s oly szépen (ízállt a boldog emberek ajakáról a zsolozsma ég felé!... Gyűlölet tengerének szigetén megfagyott a mosoly az arcokon. Igényeinket lefelé fokoztuk s há­nyan, meg hányan élnek körülöt­tünk e csonka hazában, akik meg­elégesznek és boldogok, ha néha napján egyszer-kétszer jóllakhat­nak. Idejutott a régi jobb idők büszke magyarja!... A nincstelenség szomorú napjai­ban magyar apák — restelkedvf bár koldulni mennek egy kis alamizsnáért a tehetősebbekhez., amidőn Trianon börtöriőrei világ­gá kürtölik, hogy tejben-vajban fürdik a magyar. Jóvátétel cimen — noha nem vétkeztünk — uj­hól megakarnak rabolni bennünket, hogy soha talpra ne állhassunk. Vájjon mikor gondolhatunk mi szegénységünkben arra, hogy gyá­rakat építünk, ipartelepeket léte­sítünk, ahol foglalkoztatni tudnánk a máskülönben éhhalálra itélt magyar munkások ezrek? Ha kol­dulni kénytelenek a szerencsétlen magyar apák, még félő, hogy ré­gi tiszta erkölcseik is megvál­toznak. Pedig magyar ember soha nem koldult. A világháborúban más nációk folyton rekviráltak vagy magyarán mondva lopták, zsarolták a hadszintéren élő sze­rencsétlen s mindenéből kifosz­tott lakosságot. Magyar katona ezt meg nem tette vofna, de ha éhe­ző, síró gyermeket látott valahol az utcán, gondolkodás nélkül be­lenyúlt kenyeres tarisznyájába s kivette belőle kenyerének utolsó darabkáját, kezébe nyomta a kis ágról szakadt hontalannak e rö­vid, de oly nagy szeretetet és szá­nalmat kifejező szóval:: — Egy éli... A szegénység mindig terhes, de még súlyosabb karácsonykor. — Mennyivei szebb, bensőségesebb volt a Megváltó születésének ün­nepe, amikor még egész volt a természeti kincsekkel megáldott Magyarország! Ha nem is úszott minden ember bőségben, de meg volt mindene, amire szüksége volt. Akkor is megtartottuk ezt az aranymondást:: — Földi ember kevéssel beéri. Vágyait ha kevesebbre méri. Ma sok hajlékban nélkülözik a szép karácsonyi családi ünnepnek melegségét. Busán ül az asztal mellett a családapa, mély baráz­dákat szántott a terhes ( gondok ekéje arcán. A szegény anya könnyezve ül á megkopott ágy szélén. Nem tudni, kit sirat. A nélkülözésektől elhunyt kis gyer­mekét siratja talán vagy azért {áj a szive, hogy nem varázsolhat­ja oda a kis hajlékba az élő apróságok részére a fényes ka­rácsonyfával együtt az örömet, a kis Jézus ajándékát. — Anyukám — szólal meg szalmazsákon pihenő kis gyermek álmában — még kettőt alszunk, akkorra eljön a Jézuska s hoz nekem, meg testvérkémnek sok­sok ajándékot. £ Metsző fájdalom szaggatja az ( anyai szivet s zokogva borul az | asztalra az apa ártatlan gyermeká­! nek szavaira. És a bus magyar égen épen a legjobb pillanatban i megjelennek a szegény gyermekek S nemtői angyalai, kik elhozzák a * "-mss^mnm&HB^ mmmmmmmkx 1 Continental-szálloda Budapesten VII., Dohány-utca 42—44. sz. Táviratok: Contineatalotel. A vidéki uriközönség igazi otthona Tisztaság! — Kényelem 1 - Elfnék myaég 1 JUrÍD^en síoi-iábaa bídag-maieg foly r 1 központi fötés. Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9, iO pengfi. Ktyígy.s szobák árai: 8, 9, 0. H, 14. 15, IS pen 6. Szobák telefonnal. TOTI-IO Szobák fürdőszobával. csillogó karácsonyfát az iskolák­nak barátságosan befűtött ter­meibe. A sorsüldözött anyák ás apák hefyett a jótékonyságot gyakorló nőegylet ek s leányegye­sületek leSznek az ártatlan kicsi­nyek Jézuskái. Azok a kis gyerme­kek majd tanúságot tesznek ott­hon arról, hogy a Krisztus meg­győzte és szeretettel tette jobbá e világot. Milyen megható dolgokat mi­vel a szeretet! A szeretet tüze lángoi'minden jó szülő gyermeké­nek szivében. A szeretet munkája, hogy egy Jakab Magduska nevü kis leány két társát felruházza tetőtől-talpig, Poór Márthuska egy pár takaros kis csizmát ad az évang. iskola 'ifj. Vöröskereszt csoportjának, hogy egyik szegény társának boldog karácsonya le­gyen. Az ifj. Vöröskereszt tanu­lói két kezük munkájával fáradoz­nak azon, hogy jót tehessenek s Isten megáldja munkájukat, mert harmincnégy társuknak ad­hattak jó meleg ruhát és élelmet. Gyűlölet tengerébe zárt kicsi szigetünkön szomorú a nép. A könyörületes magyar családok tö­rülhetik ie időnként a porbasuj­tott szegény hajótöröttek köny­nyeit, ha megosztják velük nem a bőség f eleslegét, mert ilyen tiincsen, hanem letörnek kenyerük­ből egy-egy darabkát, hogy meg­osszák az éhezővel. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne tenyész­szük a szegénység parazitáit, akik üzletet csinálnak a koldulás­ból. Ez is trianoni átok, mely las­sanként megmételyezi a magyar erkölcsöket. A karácsonyi szeretet legyen ál­landó, amely összefonja a ma­gyart a magyarral. S imádságos lélekkel kérjük a mindenhatót, hogy erősítse mindnyájunkban a hitet és törekvést a magyar fel­támadás iránt és vasököllel ver­hessük széjjel a ránk acsarkodó ördögöket. Ha teljesül vágyunk, akkor lesz majd boldog karácso­nya minden magyarnak!... Olcsón árusítom saját termésű príma minő- j ségfl perkedi bóráimat. | Berger, vécsei-utca 37. sz. Még nem késett le, de siessen ha mint egész éves előfizető a párat­lanul értékes igényt tart. Kérjen mutatványszámot és ajándék­jegyzéket Rádió Amatőr kiadóhivatala Budapest, VI., Andrássy-útJ 10. 8018-1 KSINCfER mRRÓGÉFEK | vokms A LEÖdOBBAK T *

Next

/
Thumbnails
Contents