Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-25 / 295. szám

10 JSfYÍRYIDÉR 1929. decembw S. Takarékosság és szövetkezet Irta: Bökényi Dániel. A takarékosságra való haj­lam elsőrendű lelkikészség az emberben. Aki ennek igazságát nem bírja felfogni, vagy anyagi gondoktól függetlenítő tartalmát átéiezni, — az tulajdonképpen ha­dilábon áll magával az élettel. A kis javadalmazásu és kere­setű munkás ember számára jobb takarék-tűzhely nem kell a posta­takarékpénztári intézménynél. Itt állami jótállással, adómentesen ta­karékokodhatik már az iskolás­gyermek, a napszámos, a fillérnek becset tulajdonító kereskedőfél. Vannak azonban társadalmi ala­kulatok, melyek bizonyos cél szol­gálatára Szövetkezetbe • tömörül­nek. Üzletrész jegyzéseket tesznek, hogy ekként összerakott pénzűkkel altruisztikus módon hitelalapot lé­tesítsenek. Ez a gondolat hozta létre a »Sza­bolcsvármegyei Tanítók Beszerző-, Termelő- és Értékesítő Szövetke­zetéit. Éppen a legnehezebb idő ­szakban adtak életet ennek a pél­dásan szép elhivatásu vállalatnak. A tanítók (néhányan) összead­ták filléreiket. Eltűnődtek afelett, mibe fektessék? — korcsmát nyis­sanak ?, bankot alapítsanak ?, bur­gonyát szállítsanak ?, ökröket hiz­laljanak?, szatócsüzletbe 1 fektessék kis tőkéjűket?... Egyik sem illett hozzájok. Ugy-e bár a tanitó a maga frontszolgálati működésében könyvet, írószert, papirt használ föl. Ezek az ő municionális eszközei, melyek mindenüvé elkísérik, velők vannak, és velők együttesen érnek el kulturális sikereket. A gondolat, az eszme megszülte a haditervet: paedadogiai könyvesbolt létesítésé­ben. Azok az egyének, akik az élet számára odaállították ezt a kis municionális arzenált: — nagyon jót Uselekedtek, nincs ökuk bán­kódni afeletti, hogy létet adtakinekj. Azonban hibáztak is abban, hogy homokra építették váraikat; már pe­dig a homokra épitett ház, a maga düledező falaival védelmet nem biztosithat azoknak a javaknak, amiket falai közé helyezhetnek. Ez a vigyázatlanság tömérdek gondot okozott a Szövetkezet létre­szólitóinak. A pénzpiac, 1 a maga értékrombolásával, keserves érvá­gást ejtett rajta. Nem volt elég a vérszégénység. A pénzérték zuhanás miatt háromszoros összeget nyelt el csak egy számlatétel mindjárt az indulás elején. Elúszott az alap­töke. A terhet rányomták £ köny­vesboltra. ; ; A betegágyánál konzíliumot tartó orvosikar (igazgatóság) megállapí­totta az ujabb ápolási módot. Or­vosszert is készített ujabb recept­je szerint. Ujabb vérátömlesztéssel operált. — A beteg valahogyan ma gához is tért; lábbadozásából erőbe kapott. De még most sem az a deli legény,, amilyennek megszervezői annak idejében elgondolták. A fedezeti-, kereskedelmi-, banki váltóval való injekciózás egyenlő mértékű a haszonra való dolgozás elzálogosításával. Az a szövetkezet, mely a maga tőke- tehát erö-) nél­küliségével akar sikereket elérni, csalódik az életben. Hiszen a hasznot az viszi el, aki a tőkét (kölcsönt) adja. Ez egészen termé­szetes, szinte vakítóan világos. — Rádupláz a zálogosításra az az üz­letrészes tag, aki hegy mögül nézi a viaskodást; — de feléje sem néz odaadott fillérjének, hogy kedvet érezne arra nézve, mint lehetni.' a fillérhez ujabb fillért illeszteni. A józan gondolkozású üzletré­szes tag nem hagyja el hűtlenül a maga megépítette várát. Hiven ki­tart mellette. Tudja nagyon jól azt, hogy: alaptőke, termelés, ér­tékesítés, közös erő termése. De erőé és nem a gyengeségé. A gyen­geség még soha nem vivott ki si­kert, az erő azonban — igen. Az igazgatóság szinte erejét meghala­dóan teljesen ingyen szolgálja a Szövetkezetet. ...Az a nevelési rendszer, mely az iskolából a szám- és méréstani műveletek tanításánál figyelmen kivül hagyja a szövetkezet szót, — a legemberbarátibb fogalom siklik ki a tanitó keze alól. Aki aknát rak a szövetkezet ut. jába, gonoszul és gonoszat cselek­szik. A szövetkezet az a bánya, mely a rendíthetetlen összetartás és ösz­szefogással erőssége, talpköve ugy az egyéni, mint a társadalmi jobblétnqk. A nepizet maga egy nagy szövet­kezet. A kisebb szövetkezeti típu­sokban a nemzeti szellem él. M o z i A vadon szépe 6 felvonás egy nagy lóversenyrőt, főszerepekben: Juns Marlone és REX, a csodáló. Bemutatja dec. 25-én a Várost Mozgó. Bili Mo/an a francia harctér­ről a gyönyörű fehér kancát, Valit hazaviszi magával Kaliforniába. Otthon éppen a szokásos nagy versenyre készülnek s a két nagy vetélytárs, Cunningham és Kenedy 50.000 dollárba fogadják egymás­sal lovuk győzelmét. Cunningham leánya, Helen fél, hogy apja el­veszíti a fogadást s szerelmese, Bili mindent megkísérel, hogy Rexet, a vadlovak királyát — amit a ver­senyben verhetetlennek hisznek — befoghassa. Valit használják fel csaléteknek s a kacér kanca való­ban lépre is csalja szerelmes lovag­ját. Bili elfogja, de a mén kiszaba­dítja magát kötelékeiből és eközben agyonrugja Cunningham versenylo­vát, Villámot is. Bili meg akarja menteni Helen atyjának fogadását, és a gyors Va­lit Cunningham színeiben indítja a nagy versenyen. De a startnál Rex is megjelenik, mert időközben Ken­nedynek Sikerült a mént befogni és nyeregbe törni. Az izgalmas és gyönyörű aka­dályversenyben Vali megveri Rexet J és a boldog Cunningham nemcsak a nyert összeg felét, de Helen leá­nyának kezét is Bilinek adja. Hangos vagy néma? á nagy ágyuk még meg­szólalásra várnak Irta •.jPhilipp Zsigmond, az Apolló igazgatója. ló pár éve annak, hogy film­színházat vezetek, de nem .em­lékszem még egy olyan szezonra, mint az idei. A filmszínházak természetes versenyükben most nem apró tarackokkal, hanem valóságos 42-es ágyukkal dön­getik a közönség szivét és a slágerek sohasem látott zuhataga ömlik a publikum Iába elé. Slágert-slágerre, világattrakciót­világattrakcióra — ez a filmszín­házak mottója. Szerénytelenség nélkül állapítom meg azonban, hogy az Apolló mozgó alaposan kiveszi a részét ebben a vetél­kedésben, melynek csak egy a célja : minél többet, jobbat, érté­kesebbet és művészíebbet nyúj­tani a közönségnek.. Az Apolló filmszínháznak csak néhány slágerét „lőttük" ki a szezonunk 1929. felében. A nagy ágyuk még megszólalásra várnak. A sort a legközelebbi nagy műsorunk a Cárnó'és gárdatiszt, majd Dumas teljesen uj feldol­gozásu regényének filmváltoza­tával a Gróf Monté Christójával kell kezdenem. Ennek a ragyogó nagy film­nek főszereplői Lil Dagover, Bernhardt Oötzke és Jean An­gelló. Utánna sorban jönnek, Tőr és kereszt Norman Kerry­ve! a főszerepben. Utána a má­sodik Magyar rapszódia, a Maros vize folyik csendesen... szere­pel műsorómon, Lil Dagover-rel a főszerepben, mely filmet ci­gányzenével mutatjuk be. Ezt követi „Tolstoj" Élő nolttest, Noé bárkája Kertész Mihály re­mekműve, Dumas Fehér ördög­je, Harry Liedtke 3 újdonsága, A farsangi herceg, Párisi divat és a Korvettkapitány. Cecile B. de Mille Istentelen leány cimű műremeket is már február elején bemutatjuk. Azután Conrad Veidt Asszony nélküli város, A forra­dalmi nász, A kunyhó és palota, Vasárnap délutáni cimü nagy Ufa film s még sok olyan film, amiről még igen, de igen sokat fognak beszélni az emberek. — A néma filmeknek ilyen nagy műsprokból itélve igen nagy tere van. — Kétségtelen, hogy a han­gos film jelentős technikai föl­fedezés és kétségtelen, hogv jö­vője van. De ez a jövő ma még kiszámithalatlan és kiszámitha tatlan az is, hogy mikor hagyja el — a gyermekcipőt. Szerintem a hangos film ma még ha­tározottan gyermekkorát éli. Mint a gyermek, ma még nyel­veket sem tud, csak még egyet, az anyanyelvét. Ez az egynyel­vüség legelső oka annak, hogy én a vezetésem alatt levő Apol­lóba egyenlőre nem vezetem be a hangos filmet, mert ma még a közönség esetleg csalódna benne. Második okom, amelynél fogva még nem óhajtom a „hangos"­sal kísérletezni: még soha olyan jó néma filmtermelés nem volt, hogy sorozatosan nagy filmeket játsszék, mint az idei szezonban. Ezt a sanszot nem lehet elmu­lasztani. Nem lehet lemondani az olyan filmekről, mint a fent emiitett nagy márkájú óriási fil­mek, mely egész /biztosan job­ban beszél minden hangos film­nél. Ha pedig hangos filmre térnék át, az csak a Singing fool lehetne, ami bár le van kötve, de a gépnek beszerzése 70 000 pengőt tenne ki, amit a mai rossz üzletmenetel mellett beszerezni képtelenség, igy egyelőre annak bemutatásától is le kell monda­nom s a jó néma filmgk mellett kell megmaradnom. Eszterházy Ágnes legnjabb attrakciója az Apollóban Négy napon át tartotta harsány nevetésben az Apolló telt házait Zoronak és Hurunak legújabb att­rakciója, amefy a két utolérhetet­len dán fenoménnek perzsiai ka­landjait festi elénk 8 vidám fel­vonásban. A repülő autóbusz je­lenetei még sokáig felejthetetlen élményei maradnak az Apolló buz­gó látogatóinak. Nagyon sajnálhat* ják, akik nem látták. Philipp di­rektor azonban gondoskodott róla, ho^y azok se szenvedjenek hi­ányt, akik most az ünnepi elfog­laltságuk miatt nem juthattak el a moziba. Karácsony és újév hetére oly tüneményes darabokat válo­gatott össze, amilyenek ritkán lát­hatók egy heti műsor keretében. £)e még ezek között a káprázatos filmek között is külön eseményt fog jelenteni »A cárnő és a gárda­hadnagy* c. orosztárgyu film, ame­lyet Eszterházy Ágnes és Petrovich Szvetiszláv ragyogó alakításával va­sárnaptól kezdve, négy napon ke­resztül "fog bemutatni az Apolló. Ennek a világraszóló filmattrakció­nak a részletes ismertetésére még rá fogunk térni. Zoro és Horn a karácsonyi ünnepek alatt a Diadalban játszanak ­A Z®ro és Huru-filmek a biz­tos sikert jelentik nemcsak a mozinak, de a publikumnak is. Zoro és Huru filmben még so­hasem csalódtunk. Őket sohasem lehet megunni. Ők mindig a régiek és mégis mindig ujak. Ezért jelent a mi szórakozásunk­nak is száz százalékos sikert az ők fellépésük. A Diadal-Mozgó vezetősége tehát jobban nem találhatta volna el a publikum gusztusát, mint akkor, amikor a karácsonyi ünnepekre szintén Zoro-Huru fi'met kötött le. Még­pedig a Zoro Huru-filmeknek a legszebbikét, a falrengető bohó­zatoknak a gyöngyét, a „Farka-

Next

/
Thumbnails
Contents