Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-25 / 295. szám
NyiregyMaa, *§§Ö 25. * Szerda T *. évFolyaoi, 395. sz. r DEK. KififiMhtoi ésmk vMMwn: Mm p«rvg4. 7 W pang*. Kts&uctróelákcsfc tacftotaak eagedínéay. II 11 )U. MIIIM Aia# itatta JÓBA BL&K P»M6» asarkMrt*: VERTSE K. ANDOR. ftz*fk«Mt«sét és kladóblvaUI: Széchenyl-út 0. m Szsrkosctfségl talafon: 6—22. A kiadóhivatal tolafonja: 1-89. PestMhsqus 20666 kéziratokat nam adunk vlss*. wwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm r Uj feladatok küszöbén Irta: ScitOYSzk? Béla m. kir. belügyminiszter A törvényhozás nagy és magasz tosíeladata, hogy a nemzet és társadalom fejlődését előre lendítse azok célkitűzéseit bölcs előrelátással megállapítsa. A törvényhozási akarat, azonban, a fejlődés éltető erejévé csak akkor válik, ^ha a, törvény; hideg betűkbe kristályosodott szelleme meleg életre gyui, eleven energiaként áramlik „át a nemzet és a társadalom vérkeringésébe s egybeforr azok életével. A közigazgatás rendezése érdekébe alkotott törvény rendelkezései eddig csak rideg betűkbe merevedett eszmék voltak. Ezek az eszmék most kezdenek életre gyúlni, amikor a törvény rendelkezései eleven energiaként kapcsolódnak be az Önkormányzatok életébe s ez élet külső és belső tartatnának átszervezésével az uj vérkeringésnek motorikus erejévé válnak. örömmel fölt él, hogy az uj fej lődésre való átmenet zavartalanul történt és történik s maga a megfellebbezhetetlen élet igazolja a törvényhozási akarat célkitűzéseinek helyességét és okszerűségét. A vármegye? és városi törvényhatóságok a nemzet egyetemes érdefbeinek és az önkormányzati céloknak megfelelően alakították újjá testületeiket, amelyek uj feladatok felé vannak hivatva vezetni az önkormányzati életet. Ez uj feladatok közül csak kettőre szerétném ráirányítani a közvélemény figyelmét. Az egyik: a közigazgatásnak az élettel való benső kapcsolata. A másik: az önkormányzati közérdek mentől teljesebb érvényesülése. Ugy érzt*m, hogy az uj törvény minden lehetőséget, támaszt és érőt megad ahhoz, hogy e feladatok el is éressenek I Az ujjonan alakított törvényhatóságoknak nemcsak összetétele, hanem a törvényben körvonalazott uj működési köre is, módot nyújt arra, hogy a közigazgatás mentől jobban hozzásimuljon a minden napi'élethez, támasza, segítője^barátja, vezetője legyen az önkormányzat kötelékébe tartozó minden polgárnak és nemcsak meghallgatást, de gyors és igazságos elintézést ís nyerjen nála minden jogos kívánság. A most ujjáalakult törvényhatóságok összetételében garanciáját látom annak, hogy az ott képviselt társadalmi erők helyes egyensúlya meg fogja teremteni a. megértésnek és együttműködés, nek azt a harmóniáját, amelyből csak az autonómia érdeke, tehát az igazi közérdek kerülhet ki győztesen. Hinni szeretném, hogy ez a megértés és harmónia a jövőben nem áldatlan politikai csaták, hanem az autonómia magasztos c5ir jaiért folyó, nemes vételkedések szinterévé fogja tenni a tárgyaló termeket. Ha pedig ez igy lesz, akkor nem fog elmaradni a közérdek érvényesüléséért folytatott küzdelemnek a lelkekre visszasugárzó, nagy erkölcsi hatása sem. Ez az erkölcsi hatás kötelességteljesítés ébrentartás sában ís tokozásában fog nyilvánulni, mert azok, akik áz autonómia vezetésére hivatottak, ráfognak eszmélni, hogy a közérdeket "j nem jogok folytonos vindikálásá | val, hanem kötelességek kifejtésével lehet csak valóban szolgálni! Nemcsak az autonómiák, hanem az egész nemzet harmonikus fejlődését és megmozdulását fogja biztosítani, ha az uj törvényhatóságok, az ezeréves mult soha nem pusztuló erkölcsi és szellemi értékeinek megőrzése mellett, fokozott kötelességteljesitéssel és a közérdek szolgálatának rendületlen követésével fognak nekivágni az uj élet feladatainak. Iarko?its Rodion híres regényének, a „Szibériai garnizon"-nak Horváth-hadnagya a nyíregyházi tanítóképző gyakorlóiskolájában tanitó Horváth János (A Nyirvidék tudósitój'ától.) Markovit s Rodion hatalmas erejű regényében, a »S?.ibériai Garnizon«-ban, amely a szellemidézők bűvös kristálygömbjéhez hasonlóan, megelevenít egy letűnt életet, a raboskodó magyarok iszonyattal telitett szibériai életét, ennek az életnek rejtelmes lelki mélységeit — egy Horváth nevü hadnagyról van szó, aki művészi ihlettel farag csodás szépségű kazettákat és akit a ma már avult copf megró, amiért művészi munkája eredményét tiszt létére elárusítja. Markovits Rodion két oldalon át foglalkozik az. érzékeny lelkű poétás fiúval, Horváth Jánossal, aki a müvész-tanitóval, Horváth Jánossal, a nyiregyházi állami tanítóképző intézet gyakorló iskolájának egyik kiváló tanítójával azonos. Munkatársunk kérésére Horváth János a következőket mondotta a nagy regényíróvá lendült egykori fogolytársáról, Markovits Rodionról:: Markovits Rodion — mondotta Horváth — a Szibériai Garnizon és az Aranyvonat cimü regények irója fogolytársam volt. Mátray Gyula, a Nyiregyházi Takarékpénztár Egyesület igazgatója, aki ugyanabban a fogolytáborban volt, szintén jól ismerte. Hogy került ön a szibériai garnizonba? — Nem a regénybe, hanem a valóságos pokolba, az orosz fogságba ? — Az oláhok ellen küzdöttünk, amikor 1916, december ió-án fogságba estem. A végnélkülinek tetsző ut, amelyet hol gyalogosan, hol marhakocsiban, hol pedig a személyvonat IV. osztályában megtettem, légvonalban Budapesttől 11.000 km. A most hadszinteret képező Mandsurián át a szibériai száműzöttek szállítására szolgáló « arrestant kocsikban döcögtünk foI golytábortól fogolytáborig, mig 1907 éprilis hó 14-én Krasznoja Rjecskába érkeztünk. A legkeletibb szibériai fogolytáborban. Krasznoja Rjecska Keletszibéria, különösen pe<iig Chabarovszk Amur-melletti város védelmére épített katonai telep volt. Ez volt a legkeletibb szibériai fogolytábor. A két és fél méteres deszkapalánkkal, tüskés drótkerítéssel és minden kiszögelésnél izzó petróleumlámpával világított őrtoronyos, emeletes téglakaszárnyákban mintegy kétezer nagynémet és magyar fiu élt. — Mikor ismerkedett meg Markovits Rodionnal? — Talán én voltam a láger legutolsó foglya, aldt közvetlenül a frontról hoztak ide. Markovits Rodion már ott volt. ő voit a legelső, aki a hazulról hozott — persze akkor már három hónapos »friss« hirek után érdeklődött, hogy — amint pár nap múlva megtudtam, az általa szerkesztett »Szibériai Ujság« »Hazai Hirek < rovatába anyagot gyűjtsön. — Mit szól a »Szibériai Garnizon«-hoz ? Markovits regénye döbbenetesen igaz. — Én hat hónapot töltöttem ott a lágerben, ahol a jellegzetes fogolytábor élet akkor már két éve, mindenben kialakult. Még most is visszaemlékszem a lágerélet minden epizódjára. Eíz a lágerélet a »Szibériai Garnizon«-ban megdöbbentő hűséggel'elevenedik meg. A regény jellemei, alakjai, a fogoly élet eseményei, a lelki háttér, a fpglyok érzelem és gondolatvilága igaz élmények friss és művészi hatalommal való átéreztetése és láttatása. Zsákvarrótiiböl készült vésőkkel... — Mondjon valamit a regény Horváth hadnagyáról:: A regényben szereplő Horváth hadnagy valóban én vagyok. Markovits sokszor ült ágyamon, mig én az ablakdeszkára fektetett depzkadarabon dolgoztam. Zsák varrótűből készített vésőkkel gyártottam a dobozokat, a kriegskazettákat, amelyeknek egyikét a regényben megirt módon értékesítettem. Kettőt ezek közül a vésett dobozok közül szerencsésen haza is hoztam s mint hadifogolyemlékeket őrzöm. A művészgárda külön szobája. Markovits Rodion naponként meglátogatott bennünket, a külön kis szobában lakó művészgárdát, a hadifogoly-színtársulat »női« és férfi szereplőit, az »Izgató« cimü élclap íróit, rajzolóit és leíróit, akik vidám, ötletes fogolytársak voltak. / Nem primadonna, hanem diszietezö voltam. Hogy játszott primadonnaszerepeket Horváth hadnagy ur? — A történelmi hűség kedvéért itt megj'egyzem, hogy én nem mint primadonna, hanem mint á színház diszletezője, kellékese, ezermestere kerültem a művészgárdához és élveztem a külön szoba, a »müvész-szoba« kiváltságait, amely ucán meg nem magyarázható, meg nem érezhető nagy vágyakozás fogta el a közös termek lakóit. Markovits aktuális strófákat ir. — A színház érdekében kifejtettett »áldásos munkám« elismeréseül az egyik kabaréelőadáson éppen a Markovits Rodion szellemes tollából eredő aktuális strófák szórakoztatták, a tábor lakóit. Egy hadifogolyálom amely valóra vált. -— Szerették Markovits Rodiont? — Markovits közszeretetben élő fogolytársam volt, ami vajmi ritkán mondható el a fogolytáborban |éppen a közszerepet játszó társakról.. Sok szép hadifogoly-álmunk, amelynek ideális lelkű álmodója Markovits Rodion volt, semmivé lett. A hazatérés idejére vonatkozó tervezgetések, a megvalósítást váró nagy célkitűzések mivel ^Feledésbe mentek, de egy szépséges hadifogolyálom mégis valóra vált:: a hadifogoly élet megörökítésének, a foglyok lelke visszatükrözésének "álma gyönyörű valósággá realizálódott a mesteri könyvben, a »Szi^ bériai Garnizon«-ban. Horváth hadnagy ur kolbászt, babot hoz a városból a kazettákért. Ezeket mondotta szerényen HorEgyct tzám ára 24 fillér