Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-24 / 294. szám

JtfYÍRYIDÉK 1929. december 24. Karácsonyra mindenkinek iehetőve tesszük a vásárlási! Divatos és nem kimaradt árut adunk kevés pénzért! Női sárcipö P 5 80-tól | Női hócipő P 9 80-tól Férfi sárcipő P 7 80 „ 1 Női hócipő Mrajplismi P 10 80 , Gyermek sárcipő 5, 6, 7'— . I Nöi ssines hócipő ... P 11 "50 „ Qummi hócipők ... P 18— v | Périi hócipő P 13-80 „ Divatos gummi hócipők és gramm csizmák remek választékban. "Hm MT Selyemcipők tntade* divat színben. Sok pénzt takarít meg, ha most vásárol: Qyermek hócipők 8'50,9'50,1050 Tevesxőr komodcipő P 5 20-tdl Nöi lakkcipők szép fazonba P 16 80 . Férfi fél és egész cipők P 17 — „ 78S4—t Lichtenberg Sándor cipőáruházában, Nyíregyháza ZRINYI ILONA-U. 1. 5®/« engedményt kap az, aki esen hirdetésre hivatkozik! TELEFON: 351 I Gazdasági hazafiság Irta: dr. Héder János a Társadalmi Egyesületek Szö-vétségé Iparpártoló Osztályának ügyvezető igazgatója. A magyar társadalom nagyrá­sze nyilván azt hiszi, hogy jelenleg »békében« élünk. Ezt hinnünk azonban: végzetes tévedés. Egy gigantikus gazdasági világháború dui körülöttünk s ez nem képletes meghatározás, hanem reális, jövő generációkat tönkretevő borzal­mas tény, amivel tisztában len­nünk azért is múlhatatlanul szük­séges, mert jól tudjuk, hogy a polgárok hazafias kötelességei egészen mások békében mint háborúban. Ennek a harcnak fegyvere: a pénz, mozgósított katonája pedig a nemzet minden tagja, a gyer­mektől az aggig. A győzelem: általános kulturát, jólétet, szapo­rodást és hatalmat, a Iegyőzött­ség pedig nyomort, a társadalmi rend felfordulását, gazdasági és végül politikai rabszolgaságot és elsorvadást jelent. Ebben a gazdasági világháború­ban Csonka-Magyarország jófor­mán fegyver nélkül áll, mert sú­lyos tőkehiánnyal küzd, a fogyasz­tók tömege szervezetlen, mert hi­ányzik belőlük a gazdasági gon­dolkozásának az a foka, mely őket a tudatos önvédelemre serkentené, hadvezérei nincsenek, mert termé­szetes vezetői a hivatali, gazda­sági és társadalmi felső tízezrek nem állanak az élre jópéldaadás, sal. Ez a közöny és vakság annál csodálatosabb, mert hiszen a gaz. dasági helyzet suíyosságát ma már mindenki érzi és ennek ellen­szere elsősorban és mindenekfelett a takarékosság a nemzeti vagyon­nal, ami ázt jelenti, hogy szükség­telenül egy fillért sem szabad a külföldnek adnunk!! Nézzük most, hogy ezzel szem­ben tényleg mi történik: 1925-től 1928-ig kb. 1000 millió pengőt tesz ki külkereskedelmi mérle- , günk hiánya, de a szükségtelen behozatal 'értéke évi 600 millió, tehát 4 év alatt kb. 2400 millió pengő. Ennek a végzetes tőkevesz­teségnek a pótlására 1928-ban ösz­szesen csak 380 millió pengő ér­tékű külföldi kölcsönt tudtunk kap 111 s akkor még csodálkozunk, hogy minden téren hitelválsággal küzdünk. Gazdasági háborúban élünk, fillérre magunknak van szüksé­günk. Hazánk, magunk és gyer­mekeink jövője, boldogulása forog kockán és ezért mindenki, aki csak egy fillért is szükségtelenül a külföldnek ad, ugy bírálandó el, mint az a katona, aki az ellenség előtt eldobja fegyverét. Azt természetesnek találtuk, hogy a világháborúban életet, vért áldoztunk a hazafiasság oltárán, de ugyanakkor a gazdasági haza­fiasság parancsszavát nem akarja hallani. A gazdasági hazafiasság nem tiltja az ésszerű szórakozást, kuL turigények kielégítését és a jö­vőre is gondoló fogyasztást, de igenis tiltja és bennük minősiti azt a luxust, féktelen élvhajhá­szó tobzódást, amely a magyarok millióinak nyomorával nem törőd­ve, a nemzeti vagyont külföldre pazarolva sorvasztja nemzeti erő­inket. Lelkiismereti furdalás nél­kül pazarolják pénzüket külföldi selyemre, posztóra, papírra, esz­szük hazafias szónoklatok tartása közben a prágai sonkát és francia pezsgőt iszunk reá! Mezőgazdasá­gunk értékesítési válságán sirán­kozunk és 42 mezőgazdasági cikk­ből 46 millió . értékűt külföldről hoztunk be. Nem birjuk bevárni a friss magyar zöldséget, hanem milliókért külföldi krumplit, zöld­borsót és egyéb primőrt hozunk be és 1928-ban textil-készárukban 200 millió pengő értékűt vásárol­tunk ugyancsak külföldről, ami­kor a magyar textilgyártmányo­kat ma már az angolok, svédek és déíamerikaiak is vásárolják töb­bek között. Hiszen ha rongyokban kellene járnunk, akkor sem volna szabad egy egész évi buza, liszt és sertéskivitelünk ellenértékét külföldi rongyokért odaadni. Gazdasági háborúban élünk —­és a társadalom megvetésének kellene lesújtani arra, aki a maga nagyrabecsült személyét még a mai viszonyok között és az el­mondottak után is csak angoí posztóban vagy francia selyemben gondolja kellőképen érvényesít­hetni. Ennek az átkos nemzetrontó bűnnek megítélése annál szigorúbb keli, hogy legyen, mert ezeknek a szükségtelenül behozott külföldi áruknak mellőzése még áldozatot sem követel tőlünk, hiszen a ma­gyar termelés ma már a legtöbb ágában versenyez a külföldivel. Pár nap múlva itt a szeretet nagy ünnepe: a karácsony, te­gyünk próbát hazafias elhatározá­sunkból, kérjünk mindenütt ma­gyar árut, távozzunk vásárlás nél­kül abból az üzletből, ahol ilyent nem árulnak, ne dobjunk ki ujabb 10—20 milliót a külföldre, ami­vei á magyar munkások és tiszt­viselők tízezreinek kenyerét vesz­szűk el s a nyomort adjuk nekik karácsonyi ajándékul. A vezérnélküli magyar fogyasz­tók hadrakelt serege álljon őrt a magyar végeken! Ne nézzük azt, hogy az önzők, hiuságukban gő­gösek és túdatlanságukban kül­földimádók serege milyen rossz példát ad, hanem egyenként is, kis körükben őrizzék meg fillé­reiket az idegen kufároktól s har­coljanak előretolt őrszemként ad­dig, amig — mint Olaszországban Mussolini —r nálunk is odakiáltja valaki a nemzet áfvó lelkiismere­tének : xAki pedig olyan árut, meiyet idehaza is előállítunk, külföldről vesz: hazaáruló s mint ilyennel fogunk vele elbánni!« á királyi törvényszék ügy- és tanácsbeosztása u 1930. évre Dr. Illés Andor kir. kúriai biró, a királyi törvényszék elnöke mos? tette közzé a kir. törvényszék ügy­és tanácsbeosztásál az 1930. évre a következőkben: Vádtanács és büntető fellebb­viteli tanács. Elnökök: Dr. Illés Andor és Kosinszky Károly ta­nácselnökök. Birák Kelemen Gá­bor, Dr. Stróbl Alájos és Dr. Toícsvai Bónis Ferenc törvényszéki birák. — Jegyzők: Dr. Kertész Jenő és Dr. Baka Jenő. Büntető főtárgyalási tanács. ­Elnök: Dr. Brenner Mihály ta­nácselnök. Bírák: Dr. Foltin End­re, Dr. Rácz István és Dr. Marina Győző törvényszéki birák. Jegy­zők: Dr. Siposs Zoltán és Dr. Le­hóczky István. Uzsorabirőság és a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa. Elnök:: dr. Illés Andor törvényszéki elnök. Birák: Dr. Horváth Dezső, Dr. Stróbl Alajos és dr. Bónis Fe­renc törvényszéki birák. I. Polgári fellebbezési tanács. Elnök: Dr. Szarka Sándor tanács­elnök. Birák: Csipkés ödön, Sze­keres Ferenc, Horváth Sándor tör­vényszéki birák. Jegyző: Dr. Bagdy János. II. Polgári fePebbezési tanács. Elnök: Tóth Pál tanácselnök. Bírák: Pulszky Mihály, Dr. Simo­nidesz Károly és Dr. Hajtmann Pál törvényszéki birák. Jegyző : Dr. Kósa Barna. III. Polgári fellebbezési tanács. Elnök: Dr. Illés Andor törvény­széki elnök. Birák: Dr. Szalontay György tanácselnök és Dr. Pös­tyéni Márton törvényszéki biró. — Jegyző: Dr. Paksy István titkár. Büntető egyesbiró: Horváth De­zső törvényszéki biró. A fiatalkorúak birája és a jö­vedéki ügyekben tárgyal: Marina Győző törvényszéki biró. Vizsgálóbíró:: Zoltán Béla törvényszéki biró. Polgári égyesbirák: Dr. Sándor Lajos, Szalontay György Dr. MoL nár Géza és Dr. Görömbey Gusz­táv törvényszéki birák. Hitbizományi ügyekben e'jár: Dr. Pöstvéni Márton törvényszék"" biró. Az önálló működési körrel fel­ruházott jegyzői teendőket ellát­ja: Dr. Paksy István titkár. A polgári egyesbirák mellett a jegy­zői teendőket ellátják: Dr. Nagy Endre, Dr. Telkes Béla, Dr. Len­gyel Pál. Dr. Hetessy Kálmán, Dr. Ruszkó László és Dr. Szabó László törvényszéki jegyzők. A Debreceni Egyetemi Diák asztal kedmraényes helyei A Debreceni Egyetemi Diák­asztal (Mensa Academica)-nál, az 1929—30. tanév Il-ík felében : (1930. február i-től) 50 féldijas (havi 14 pengő) ebéd-vacsora hely kerül betöltésre. E helyek elnyeré­sére szóló bélyegtelen folyamod­ványok a Mensa Acadcmica Fel­ügyelő Bizottságához cimezve, 1930. január hó 22-ig. az egye­temi Quaestori hivatalba adandók be. Melléklendő: 1. Leckekönyv, (ill. az egyetem­re először iratkozóknál az érett­ségi bizonyítvány) hiteles máso­lata, 2. A szülők társadalmi állásá­P ^ r I • w csillár, gramofon 6-18 havi részletre lAdOlO 1&T Z MIKSA cégnél Takarékpalota. ^ Kérjen rádiót dijnaantes bemutatásra. 5590-11

Next

/
Thumbnails
Contents