Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-22 / 293. szám

jrtfltYIDÉK. 1929. december 21. Karácsonyi ajándékot Mayer Testvéreknél órás és ékszerészüzlet, róm kath. bérpalota. Telefon : 2-98. vegyen mmza Á Csokoüdii ha Enyhe, gyors, biztos! —E ibacsomagolás 14 fiűÉi megsyfol Ont ertfflt Hogy vallanak szerelmet az emberek? A bűvész: — Amarylla, magáért lehúznám a csillagokat az égről! Ha akarja, hűséges kutyája leszek s ha mégis nem-et mondana, diszkrét leszek s eltűnök, mint a kámfor. A betörő: — Lina, most nincs báreszom, de majd syijrézunk a haverokkai. Gyere van egy kis máróm a kégliben. Utánnam happolt a hekus, de brét és hát cseréltem, fölléptem a Csingajra s gyöhetett a pasas. — Tina, szereted a piát ? Csentem a brázlin! A halálraítélt: —• Te az enyém, én a tiéd. Holtodiglan, holtomiglan. A tönkrement (50 éves és dúsgazdag menyasszonyjelölthöz): — Őh, ha tudná, hogy imádom Önt. Ha csak egy kicsit sejtens, nem is habozna egy pillanatig sem. Csak azt az egy boldogító szócskát mondja ki s én képes vagyok az oltár elé vezetni. Az ideálista: — Margitka, maga egy földöntúli lény. Csillogó szemében, mely valamelyik görög istennő ajándéka a legszebb kéknefelejtsek virítanak. A haja lágy és selymes, mint a tavaszi erdő. Nem merem megérinteni, mert attól tartok, hogy fölébredek s akkor hiába örömkönny, fiatalság, pacsirtaszó, tavaszkacagás. Öh, Margitka, az egy érzékeny férfiszivet, amely Istenre kérem, ne törjön össze csak magáért él és magáért dobog. Ez az első és utolsó szerelmem A realista: — Nézze, Margitka, maga egy nő. Igaz ? Én meg egy férfi. Igaz ? A férfi kívánja a nőt. No, nem igaz? A nő sincsen fából. Hát nincs igazam? Mit kenceficélünk itt annyit, melegedjünk össze és kész! No, nem igaz? Az uszófenomén: — Eveznénk a boldogságba és tejbe-vajba íüröszteném. Az újságíró: — Biztos forrásból értesültem, Médy kisasszony, hogy a virágnak nagy kedvelője. íme, itt hozok pár szálat; fogadja el szeretettet. Egyben van szerencsém meglepni azzal a hírrel, hogy kedves papája kedves mamájával eltávozott s ilymódon konstatálhatom, hogy csak ketten vagyunk a házban. Ezt az alkalmat bátorkodom felhasználni "arra, hogy kinyilvánítsam érzelmeimet. Imádom, maga, Médy kisasszony, aki olyan jó volt hozzám, ezúttal is meg fog hallgatni és nem fog kosarat adni Biztos forrásból tudom... A színpadi sugó: — Hallja, Klárika, valamit súgok magának. Egy alsókati gazda és egy kiráiytelki öregasszony különös története á csendes beszélgetés szomora következménye az lett, hogy felborult a szekér, az öregasszony a karját törte s a gazda még ráadásul megverte (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Özv. Krizs Jánosné 66 éves királyteleki lakos e hó 9-én Nyíregyházáról gyalogosan bandukolt hazafelé. Útközben Ilcsik István alsókuti gazdálkodóval, régi ismerősévei találkozott, aki szekerével szintén hazafelé tartott. Az öregasszony felkéredzkedett a szekérre. Ilcsik szívesen tett eleget a kérésnek, maga elé ültette és igy mentek tovább beszélgetve. Krizsné a faluban mostanában gyakran előforduló tolvajlásokra terelte a szót: Az én házamba is a múltkor éjjel besurrant a tolvaj — fecsegett az öregasszony. — Hallottam a csoszogást és amint kinéztem az udvarra, hát a fészer mögül surrant el a betyár. Akkurát ugy né. zett ki, mint kend. — Ejnye a mindenségit magának — mordult fel dühösen Ilcsik gazda — talán csak nem akar engem gyanúsítani. •— Nem mondom, hogy igen, de nem is mondom, hogy nem. — Válaszolt az öregasszony. A gazda, akinek a vér mellett a városban elfogyasztott ital is a fejébe szállt dühös pillantásokkal méregette Krizsnét. — Aztán a sötétben, a pislogó szemével hogy láthatta meg néném a tolvajt — szólt mérges guny nyal Ilcsik. — Világos volt lelkem, sütött a telihold, hogyne láttam volna meg az ilyen hórihorgas embert, mint amilyen kend. — Volt a merész felelet. De ebből baj lett. Nagy baj. IIcsikből egyszerre kitört az elfojtott indulat. Kacskaringós káromkodást zúdított az égre és ostorával teljes erejéből fültövön csapta a tüzes csikót. Vad nyerítéssel állt kétlábra a szilaj állat aztán hatalmas lendülettel oldalt ugrott, ugy, hogy a szekér ís felborult. Mindketten a kemény kövezetre zuhantak. Ilcsiket azonnal talpra ugrasztotta az őrjöngő indulat, de ?t.w ,v qmm* .v. . I az öregasszony jajgatva nyúlt eí az úttesten. Olyan szerencsétlenül esett, hogy a bai karcsontja eltörött. Ilcsik azonban vad haragjában se látott se hallott. Nekirohant a jajveszékelő Krizsnének, többször belerúgott és mellbe ütötte, aztán, mikor már kitombolta magát, felkapta szekerére és a nyíregyházi Erzsébet korházba' szállította. Ilcsik ellen az ügyészség megindította az eljárást. KÍSÉRJE FIGYELEMMEL AZ APOLL J KARÁCSONYI ÜNNEPI MŰSORÁT Csupa meglepetés ! — Csupa szenzáció ! Minden karácsonyi tilmet Budapest előtt mutatunk be. Minden műsor élmény lesz ! Szombaton Vasárnap Hétfen Minden idők legsikerültebb s legnagyobb burleszk és vígjáték műsora ! 2 órás nevető orkán! Budapestet megelőzve! ZORO és HURU A PERZSA VÁSÁRON Zoro—Huru a háremben Zoro—Huru és a repülő szőnyeg, Zoro—Huru a két villamos kalaaz, Zoro —Huru a nőcsábászok, Zoro—Huru a cirkuszban. Hagy burleszk verseny

! Keddea. karácsony előestélyén nincs el|őadás! Szerdán, Budapestet megelőzve LONDON RÉMEI a legnagyobb bűnügyi detektív dráma Rióadások kezdete: vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5. 7, 9, órakor Mit kérnek és várnak a frontharcosok ? Katonás fegyelmet, bölcs önmérsékletet a MOVE Frontharcos Szövetség szervezkedő sorai között. 1. Megbecsülést, méltánylást, tiszteletet ugy az államhatalom, mint a fXrsadalom részéről. 2. A vitézségi érempótaij ügynek komoly rendezését, a rendelkezésre álló állami, társadalmi, gazdasági erők keretén belül. 3. Közszolgálati alkalmaztatásukból harctérre távozott és onnan visszatért frontharcosok háborús esztendeinek teljes beszámítását ugy az előléptetés, mint a nyugdíj szempontjából. 4. Front szolgálatuk befejezése után közszolgálati alkalmaztatásba lépett frontharcosok háborús idejüknek nyugdíj szempontjából való teljes beszámítását. 5. Egy ugyanazon korosztályba tartozó felmentettek, itthonmaradottak rendes, vagy soronkivüK előléptetésük folytári a hadbavonultak hátrányára előállott előléptetési, iizetési külömbségeknefc a frontharcosok javára való helyesbit ését. 6. Ugy az állami, mint a magáragazdaságokban betöltésre kerülő állásoknál a frontharcosok elsőbbségi jogának intézményes biztosítását. 7. Az állami, hasznothajtó jogosítványok kiadásánál a frontharcosok élsőbbségi jogának intézményes biztosítását. 8. Frontharcosok részére elhalálozásuk esetére az állami és községi temetkezési intézeteknél temetkezési Kedvezmény, a hátramaradottak részére temetési segély nyújtását . 9. Gondoskodást arról, hogy a frontharcosok elhalálozásuk esetén temetésüknél —• bármely szerény keretek között is — volt katonai rangjuknak megfelelően katonai végtisztességadásban részesüljenek. 10. Gondoskodást arról, hogy egj; magyar Frontharcos Törvény alakíttassák meg, mely nemcsak a világháborúban volt frontharcost, de az esetleg ezután megvívandó háború frontharcosainak törvény szerint biztosítja azokat a jogokat, ameiyek minden egyes nemzeti 'államban kijárnak azok részére, akik életük kockáztatásával, testi épségük veszélyeztetésével hozzájárultak a nemzet megvédéséhez. TIS ZTA RONGYOT minden mennyiségből vesz kiadóhivatalon*. MŰTERME: ZRÍNYI ILONA BTCA5