Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-03 / 276. szám

JftfrÍRYÍDBK. 1929. december 3. önérzetes magyar hang a demokratikus Amerikából Radikális magyar körök szere­tik ugy feltüntetni Amerikát, mint ahol a demokratikus fejlődés nem ismer határokat ahol a szabadság­got ugy értelmezik, hogy minden szabad. Hogy mennyire nincs iga­zuk a magyar radikálisoknak s hogy. a demokráciát Amerikában sem ugy értelmezik, mint a ma­gyarországi elégedetlenkedők, er­re érdemes bizonyítékot szolgál­tat a Clevelandban megjelenő Amerikai "Magyarok Vasárnapja cimü tekintélyes magyar lap, amelynek érdekességét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az Amerikai Magyarok Vasárnapja immár 29 év óta hirdeti az uj ha­zában a magyar igazságot. Az Amerikai Magyarok Vasár­napja többek között igy a magyar országbi állapotokról, kioktatva a túlzó demokratikuselemeket, akik radikális felfogásukkal romlásba vezetnék az országot. »Hogy a ma­gyar kormány feje mennyire he­lyesen szögezte le azt az állás­pontot, hogy a belső revízió csak lépésről lépésre a mult tanulsá­gainak szemmeltartásával vihető keresztül egy olyan országban, amelyet a háború megcsonkított a belső forradalmat felkavarta, az kitűnt — a napokban Budapesten lejátszódó eseményekből. A szo­cialista vezérek hazatértét használ­ták fei a radikális elemek, hogy tüntetést rendezzenek s hogy a rendőrség lefoglalt Budapesten egy "nyomdát, amit külföldi, való­színűleg Moszkvából küldött pénz­zel rendeztek be s ahol tízezer számra készült egy »Kommuniz­mus« cimü lap, amelyben láza­dásra, fegyveres felkelésre biztat­ták a magyar munkásságot. Hogyan képzelik azok, akik a korlátlan belső revíziót követelik, hogy akkor, amikor a magyar kor­mány tudomással bír erről az ak­namunkákról, amit a Moszkvá­ból pénzelt, vértől tsöpögő frázi­sokkai dolgozó tátjlor folytat titok­ban, majd talán szabadjára engedi Magyarországon ismét a pusztító elemeket, hogy egy ujabb ösz­szeomlás, egy ujabb kommunista rémuralomnak engedjen szabad teret? Nem! Magyaroszág minisz­terelnöke kijelentette, hogy Ma­gyarország mai vezetői nem lesz­nek gyávák és az ország bizton­ságáért felelős körök, azért mert tulhangosak a békák a mocsár fe­nekén, nem fognak meghunyász­kodni és nem engednek olyan ra­dikális követeléseknek, amelyek tei jes felfordulást idéznek elő az or­szágban. A szabadosság nem sza­badság és azért, hogy egy pár nagyszájú demagógot megnyugtas sanak, nem szabad az országot prédául engedni a csőcseléknek, mint ahogy egykor prédául en­gedte Károlyi Mihály az országot a vörös diktátoroknak. Mert azok is a szabad sajtót, népjogokat kö­vetelték, de csak azért, hogy rém­uralmukat előkészíthessék s hogy a hatalmat kezükbe ragadhassák. Amikor Magyarország önkimíirezte köztársasági elnöke gyáván ke­zükbe adta a hatalmat, akkor go­lyóval és akasztófával némították el az ellenvéleményt s a szabad­ság és demokrácia, a csőcselék szabad garázdálkodását jelentette a tisztességes lakosság fölött.« így ir az amerikai magyarság egyik tekintélyes lapja s az ame­igy érez és igy gondolkodik. Ma­rikai magyarság nagy többsége gyarország kormánygyelpőlét Beth len István kezében jó kezekben látja és ezért határozták el a fel­tétel nélküli küzdelmet: a béke­revizió céljai érdekében. á nyomor elleni küzdelem lelkes harcosai találkoztak a Hőipariskoia bazárjának megnyitásán (A »NyirVÍdék« tudósítójától.) A jóság impozáns ünnepe volt az, amely tegnap délelőtt fél 11 órakor lezajlott a nőipariskola gaz dag szépségű kézimunka-bazárjá­nak megnyitásán. Hónapok óta készültek a szépség és a charitász ihletett szivü asszonyai és leányai a bazárra. Szorgos kezük alól csodálatos szépségű kézimunkák kerültek elő, mint a nyomor el­leni küzdelem lengő zászlója: a részvét selyme a könny letörlé­sére. Fél 11 órakor találkozója volt a Nőipariskola mindazoknak, akik benső sugallatra álltak hadsorba a nyomor ellen. Ott láttuk Er­dőhegyi Lajos dr. főispánt, dr. Bencs Kálmán polgármestert, Tóth László dr. vármegyei fő­jegyzőt, Szohor Pál főjegyzőt, Gönczy József dr. kulturtanácsno­kos, Énekes János prelátust, Lip­tay Jenő gazdasági főtanácsost, Harsányi László főispáni titkárt, Teltsch Kornél és Lukács Béla igazgatókat, Steiner Vilmos igaz­gatót, Bogdán Ferenc földbirto­kost és munkás közéletünk szá­mos reprezentánsát. Eljöttek mind a jótékony nőegyletek elnökei élü­kön a Misszió és a Mansz elnö­kévei dr. Kállay Miklósné állam­titkárnéval. Ott voltak Mikecz Ist­vánná, Geduly Henrikné, Bodor Zsigmondné, Lukács Béláné, dr. Kosinszky Károlyné, dr. Fleg­mann Jenőné elnökök. A Jótékony Nőegylet elnökségének élén Bencs Kálmánné fogadta az előkelő ven­dégeket. Az ő sugárzó egyénisé­gének, határtalan lelkesedésének virágokba szökkenése ez a gyö­nyörű kiállítás. Sexty Judit, Hart­stein Sándornré alelnökök, dr. Müller Ferenc titkár a segítőtár­sak ebben a nagy anyagi és er­kölcsi eredményben. Szohor Pál főjegyző nyitja meg a bazárt. Remekbe készült vará­zsos mondások hangzanak el a Jótékony Nőegylet 50 eves mun­kásságának ideáljairól, a kézimun­ka költészet nagy -titkos ethikai motívumairól. Nem az a fontos, hogy rózsás disz-e, gyermeki já­téktárgy-e, vagy durva konyharu­ha szőttes-e a kézimunka. A fon­tos az az elhatározás, az a lelki­ség, az a nemes erkölcsi célki­tűzés,, amellyel készült a boldog­talan magyar karácsonyok köny­nyező és szomorú magyarjainak vigasztalására. A megnyitó után megkezdődött a vásárlás. A kézi­munkák, Mikulás és karácsonyi diszek mellett nagy kelendősége volt a városi kerámia színes, zo­máncos tárgyainak. A sétálók a gazdag büffében találkoztak, itt dicsérték a Nőipariskola nagy szo­ciális munkásságát, amellyel há­lára és segítésre érdemes, itt di­csérték Trajtler Anna igazgatót, és buzgó segítőtársait, Imre An­nát, Imre Etelkát. Az élénk lá­togatottságnak örvendő bazár ma is nyitva volt egész nap . A debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora hirdetményben közli a második félévi beiratkozás feltételeit (A »Nyirvidák« tudósítójától.) Á A debreceni Tisza István Tu­dományegyetem Rector Magni­ficusa a következő hirdetményt tette közzé: A debreceni m. kir. Tisza Ist­ván-Tudományegyetem mind a négy (református hittudományi, jog- és államtudományi, orvostu­dományi és bölcsészettudományig Dl A D December 2., 3., 4. és 6., hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor AIIIE ÍICHOLS filmje a szerelem, az itjaság, a báj qafniessenciája ÁBRIS RÓZSÁJA a new-yorki színpadoknak 5 éven át világsikert aratott slágere 31A31CY CSAHOL és CHARLES R00ER8 vígjátéka 12 felv. A budapesti Royal-Apolló a tomboló siker jegyében játszotta 6 héten át Kisérő műsor: Hajsza m ÜC&mbllté kftrül aktuális burl. karán a rendes beiratkozások az 1929—30 tanév II. feíére 1930 ja­riuáir Tió 7-én kezdődnek és be­zárólag 22-ig tartanak. Utólagos beiratkozásra enge­délyt január hó 23-tól 27-ig az ille­tékes kari dékán, január hó 28-tól február hó 6-ig bezárólag az egye­tem Rectora adhat. Utólagos be­iratkozásnak azonban a meg­állapított létszám keretén belül csak azokra nézve van helye, akik igazolt betegség miatt a rendes beiratkozási határidő alatt nem tudnak beiratkozni, vagy pedig valamely más főiskolán azért nem voltak fefvehetők, mert ott a lét­szám betelt. Utóbbi körülményt azonban az illető főiskolához be­adott s a Tétszám betelte miatt fel'nem véteft ígazóló dékáni zá­radékkal fellátott eredeti kérvény, vagy az illetékes kari dékán bizo­nyítványának "becsatolásával tar­toznak igazolni. Akiknek felvétele megtagadtatott, a határozat kef­tétői számított 3 nap alatt más fő­iskolához folyamodhatnak. Az uj]onnan beiratkozni szán­dékozók — ideértve azokat, akik tanulmányaikat két féléven át rfiegszakitották (kivéve a katonai szolgálatra történt behívást), illet­ve más egyetemen folytatták — felvételükért szabályszerű, okmány bélyeggel "(' P 60 f.j (fllátott kér­vénnyel "tartoznak folyamodni. A felvétel iránti folyamodványt an­nak a karnak a dékánjához kelt benyújtani, amely karra a folya­modó beiratkozni kiván. A felvételi "engedély az egész tanulmányi Tdőre érvényes, azon­ban csak arra a tudománykarra vonatkozik, melyre a folyamodó felvételét kérte. A jog- és államtudományi ka­ron előadott államszámviteltanra a kellő igazolás és az alaki elő­képzettség fentforgása mellett rendkívüli haHgatókuí való felvé­tet tekintetében korlátozás nem áll fenn. A fevétel iránti folyamodványok 1929. évi december hó 15 és 31­ike között nyújtandók be és a kö­vetkező eredeti okmányokkal sze­reiendők fel: a) születési bizonyítvány; b) középiskolai' érettségi bizo­nyítvány; más hazai 'főiskoláról beiratkozni kívánók részéről 'tá­vozási bizonyítvány; c) erkölcsi bizonyítvány a folya­modó nemzethüségérőt és cflcöl­csi megbízhatóságáról; d) ha a folyamodó hadiárva, en­nek közhatósági igazolása; e) ha a folyamodó atyja harctéri szolgálatot teljesített, a Károly­csapatkereszt elnyerésének igazo­lása; f) közhatósági bizonyítvány fo­lyamodó szüleinek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és arról, hogy a szüfők mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön és T10Í laktak ezelőtt amennyiben több helyen laktak volna, mi volt a foglalkozásuk ré­gebbi lakóhelyükön? Eredeti okmányok nélkül a kérvények figyelembe nem vétetnek. Mindazok részére, akik valamely hazai középiskolából közvetlenül óhajtanak beiratkozni, a c) pont alatti erkölcsi bizonyítványt an­nak a középiskolának igazgatója állítja ki, amely iskolának a fo­lyamodó előzetesen kötelékébe tar tozott. Ha azonban az egyetemre való beiratkozás nem közvetlenül az érettségi letétele után történik, — hacsak egy félévi megszakítás volt is, — ezen folyamodók állan­dó lakhelyük illetékes politikai ha­tósága (községi elöljárósága, váro­sokban rendőrkapitányság) áltai kiállított iegujabbkeletü erkölcsi bizonyítványt tartoznak csatolni. Egyik hazat főiskoláról a másikra átlépőknek a c) pont alatti bizo­nyítványt az iHetékes főiskola ál­tal kiadott tívozási bizonyítvány helyettesíti. Az esetben, ha az egyetemi ta­nulmányok csupán félévre szakit­tatták meg, vagy egy féléven ke­resztül más hazai egyetemen foly­tattattak, újbóli folyamodás nem szükséges, csupán a beiratkozás­kor felmutatandó, — dso esetben illetékes politikai "hatóság által ki­állított erkölcsi bizonyítvány, — míg utóbbi esetben az illető egye­temen kapott távozási bizonyít­vány. A m. kir. honvédség tényleges állományú tisztjei a m. kir. hon­védelmi miniszter írásbeli enge­délyévei kérhetnek felvételi enge­délyt és csak az aj és bű pontok alatt enfíitett okmányokat tartoz­nak bemutatni. Szegénysorsu és jóelőmenetelü egyének, vagyontalan köztisztvise­lők gyermekei s vagyontalan ár­vák és menekültek kérvényeik alap ján tandíjmentességben részesül­hetnek. Az eziránt intézett kérvé­nyek az illetékes tudománykarhoz cimzendők.

Next

/
Thumbnails
Contents