Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-20 / 291. szám

jhfaRYIfléK. 1929. december 20. mmmmummwammmmmmmmmm Egy kis knltnríölény Egy kis hir veszik el a világhí­rek özönében. Alig p'ár soros kis h»r, azc jelenti, hogy a magyar zarándokok emléktáblával jelölik meg Rómában, a Vatikánban a Szt. István apostoli király által emelt templom helyét. Szent István ki­rályunk nemcsak templomot, de zarándokházat is állíttatott Rómá­ban a klassiftus kultura főváro­sában és a kereszténység köz­pontjában. Egy kis hir az egész, de nem szabad elsiklani fölötte, még akkor sem, ha a nagy angol es £íme­rikai újságok nem vesznek róla tu­domást, ha a filmhíradó nem közli ennek a ritka ünnepségnek a ké­pét. Nem igen akad közel ezer esztendős emlékünnepség a fiatai Európa történetében. Mi magya­rok most megragadhatjuk az al­kalmat, hogy egy kis kulturfő­lényt tartsunk oda mutatóba a világ elé. íme ezek voltak azok a közveszélyes, kutyafejiinek csúfolt emberevőnek rágalmazott magyar ősök, akik az uj Európa kezde­tén a kereszténység első emlékei közé beiktatták nevüket, a magyar nevetf - ' Mit szól éhhez Titulescu ás mit szólnak hozzá társai? Vájjon ezt is Iemerik-e tagadni? Minden hetvenkedés és farizeus szemforgatás nélkül éppen azért, mert gyűlölnek, rágalmaznak ás üldöznek bennünket, jogunk van megkérdezni a müveit Nyugatot: hol "voltak a Szent István tem­ploma idejében a román, a cseh, a szerb keresztények? Egyáltalán hoi voltak ezek a nációk akkor, amikor a magyarságnak Szilvesz­ter pápa koronát küldött ? Hoi­vannak az ő letagadhatatlan tör­ténelmi bizonyítékai, amelyekkel igazolni tudnák évszázados hazug­ságaikat, hoi vannak a Krisztus utáni tizedek százados irásos, vagy kőből emelt emlékei arra nézve, hogy a román, a szerb, a cseh al­kotmányos uralkodó vezérletével, hitében élt itt Európában? A magyar szent év tragikusan összeesik a magyar meggyalázta­tás korával, de ebben is az igazságos európai módon, a kereszténység Isten intő ujját látni: az egész esztendő, amely most következik, az egész világon propagandája lesz á magyarság történelmi igaz­ságának, bizonyítéka lesz annak, amit mi régen tudunk, csak a vi­lág nem akar ismerni, hogy ezek az ellenséges nációk minden kul­turát, minden állami berendezke­dést, politikai tudást, humaniszti­kus műveltséget, filozófiát és mű­vészetet tőlünk kaptak. A mai magyarság sorsa ugyanaz mint a mártír nevelő sorsa, akit tanítványai gyilkolnak meg. Az úgynevezett utódállamok főképen azért gyűlölnek bennünket, mert kénytelenek ielkük mélyén érez­ni azt az igazságot, hogy nekünk sok mindennel tartoznak, elsősor­ban-hálával, jóindulattal és sok te­kintetben engedelmességgel. Mi megértjük, hogy az alacsony em­beri indulat mindig tagadja a ki­válóságot, az éretlen fiatal meg­veti a tapasztalt és bölcs öreget, föllázad a tekintély ellen és azi reakciósnak bélyegzi. De az ilyén lázadás mindig a lázadó bukásá­val, meghunyászkodásával és meg­hódolásávaí* jár. Ha mindenki napirendre tér ts az ilyen kis hirek fölött, mi annál erősebben kiáltjuk világgá: Szent István templomot emelt Rómában, kereszténységet, és kulturát terem tett a Kárpátok medencéjétől északra, nyugatra és délre. Ugyan. ugy azonban, hogy erről megfeled­keztek, megfeledkeztek arról is, hogy a többi nagy magyar, égési Bolyay Farkasig és Kossuth La­josig mit adott a hálátlan tanít­ványoknak. Magyarországon Nyíregyházán a Kálvinenmban mntatták be először Dombre Károly francia költő hatalmas erejű hugenotta drámáját (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Originális szépségű műsoros est volt tegnap a Káivineumban. — A Vallásos estén, amelyen Erdőhe­gyi Lajos dr. főispán, Mikecz Ist­ván alispán, Kiss Ferenc egyetemi tanár, kálvineumi elnök, Porzsolt István esperes, Harsányi László fő. ispáni titkár, vitéz Mikó Bertalan főszolgabíró és protestáns társa­dalmunk sok más neves reprezen­tánsa jelent meg, két premier is volt. Az egyik a műsor megnyitója, Ferenczi Károly kálvineumi lelkész tanitóképző-intézeti Igazgató és Dobay Sándor tanár szerzeménye, a »Hazaszeretet« cimü dal, amelyet Dobay Sára tanárnő dirigálásával a leánykák kitűnő összhatású ka­ra adott elő finom árnyalással. A dal nemes tartalmi és formai szép­ségeivel tisztán tolmácsolja az áhí­tatig emelkedő hazaszeretetet és osztatlan nagy tetszést aratott A hatásos dalszámot kijegece­sedett szépségű zongorajáték kö­vette, Brahms Rapszodiája, ame­lyet Szitha Jolán adott elő elmé­lyedéssel, tiszta billentéssel, álta­lában preciz technikával. A hálás tapssal fogadott szám után ve­gyes kvartett következett, amely­hez foghatót még keveset hallot­tak Nyíregyházán. A kvartettben Révészné Váró Margit szopránt, Szabó Vilma altot, dr. Szabó Gyula tenort, Kerekes László basszust énekelt.-A négy kristályosan zen­gő hang tiszta együttesbe olva­dottan tárta elő Mendelssohn »Nyu galom völgyét«. A debreceni kvar­tett szép muzsikáját lelkes taps­sal köszöntötték a nyíregyháziak. A műsoros est nagy száma kö­Ma, csütöriököa utoljára RAMON NOVARRO grandiózus parádés filmje RANG ÉS SZERELEM romantikus szerelmi regény 8 felv. A női főszerepben : RENÉE ADORÉE a „Big Parade" világhírű női főszereplője Óriási kisérfi mfisor . Péntektől-hétfőig Budapestet megelőzve! ZORO és HUHU A PERZSA VÁSÁRON Két jóbarát kalandjai Londonban éa Perzsiában 9 felvonáaban. — Rendezte : Monti Banks N»yy barlestk verseny! . Előadások kezdete: hétköznap 5, 7, 9, órakor vetkezett ezután: Dombre Károly francia költő, lelkész: »A kőbe vé­sett szó« c. allegorikus drámai je­lenete, amelyet Révész Imréné Vá­ró Margit fordított magyarra. A drámai jelenet érdekessége, hogy 1921-ben, Franciaországban, a »HaIái vize« (Aegmord), ősi pro­venceí város bástyáinak Constence (Álhatatosság) nevű tornyában, a hugenotta mártírok raboskodásá­nak iszonyú színhelyén játszották el először. ^ szenvedések sötét toronyszobájába vándoroltak 1921­ben a francia protestáns leányegye sületek és ott játszották et Dombre Károly >TA kőbe vésett szó« c. drámai jelenetet. Az alle­gorikus jelenet főhőse Durand Má­ria, a hugenották glóriás mártír­ja, aki ifjú leány volt, amikor el­fogták, bebörtönözték és elaggott de lélekben diadalmasan, legyőz­hetetleiaül fiatal volt, mikor sza­badulhatott. Szenny, sötét, bor­zalom tornya a Constence, ahon­nan könnyen szabadulhatott volna, ha kimondja a szót, azt, hogy el­hagyja hitét. Ezt a szót nem mon­dotta ki az ifjúság, a szerelem csá. bos hivogatására sem, fenyegeté­sekre sem. De a torony egyik kö­vébe éveken át bevágta ezt a szót: »Resister« — kitartani. A drámai jelenetet, ameiy egy lelki történést mutat be Durand Mária nehéz éjszakáiból, Nyír­egyházán mutatták be először óriási hatással. A dráma előtt Ré­vész Irtire debreceni lelkész, a ki­váló hitszónok és iró ismertette a dráma keletkezését, a XVII. é» XVIII. század hugenotta üldözé­seit. Igen helyesen felvetette azt a kérdést, helyén való-e Magyar­országon, ahol amúgy is féltve kell őrizni a felekezeti békét, kisér­tetjárásként feltárni az üldözés ko­rának rémségeit. Ha ezt — úgymond — akként tennénk, hogy az üldözőkön van a hangsúly, akkor nem járnánk el helyesen, mert a felekezeti üldö­zés motívumát vinnénk be a köz­gondolkodásba. Dombre Károly drámája azonban nem igy jár el. Nem az üldözőket mutatja os­torozva, hanem a mártír hős lel­két glorifikálja. A hugenotta ül­dözés borzalmainak ecsetelésé­nél, igen megnyugtatóan arra mutatott rá Révész, hogy Ma­gyarországon még a gályarabság korában is irigyelt helyzete volt a protestánsoknak a hugenottá­kéhoz képest. A bevezető előadás után meg­kezdődött a játék. Kovács Ilus festőmüvésznő mesteri ecsetje tö­kéletes illúziókeltéssel varázsolta a színpadra a Constence-tornyot, amelyre leszáll az est. Durand Má­riát Dobay Sára elevenítette meg mély invencióval, mig 'S. rózsás if­júság csábos tündére Kovács Ida volt. — Május muzsikája zendült szavaiból. A Hit allegorizálója Kovács Ilus volt. A reneszánsz képek fénylő Madonnájaként ra­gyogott előttünk és hitének him­nusza áradt minden mondatából. Dobay Sára felségesen szép dik­cióban, jellemet festő játékmüvé­szettei ábrázolta Durand Máriát. Az allegorikus dr^ia megrendí­tő szépséggel hatott és erős eti­kai hatásával magasba szökken­tette a szivekben az állhatatos hit virágát. A vallásos estről emelkedett ér«éssel, meghatottan és hálásan távozott a közönség. q r b • r csillái*, gramofon 6-18 havi részletre n3QlO, EAT Z MIKSA cégnél Takarékpalota. ' Kórjen rádiót dijMeates btnitatásra. sboo-ii

Next

/
Thumbnails
Contents