Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-19 / 290. szám

VSJ" 6 SffiS 1929. december 19. — Az izraelita nőegylet vigalmi bizottsága a napokban tartotta meg szokásos decemberi ülését, dr. Flegmann Jenőné elnöklésével. Az einöknő előterjesztette a tagok nak az Elnökség javaslatát, amely szerint a rendkivül nehéz gazda­sági viszonyokra való tekintettel a még minden évben megtartott nőegyleti bál elhalasztását ajánlja, mert a horribilis rezsiköltségek nem állnak arányban azzal a ne­mes céllal, amelyet a bál várha­ható eredménye hozhat. Az el­nökség javaslatát a tagok magu­kévá tették és ugy határoztak, hogy a nőegyleti bál az idén el­marad, de hogy az a jótékonysági akció, amit a nőegylet minden év­ben oly rendszeresen és eredmé­nyesen gyakorol, ne akadjon meg éppen a legválságosabb időben, a bál helyett a tagok és város tár­sadalmának áldozatkészségét fog­ják igénybevenni. Az einöknő vá­zolta azt a hataimas munkát és energiát, amelyet ki kell fejteni azért, hogy a nőegylet szegényei ne távozzanak most se üreskáz­zei és arra kér mindenkit, hogy fejtsenek ki minél nagyobb pro­pagandát, hogy aki anyagiakkal nem teheti, az viseltes ruhával, fávai vagy bármi támogatással jöjjön a nőegylet segítségére. Vé­gűi a szilveszteri mulatság részle­teit beszéli meg a bizottság, amely a jelekből ítélve még a multiaknál is nagyobbszab ásunak ígérkezik. — Akiknek szívműködése ren­detlen, erőlködés nélkül ugy ér­hetnek ei J könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra meg­isznak egy kis pohár természe­tes »Ferenc József« keserüvizet Szivszakorvosok megállapították, hogy a Ferenc József víz súlyos billentyühibáknál is enyhén, biz­tosan és mirndig kellemesen hat. A Ferenc József keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és fü­szerüzletekben kapható. — Köszönetnyilvánítás. Schőn Sári és Grünberger Lajos esküvő­jén, Bergstein Baby, Geiger Mag­da és Szántó Klári szívesek vol­tak szegényeink részére 52 P.-t gyűjteni. Fogadják hálás köszö­netemet. Dr. Flegmann Jenőné ízr. n. e. elnök. — Karácsonyi vonat. A Máv. debreceni üzletvezetősége közli: Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy f. hó 21-ről 22-re hajló éj­jel Budapest nyugati—Debrecen állomások között az 1720/II-rész számú személyvonat fog közle­kedni. Az 1720/II. rász vonat in­dul Budapest nyugatiról 21-én es­te 20 óra 05 p-kor. Debrecen, 1929. december hó 14. Üzletvezető, s ég. — Orvosi hír. Dr. Balogh László v. klinikai mütőorvos a OTBI se­bészeti osztály vezetője rendelő­jét (róm. kath. bérpalotából) Lut­her-u. 13. szám alá helyezte át. — Köszönetnyilvánítás. Ehren­feld Mártonné 4 q tűzifát; Sim­fcovics Lajos szűcs iskolás gyer­mekek részére 12 drb. meleg gyap­juszvettert adományozott egyle­tünknek. Jóságukat szívből kö­szöni: Dr. Flegmann Jenőné izr. n. e. elnök. — Ismét nagy divat lett a név­jegy-ajándék karácsonyra, mert kedves, szép és ami a legfőbb: olcsó. Rendelhető a Jóba-nyom­dában . December 16 , 17„ szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 érakoi TOLSTOJ LEO világhírű regénye filmen 10 felvonásban FELTÁMADÁS Főszerepben: Dolores Del Rio és Rod La Roque Kisérő mfisor: Itt a CKOdaszer uraknak burlesz k Eredeti kínai és kisázsiai szőnyegek, s a magyar festőművészet legszebb alkotásai a karácsonyi kép- és szőnyegvásáron Megírtuk már, hogy a Nyírvíz­palota Széchenyi-téri frontján meg nyilt a karácsonyi kép- és perzsa­szőnyegvásár, ariiely iránt már az első napokban is igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg. Különö­sen a szőnyegek kötik le a kö­zönség figyelmét, amelyek eredeti alkotásai a keleti szőnyegszövő há­zi-iparnak. Láthatunk itt hatalmas piros szinü valódi kinai szőnyeget, amely olyan súlyos, mintha ólom­ból volna. Csodás szépek a shirai, tepri­risi, muszuji, pandermani szőnye­gek, anatóliai imaszőnyegek stb. Gyönyörűek a kiállított képek is, amelyek épen ugy, mint a sző­nyegek, részletfizetésre is kapha­tók. Legszebb karácsonyi ajándék a kép, vagy egy perzsaszőnyeg, mindkettő maradandó értéket kép­visel, amely semmiféle körülmé­nyek között nem devalválódik. á népiskolák aj beiratási dija Irta: Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter Az elemi népiskolai beiratási di­jak ujabb szabályozásáról és fel­használásáról szóló törvényjavaslat átesett a parlamenti retortákon, elfogadta a képviselőház is, a felsőház is, hamarosan törvényerő­re emelkedik. Tulajdonképen az elemi népis­kolai oktatás ingyenességéről s'zó. ló, 1908. XLVI. t. c. 1 paragra­fának bizonyos módosításáról van itt szó. Nem fehet azt mondani, hogy áttörjük az ingyenes nép­oktatás elvét. Miért? Azért, mert hiszen maga a törvény is, amely Magyarországon az ingyenes nép­oktatást hozta, bizonyos beiratási dijnak, — akkor 50 arany fillér­nek — a behozatalát jelentette. Ezzei szemben mit hoz ez a most életbelépő törvénycikk? Vál­toztatást az összeg és a célok te­kintetében. Ez az 50 aranyfillér pengőfil­lérben 58 fillér. Országos átlagban azonban 68 fillért szedtek. Tehát itt szó van egy 32 illéres emelés­ről, a — módosabbaknál. De a valóságban erről s'incs szó, mert a mult évig, ugyanezekre a szük­ségletekre, tanítói jóléti szükség­letekre iskolai gyűjtéseket rendez­tek, amelyékből sokkal több folyt be, mint országos átlagban 32 fil­lér. Ez nagyon zaklató és antiszo­ciális volt, mert a szegény szü­lők gyermeke restelte, hogy ő ta­nítói célokra, az oktatóinak jóléti céljaira nem adhat semmit. Ezért én egyszersmindenkorrá rendet akartam csinálni ezekben az isko­lai gyűjtésekben; betiltottuk az is­kolai gyűjtéseket és azt hiszem, hogy ezt demokratikus szempont­ból csak üdvözölni lehet. Arról van tehát szó, hogy az iskolai gyűjtések helyébe, amelyek min­denesetre nagyobb megterhelést jelentettek a szülőkre, mint ez az összeg, jön a rendezettség és jön országos átlagban 32 fillérrel több, de nem mindenkinél, csak a mó­dosabb szülők gyermekeinél. Franciaországban vita volt nem­régiben az állami tandíjmentesség kérdésében; azt vitatták, hogy az általános tandíjmentesség antide­mokratikus dolog. Miért? Azért, mert a gazdag ember gyermeke sem fizet, az iskola pedig többe ke rüi, mint amennyit a tandijakból beszednek, tehát ki Viselje ezt a differenciát? Viseli az állam, vi­seli mindenki. Hogy jön az állam ahhoz, hogy a gazdag gyerek ta­nítási költségeit is, valameny­nyinek a vállára rakják? Nagyon vitatható dolog, hogy egy álta­lános tandíjmentesség demokrati­kus rendszabály-e? Nem demok­ratikusabb rendszabály-e az, hogy a népiskolai tagozatban a szegény ember ne fizessen, a középiskolai tagozatban pedig a szegény em­ber tehetséges gyermeke ne fi­zessen, a többi azonban igen. Ennyit az összegről. Most már áttérhetek arra, hogy a célkitű­zésben is változás van. Eddig az 56 filléreket az iskolai könyvtárak és tanítói könyvtárak javára szed. ték. A 900-as évek elején, ami­kor itt virágzó és módos ország volt, tulajdonképen egészen he­lyén is volt az, hogy iskolai könyv tárakat csináljanak. Közben azon­ban a magyar társadalom elszegé­nyedett és ha már egy szegény társadalommal állok szemben, ak­kor előbb adok ingyen tankönyve­ket, amelyekre mindenkinek szük­sége van, mint ingyen kölcsön­könyvet, amit, mégis, bizonyos fo­kig, nélkülözni lehet. Én azt hi­szem, hogy amikor az 1898.-1 tör­vény rendelkezésével szemben, amely olvasókönyveket és iskolai könyvtárakat gyűjtött, azok he­lyébe hozom a tankönyvtárt, ak­kor szociálisabbá teszem az egész törvénycikket. Ami pedig a másik célkitűzést illeti, azt hiszem, valamennyien egyetértünk abban, hogy a magyar néptanítóknak erélyesen segitsé. gére keh sietnünk. Városi ember a tanyákat nem is ismeri. Meg kell nézni egy tanítót, mondjuk Csengerlén, a szegedi tanyavilág­ban, 30 kilóméternyire Szegedtől vagy Kecskemét tanyavilágában, honnan kocsin bejárni több órát igényel. Hogyan képzelhetni, hogy az az ember ott nyugodtan meg­maradjon akkor, amikor gyerme. kei nőni kezdenek és nem tud a taníttatásukról gondoskodni? Vaaf vágy vesz erőt rajta, hogy csak et onnan el, a városba, ezt a vágyát, társalgásban tanítás közben, a városi élet feldicsérése közben, át­viszi a gTyermekek lelkébe is. Ez­zei tápláljuk a menekülést a falu­tól, a vidéktől. Természetes, hogy ezekről a gyermekekről gondos­kodni kell. Magyarországnak egymillió tan­kötelese van. Azt hiszem, hogy jó 300.000 gyermeket feí~ kell majd menteni az egy pengős beira­tási díj kötelezettsége: alól és hét­százezren fognak fi?etni. Ennek fele jut majd a tankönyvtárakra, fele pedig internátusok létesíté­sére. Egy évtizedes programmot tartva szem előtt, a 350.000 pen­gő, tízszer véve, 3^500.000 pengőt jelent. Ebből meg lehet oldani a kérdést, mert itt nem luxusépü­íetekről van szó, hanem egyszeri épületekről, egyszerű, egészséges ellátásról, világos, levegős szobák­ról és tápláló élelmezésről. Ezt a problémát kell megoldani és egy tízéves tervszerű munka esetén ez a kérdés ebből az összegből elő­reláthatólag megoldható is lesz. Megindul! a karácsonyi vásár Dacára a nehéz gazdasági vi­szonyoknak, minden vonalon meg­indult lassankint a karácsonyi vá­sár. A Nyíregyházára érkező vo­natok csak ugy ontják a vidékie­ket, nagy a forgalom az üzletek­ben, mindenki igyekszik valamit vásárolni az ünnepekre. A Len­gyel-cukrászdában is megindult az aktuális karácsonyi cikkek árusítá­sa, a megszokott finom és olcsó édességeké, mint amilyenek a ka­rácsonyfára való habkarikák, hab­labdák. A staniolpapirosba csoma­golt szaloncukor kg.-ja 2.50 P, a gzines sima papírba csomagolté pedig 2.20 P. A mogyorós és cso­koládéfigurák, amelyek igen tet­szetősek és pompás izük van, 6 pengőért kaphatók kilogrammon­ként s ugyanennyi az ára a legfi­nomabb francia teasüteménynek is. A kis Mignon darabja 15 fil­lér, a nagy Mignoné 20 fillér, mig a zsurtortának annyira lement az ára, hogy már 70 fillérért kapható darabja. Egyébként a Lengyel-cukrásZ­dában ismét Révész Sándor mű­vész ül a zongoránál, akinek nagy­szerű játéka esténkint népes kö­zönséget vonz a cukrászda intim helyiségébe. 7920—J Hasznos karácsonyi ajándék önborotya kmülfkek, manikűr kazettak, alpacca evőeszközök, korcsolyak, zsebkések, cserkész kések a legolcsóbban beszerezhetők Garfunkel műköszörüsnél, a Nyirvizpalotaval szemben. és nagy karácsonyi bevásárlási alkalom Ébrey Jolán füszerüzletében „Korona-épület"

Next

/
Thumbnails
Contents