Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-18 / 289. szám

2 JhflfÍRYIDBK. 1929. december 18. ^CáxvVaVil, '§\a\6t es uecetsavee Vü\ötv\ecjessécjeme\ ajáu\om Vatácsow^ra f arago uúdWa\ Olasz-osztrák közeledés A Schober kormány hivatalba lépése ugy látszik nemcsak belpo­litikai téren hozott változásokat Ausztriának, hanem amint a kan­cellár egyik legutóbbi beszédéből kitűnik, külpolitikai téren is vál­tozások történtek s valószínűleg még fognak történni Ausztria éle­ttSben. A kancellár ebben a beszé­dében bejelentette, hogy a kor­mány fáradozásainak sikerült Ausztria déli nagy szomszédjához Olaszországhoz való viszonját szí­vélyes, barátságos jellegűvé ala­kítani. Az uj Ausztria külpolitiká­jának alapvető elemei közé tar­tozik az Ofaszországhaz való jóvi­szony loyális ápolása. Ami a leg­fontosabb azonban, hogy ezek a kijelentések nemcsak egyoldalú píatonikus szerelmi vallomások, ha nem viszonzásra találtak az olasz kormány elnök részéről is. Musso­lini ugyanis kijelentette, hogy az oíasz kormány ezentúl hozzájáru­lását adja ahhoz, hogy "Ausztria részére a külföldi kölcsön meg­szerzésére szükséges^ feltételek megteremtessenek. Ausztria ugya­nis mostanában azon fáradozik, hogy elhárítsa azokat az akadá­lyokat, amelyek a sürgősen szük­séges beruházási kölcsön útjában állanak. Ez alkalommal a bécsi olasz követ is nyilatkozott a sajtó kép­viselői előtt, s igen megnyugtató kijelentéseket tett. Megállapította hogy az utóbbi időben teljesen si­került eloszlatni az Ausztria és Olaszország között fennálló poli­tikai nézeteltéréseket s a jövőre vonatkozólag a legszebb reményé­nek adott kifejezést. Minket, magyarokat az olasz­osztrák viszony barátságosra for­dulása szintén közelről érint, Nem lehetünk közömbösek egy olyan állam érdekszférájának tágulásá­val szemben, amely nekünk úgy­szólván egyetlen, de nagy bará­tunk. Olaszország nemcsak udva­riassági tényekben adta eddig is tanújelét őszinte magyarbarát ságá nak, de életbevágóan fontos kér­désekben is. Hogy most Ausztria és Olaszország között közeledés történt, . ez Magyarországot nem­csak hogy féltékenységgel nem tölfheti el, de egyenesen örvende­tes tényként kezelendő. Anélkül, hogy Magyarország és Ausztria múltbeli viszonyára bármiféle cél­zást tennénk, vagy a monarchia keretében eltöltött közös eszten­dőkre hivatkoznánk, megállapítjuk hogy a két ország már csak föld­rajzi fekvésénél fogva is, mint szomszédok, egymásra van utal­va, elsősorban gazdaságilag, de 5fieg a kultura szempontjából is. Ha tehát Ausztria most egy olyan országhoz közeledett, amely Ma­gyarországot barátságával "tünteti ki, ez a középeurópai, s az általá­nos európai helyzet szempontjából csak megnyugtató lehet. Magyar­ország őszintén kívánja az Auszt­riával váló kapcsolatok elmélyíté­sét, s annak a viszonynak a job­bátételét, amelyben a mérget a Burgenland elszakítása képezte, anélkül, hogy principiális jogaink­ról ' lemondanánk a pillanat köve­teléseinek s a józan ész parancsá­nak engedve, nem fogunk elzár­kózni szomszédunk részéről tör­ténendő esetleges közeledés elől, hiszen az a fény, hogy mindakettő Olaszország barátja^ már szorosab bá teszi egymáshoz való viszonyu­kat is. Elitélték Bojza Ferencet, a dombrádi késeiét á kálón ngj arebaszúrta haragosát, hogy a kés átfúrta az arccsoatot, aztán elmenekült tettének / színhelyéről (A »Nyirvid?k« tudósitójától.) Ez év november 24-én a domb­rádl fiatalság nagy táncmulatsá­got rendezett. A bál rendezősége, miután csendőrség nincs a köz­ségben, felkérte az öhkéntes tűz­oltók parancsnokát, hogy vezényel­jen ki néhány tűzoltót a rend fen­tartására. A néhány derék tűzoltó ébei; fi­gyelemmel kisérte a mulatságot s az éjjelt órákban a hangulat emelkedésével itt-ott felbukkanó rendzavarókat a botrány elkerülé­se végett lecsititani, illetőleg, ha nem használt a szép szó, a terenv bői eltávolítani igyekeztek. A szolgálatot teljesítő önkénte­sek közüi Dienes Sándor domb­rádi kovácsmester két bajonettel hadonászó, izgága katonát tusz­kolt ki a, teremből az udvarra, ahol a vitatkozásba beleavatkozott Boj­za Ferenc szabolesveresmartí 25 éves fuvárosfegény is. Bojza Die­nes kezéből ki akarta szabadítani a részeg katonátpmire a» eltaszí­totta magátóíes arcul ütötte. Bojzát vad harag fogta et és még mielőtt bárki megakadályoz­hatta volna, kirántotta zsebkését és hatalmas lendülettel Dienes arcá­ba vágta. , * 1 Dienes arcát elborította a vér. A kés á halántéka alatt alig fél centire hatoft be, átfúrta az egész arccsontot, ugy, hogy nehezen le­hetett kihúzni. Az elvetemült tá­madó pedig efrohant a tett szinhe. iyérői. Dienest ázonnal'autón be- § hozták a nyíregyházai Erzsébet korházba, de szerencsére sebesü­lése nem volt súlyosabb természe. itü s nyolc napon belül felgyógyult. Bojza Ferencet tegnap délelőtt vonta felelősségre a kir. törvény­szék Horváth tanácsa és könnyű testi sértés vétsége cimén 1 hó­napi fogházra ítélte, amelyből 21 napot a vizsgálati fogsággal ki­töltöttnek vett. Bojza az ítéletbe megnyugodott. Hortobágyi juhturó kupkaté í ' Tucmeíi; T«)szAvatfc«xetl ftlzpoii I, I., Horthy Uiilós-dt 119/1 SÍ A nyíregyházi pedagógiai szeminárium harmadik előadása Szombaton kilenc órakor a ref. iskola dísztermében gyűltek ösz­sze Nyíregyháza város és környé­kének tanítói és tanítónői, hogy meghallgassák az uj tanterv szel­lemében bemutatott gyakorlati ta­nításokat, valamint a hozzájuk fű­ződő magyarázó értekezéseket. A tanítási tételeket előadók a népis­kola 'harmadik-negyedik osztályá­nak gazdag beszéd- és értelem­gyakorlati anyagából választották ki, mégpedig a történelem, föld­rajz és természetrajz körébe tar­tozó cimek közül. Az első tanítás Magyarország nagyasszonyainak egyikéről, Zrínyi Ilonáról, másik a falu és város egymásra utaltságá­ról, harmadik az állatvédelemről szólt. Ezek a tételek értekezés for­májában nagyon jó ismeretter­jesztő témák volnának még a fel­nőttek számára is. Sorra kerüi egymásután a beszámoló valameny nyirőf, hogy a nagyközönség is Játhassa, mint lehet az apró em­berekkei komoly dolgokról be­szélgetni s miként fáradozik a pe­dagógus, hogy a* gyermek lelke tisztultabb légkörbe emelkedjék s fincmuftabb erkölcsét felnőtt ko­rában ís megőrizze. A szemináriumi előadást Benkő András vezető kir. tanfelügyelő nyitotta oneg s orömmef konsta­tálta a hallgatóság meleg érdek­lődését. Azután tájékoztatta a szépazámban összesereglett tanitó­PROL ONOÁLV A I Ma, kedden 5, 7 és 9 órakor utoljára Hans Schwartznak, a Magyar Rapstódia páratlan teheUégü szerzőjének legújabb bájos alkotása Joe May produkciójának 10 felrouáacH exclasiv filmje Főszerepben : Nagy Kató ós Hans Brausavetter. Zofg-Hu^u Házfüznézőh Vígjáték 7 fe!Ton4sh»ii. ságot a tanfelügyelőknek Budapes­ten tartott konferenciájáról, jneíy­nek egyik legfontosabb tárgya szín tén az uj tanterv szellemében való egységes munkálkodás megbeszé­lése voít. Megnyitójában megem­lékezett a szemináriumokban ész­lelt megfigyeléseiről is, kifejezve ama reményét, hogy ezeknek a ta­nítói összejöveteleknek .áldást fa­kasztó szerepük lesz a népoktatás tágas mezején. A nevelői munka kárbavész, ha nincsen folytatása. Eddigi referádáimban a epdagó­giai szeminárium eseményeiről'idő­rendi sorrendben szoktam beszá­molni, most azonban kivételesen legelőször az előadásoknak prog­rammon kivüli utolsó pontjaival óhajtok foglalkozni. Ennek az érte­kezésnek a magva az, hogy mi­ként lehetne a népművelési kér­dések tárgyalását a pedagógiai szemináriumok munkaprogrammjá­ba beilleszteni s a nagyszerű ter­veket a felnőttek oktatásával " a gyakorlatban is megvalósítani. Az iskoíánkivüli népmüvelés problémáival egy kiváló' szakelő­adó: Fekete József, volt tanitókép­ző-intézeti tanár, a kultuszminisz­térium népművelési ügyosztályá­nak tisztviselője foglalkozott. Niil szűz terület ugyan már a népmű­velés kertje, mert hiszen régeb­ben is oktatták a felnőtteket, de intenzivebben csak tiz év óta fo­lyik e téren a munka, amióta a központ határozottabb irányt mutat ennek a tevékenységnek s nép­művelési gondnokokat kiild min­den vármegyébe, hogy ezek a ta­nítókkal és más, a népet szerető férfiakkal buzgólkodjanak s elvé­gezzék a megjelölt szép és ma­gasztos feladatokat. A tanítóság megértette a változott idők pa­rancsszavát s épen ezért a sza­bofcsvármegyei általános tanító­egyesület 1928-iki közgyűlésén na­pirendre tűzte a felnőttek oktatá­sának nemzeti szempontból annyi­ra jelentőségteljes problémáját és az előadó tanító meggyőzően vi­lágított rá a népmüvelés gátló aka­dályaira s törveiTyes intézkedést kért a bajok, megszüntetésére. Szabolcs tanítósága ma is öröm­mel ragad meg minden segítő kezet, amely a nép szintjének eme­lésén fáradozik, miértis áhitattal hallgatta végig a körébe érkezett miniszteri tisztviselő előadását és leérő szavaira készséggel felaján­lotta szolgálatait még fokozottabb figyelmesen végighallgatta az uj mértékben továbbra is. Az előadó miniszteri kiküldött tanterv elgondolásait demonstráló mintatanitásokat s nagy elismerés­P l r a -, ? csillár, gramofon 6-18 havi részletre rtaÖiO 3CATZ MIKSA cégnél Takarékpalota. 9 Kén-jen rádiót diím@Bte« bemutatásra* 5590-11

Next

/
Thumbnails
Contents