Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-17 / 288. szám

4 jétámtvhí. 1929. december 17. Szomjas Gusztáv hatalmas beszéde és Ihring Károly dr. előadása a mezőgazdasági válságról Vasárnap délelőtt zajlott le a Nyíregyházi gazdaszövetség impozáns gyűlése Egységbe tömörülnek a szabolcsvármegyei gazdaszervezetek (A Nyirvidék tudósítójától.) !A magyar egységnek és összetartásnak hatalmas, imponáló megnyilatkozása . volt a Nyiregyházi Gazdaszövetség vasárnapi nagygyűlése, amelyen a gazdák nagy tömegein kivül a társadalmi egyesületek, a megye és város előkelőségei nagyszámban vettek részt. A mezőgazdasági válság súlyos problémája volt a gyűlés legfontosabb tárgya, amelynek gyors orvoslása ma a nemzet egyetemének létéraeke- Kereskedő, iparos és munkás a termelő gazaa sorsával áll vagy bukik s a mezőgazdaság válsága a bomlás csiráját, a pusztulás baktériumát oltja az egész társadalomba. Vasárnap délelőtt io órakor a Gazdaszövetség Bethlen-utcai székházának nagytermét zsúfolásig meg töltötték az érdeklődők. A gyűlést Pápai Mihály a szövetség elnöke nyitotta meg, üdvözölve az illusztris előadókat: Szomjas Gusztáv ny. főispánt, dr Ihring Károly egjyetemi magántanárt, a Magyar Gazdaszövetség főtitkárát és dr Mikecz ödön ügyvédet, a Nyireegyházi Gazdaszövetség ügyészét. Hoffmann Mihály az Omke, J Kaiísay Tibor gazdasági főfelügyelő a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka. mara, Góth László a nyírbátori Gazdaszövetség és Smiják István a Kiosz képviseletében üdvözölték a gyűlést és lelkesült szavakkal fejezték ki szeretetüket és szolidaritásukat a magyar gazdák iránt. Bajaink legfébb kútforrása a szerencsétlen és igaztalan trianóni béke Majd Szomjas Gusztáv nyugalmazott főispán, földbirtokos emelkedett szólásra és átfogó ívelésű, klasszikusan tömör, mondatokban szenvedélymentes, objektív kritikával mutatott a bajok okára s azok orvoslására. — Most, midőn a közös sors összehozott bennünket — úgymond —, hogy teljes egyetértéssel egymás támogatásával megtegyük azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy heiyzetünkön javitson, első kötelességeminek tartom mindnyájunk nevében kijelenteni, hogy bajaink legfőbb kutforrásának a szereencsétlen és igaztalan trianoni békét tartjuk. (Általános helyeslés.) Éppen ezért nagygyűlésünk a legodaadóbb bizalommal és tisztelettel üdvözli Herczeg Ferencet, a Revíziós Liga vezérlő bajnokát, s kijelentjük, nincs közöttünk egy sem, aki az ő kibontott zászlója alatt áldozni és küzdeni inem akarna. (Lelkes éljenzés.) Üdvözli gróf Bethlen István miniszterelnököt és Mayer János földmivelésügyi minisztert. (Éljenzés.) A mi gyűlésünknek nincsen osztályjellege, nem ismer felekezeti kérdést, nem irányul senki és semmiféle intézmény ellen, nincs politikai célzata, tehát nem a kormánynak akar kellemetlenkedni, nem akarunk túlzásokba esni és a vészharangot céltalanul megkondítani; de az igazságnak megfelelően helyzetünkről kívánjuk a kormányt félvilágositani és az orvos-szerek ről magunk igyekezünk gondolatokat kitermelni. Mi már régen tul vagyunk azon, hogy politikai jelszavaktói, vagy politikai ambíciókkal túlfűtött politikusoktól várjuk a könnyebbséget. Volt már ebből izeíitő elég, mert éppen a politikai jelszavak és megtévesztések juttatták ide nemzetünket. Sőt azok a nagy elégedetlenkedők legelső sorban felelősek a mai helyezetért, mert maguk is ott álltak a kormány kerekénél és csak utólag jöttek a jó tanácsokkal és bírálatokkal. Mi igenis szigorú bírálói akarunk lenni a kormány gazdasági politikájának, mert eninek hatását íni érezzük a bőrünkön, de egyúttal meg is vagyunk győződve a kormány jó szándékáról, ismerjük a nehézségeket, amelyek a kormány elé tornyosulnak, ismerjük ellenségeink magatartását és mi nem a kormány ellen, de a kormányba vetett bizalommal és együttmunká. lással kívánjuk hazánkat ebből a nehéz helyzetből kiszabadítani. Kijelentjük tehát, hogy a kormány mai nehéz helyzetében joggal támaszkodhatik a mi segítségünkre és támogatásunkra, és leszögeezzük azt is, hogy nincsen közöttünk egy sem, ala a jóvátételi kérdésben nem állatna a kormány mellett. (Általános helyeslés.) , Ez a megcsonkított, kirabolt nemzet sokkal betegebb, semhogy ujabb terheket bima el, különösen olyan cimen, ami igaztalan. Ha talpra állitjuk a gazdát talpra áll az ipar és kereskedelem is Nekünk a világháború felidézéséhez semmi befolyásunk nem volt, mi önvédelmi harcot folytattunk, minden hóditó szendék nélkül, ebben a harcunkban elbuktunk és ennek árát drágán megfizettük. A mi gyülésünk célja anjnak dokumentálása, hogy a különféle gazdasági ágak egymásrautaltságát be bizonyítsuk, ami azt jelenti, hogy egymás nélkül nem élhetünk és ha válsággal küzd az egyik — vagy másik foglalkozási ág, azt megérzi a többi is. Miután mi elsősorban agrár ország vagyunk, a mostani agrárválság és speciálisan az itteni nagy fagykár és két aszályos év megrendítette a mezőgazdasággal _ foglalkozó nagy rétegek anyagi helyzetét, ezért beteg az ipar és kereskedelem is. Ha tehát a betegségeket ismerjük, ugy ott kell a gyógyítást kezdeni, ahol annak góca van. Ha talpra állítjuk a gazdát, talpra áll az ipar és kereskedelem is. A legfőbb hibát abban látom, hogy a kormány nincsen tudatában minő anyagi leromlást idézett elő a sorozatos elemi csapás, a tulfeszi7749-8 Maradandó értékű l: Karácsonyi ajándékokat meglepő olcsó árakon SÁNDOR REZSŐ órás és ékszerésznél vásá rolhafu nfe! Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. sz. Teieíon: 229. Telefon: 229. Takarékossági könyvecskére 6 havi hitel,! B H £ tett adózás, a magas kamat, — mondhatnám uzsora és a szükségleti cikkek drágasága. Állítom, hogy a megváltozotl gazdasági helyzet mellett, az adózás lényeges leszállítása nélkül összeomlik itt minden. Hiába indulunk ki abból, hogy a föld minden terhet elbír, minden teljesítésnek van határa és a terheknek arányban kell lenni a gaz. séggel. Igy a legelső kötelessége a dasági helyzettel és jövedelmezőkormánynak sürgősen revízió alá venni az adózást. Még arra sincsenek figyelemmel, hogy a földmíves osztály megfosztva a jövedelemtől, a hitelforrástól, pénzhez nem juthat és igy fizetni képtelen. Nem csak adót nem képes előteremteni. Különösen megemlékezem a föld munkás osztályról, amely a leghazafiasabb és legkeresztyénibb, türelemmel viseli a maga nehéz sorsát, ruházat, tüzelő és kenyér nélkül. A jövő nemzedéket nem lehet árpa és kakorica kenyeren felnevelni Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy emberi kötelesség; hogy leg alább mindennapi kenyérről gondoskodjék. A jövő nemzedéket nem lehet árpa és kukorica kenyeren felnevelni. Ennek az osztálynak a munkáján épül fel a mezőgazdasági termelés, és mégis őrajtuk csattan a legélesebben az ostor. Ha a gazdasági válságot nézzük, a legfőbb okot a pénzszűkében, a főkeképződés lassú menetében, a külfölddel szemben való eladósodásban látom. Ha ezek a jelenségek megszüntethetők, ugy a helyzet lényegesen megjavul. Ez pedig elsősorban rajtunk múlik. Akár milyen nehéz a gazdasági helyzet, konjunktura mindig akad, sőt éppen a válságból étnek a nyomorúság vámszedői. Ezek a könnyen szerzők, könnyen költenek, ezeknek semmi sem jó, ami hazai, pengőkkel fizetik a külföldi italokat, csemegéket, ruhákat, luxus cikkeket, autókat és ékszereket, de a filléreket is sajnálják a magyar termékekért. Külföldi szórakozók, kártyázók, a fürdőző helyeken ioo milliókkal szegényitik országunkat (és a pénzpiacot). Nem tudunk annyit termelni, hogy ezt a nagy veszteséget pótolhatnánk. Ha a nemzet minden egyes tagja nem eszmél rá erre az igazságra, ha nyakló nélkül herdáljuk el a dolgozók keserves keresetét, ha nem hatja át a nemzet egyebe, mét a takarékosság szelleme, ha • >:sok« csak az államtól várja az eltartását, ahelyett, hogy a közér< tanulna meg élni és dolgozni, ha leányaink, asszonyaink a divat őrületének esnek rabul ahelyett, hogy a családi otthonban könnyebbségre lennének, ha a szórakozás Lesz életcél a munka helyett, ha a társaságot elébe helyezzük a családnak, a léhaságot a komoly élethivatás*jiak, ha erkölcstelenség lesz úrrá a hit~ felett: ugy ez a nemzet vesztébe rohan. A kormány is ha nem vet számot azzal az igazsággal, hogy mi egy szegény háborút vesztett, tengertől és a világpiacoktói elzárt földmives nép vagyunk, amely csak a legszükösebb anyagi eszközök feés nagy karácsonyi bevásárlási alkalom Ébrey Jolán füszeriizletében „Korona-épület" Ó8 kiemelte az iskola létrehozásában fáradó Benisch Arthur min. tanácsos, Benkő András kír. tanfelügyelő, az iskolái tervező ErÍ

kulenz Ernő építészmérnök ésFicsor József építőmester érdemeit. I A Tisztviselő Dalkör nevében ! Rácz Gyufa elnök mondott a dafkultusz nagy nemzeti jelentőségét méltató és Molnár Kálmánt, mint daftestvért köszöntő beszédet.