Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-15 / 287. szám

1929. a! ac ember 15. jtfÍKVIDÉK. 11 válságos időkben becsülettel megfelelhessünk s ha szerény mértékben is részt vehessünk abban a. nagy és nehéz munkában, amelyet varmegyénknek a Nemzet példátlanul súlyos megpróbáltatásai közepette vállalnia s betöltenie kellett. A tekintetes törvényhatósági Bizottság és Méltóságod jóindulatu támogatásáért a vármegye tisztikarának hárás köszönetét még egyszer kifejezve, azt jövőre is bizalommal kérem. Kiküldik a kandidáló bizottságot Viharos taps. ünneplő éljrn tölti be a termet, a közgyűlés percekig ünnepli Mikecz István alispánt, a hála könnyei csillannak a szemekben és az ováció hatalmas zenekarában ott áli az ünnepelt, aki előtt egy vármegye szive tárul fel, mint drága könyv ezekben -a percekben. Mikecz István alispán átadja a vármegye ősi pecsétjét, amely gyöngyös tokbac van az elnöki asztalon. Most dr Erdőhegyi Lajos főispán szólal lei' és felkérésére, Mikecz István alispán javaslatára a törvényhatósági bizottság Mikecz Dezső, Komiss Ferenc és dr Kovách Elek bizottsági tagokat választja be, dr Erdőhegyi Lajos főispán pedig dr Kállay Miklós kereskedelmi államtitkárt, Ujfalussy Dezső és dr Nánássy Andor bizottsági tagokat delegálja a kandidáló bizottságba és a jelölés idejére a közgyűlést felfüggeszti. Néhány pillanat telik ei csupán, a bizottság egyhangúlag Mikecz István alispánt jelöli újra Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék alispánjául. Hatalmas, egyhangú éljen riad fer a jelölés hallatára. Szabolcsvármegye törvényhatósága kitörő lelkesedéssel választja meg újra Mikecz István alispánt Az újonnan megválasztott alispánért Megyery Géza felsőházi tag vezetésével küldöttség megy, tagjai Orosz György és dr Vietorisz József. Amint Mikecz István alispán a terembe lép, megujul a kitörő lelkesedés, az ünneplő hivek ovációja. Pr Erdőhegyi Lajos főispán enunciálja az egyhangú választás eredményét és miután Mikecz István alispán letette a hivatalos esküt, dr Erdőhegyi Lajos főispán a következő, mély visszhangbt keltő beszédben üdvözli Mikecz István alispánt : Erdőhegyi Lajos dr. főispán üdvözli Mikecz István alispánt Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Alig egypár héttel ezelőtt Alispán Ur volt az, aki ez elnöki széket szívből jövő, bölcs és okos szavak kíséretében nekem, mint a vármegye élére újonnan kinevezett főispánnak átadta. Végtelen örömmel töft el, hogy ma én vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy Méltóságodnak, mint e vármegye egyhangú lelkesedéssel újonnan megválasztott alispánjának a vármegye ősi pecsétjét által adhatom s ezzel egyidéjüleg Alispán urat elsőnek üdvözölhetem. Alispán Ur! Nem kitaposatlan ösvény, nem járatlan, nem uj ut az az Alispán Ur számára, melyen mint a törvényhátóság első tisztviselője, most újra elindul, "hogy a nehéz és súlyos időkben megacélosodott mély tudását és gazdag tapasztalatait szeretett vármegyéje javára tovább gyümölcsöztesse. Alispán Urnák e mai megválasztásával a sors, a jóságos Isten megadta azt a csak keveseknek kijáró alkalmat, és lelietőséget, hogy arra — tudtommal mindig csak a közérdeket szolgáló, biztos és szilárd alapra, fundamentumra, melyet az elmúlt 10 éves alispánsága alatt e vármegyében lerakott, most e reánk következő, hisszük és reméljük, boldogabb uj 10 esztendőben, mint egy befejezett egészre a tetőzetet, a koronát reá tehesse. £n a magam részéről mig egyfelől szivem teljes melegével üdvözlöm Alispán Urat, misfefől biztosithatom, hogy e főispáni székből, legalább is, amíg ebben nekem szerencsém lesz ülhetni, minden a nemzet, a haza s e mindnyájunk szivéhez annyira hozzánőtt vármegye érdekeit szolgáló lépése és törekvése a leghathatósabb, a legodaadóbb támogatásban fog részesülni. ígérhetem ezt, ugy érzem, annál is inkább, mert hiszem és remélem, biztosan tudom, hogy Alispán Urat minden lépésében, minden ténykedésében, miként a múltban, ugy a jövőben is mindig csak ez árva, siró nemzet, e csonka haza s e mindnyájunk által annyira szeretett vármegye egyetemes érdeke az, mely irányítani, mely vezetni fogja. Isten éltesse, Isten vezéjelje Alispán Urat! A főispáni üdvözlő beszéd után, amelyet mint a vezérségre hivatott szivek összedobbanását, megindultan hallgat a diszgyülés és a beszéd végeztével, annak áldást kérő szavait megerősíti á lelkek őszinte szeretete. Az üdvözlő szavakra Mikecz István alispán uj munka szociális kötellességvállalás fogadalmával i válaszol a következő beszédében: Mfkecg István alispán legfőbb programmja: a bábura szerencsétlenemet gyámelitása Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! A közigazgatás rendezéséről alkotott 1929. évi XXX. t. c. intézkedései alapján a vármegye választott tisztikarának az 1907. évben megtartott általános 'tisztújítás, valamint az azt követő időközi "váilasztások alkalmával is nyert megbízatásukat az újonnan alakított törvényhatósági bizottság rendelkezésére bocsátani kellett. — Ezen törvényes rendelkezés folytán én mint a vármegye első választott tisztviselője az egész tisztikar nevében a Kormány igen tisztelt képviselőjének, Főispán ur őméltóságának amidőn állásunkról való lemondásunkat bejelentettem s a kezeimbe letett kormányzati ás végrehajtó hatalom külső jelvényét, — a vármegye nagypecsátjét — átadtam, egyben soha nem múló hálánk és szívből fakadó mélységes köszönetünket tolmácsoltam azon fel" nem értékelhető támogatásért, melyben bennünket vármegyei tisztviselőket igazán neház, küzdefmes és felelőségteljes munkálkodásunk közepett a tekintetes Törvényhatóság, Méltóságod és nekünk igen kedves hivatali elődei mindig tá- * mogatni szívesek voltak. Ma, soha el nem gondolt nehéz időben teljesített közel 11 évi alispáni'szolgálatom után — a tekintetes Törvényhatóság, a várnjegye alispánjává ismét egyértelmű bizalommai megválasztani méltóztatott . \ Ezen előttem örökre emlékezetes ünnepnapon, amidőn már a lemondásunk alkalmával .^szolgáltatott hatalom külső jelvényét is, ,engem érdememen felül magasztaló szép, szívélyes szavak kíséretében visszakaptam

; s ezzel a vármegye közigazgatásának vezetését ismét átvettem — a hála és köszönet szavai hagyják et elsősorban is ajkaimat. Köszönöm a tekintetes Törvényhatósági Bizottságnak, hogy 2 engem az általam annyira szeretett vármegyém alispánjává ismét megválasztani méltóztatott, s ezzei módot és alkalmat kaptam, hogy a vármegye Közönségének ügyeit a mai súlyos időkben intézhetem, azok között is hogy küíönösen a Hazájuk védelmében rokkantakká letteket és gyámolitás nélkül maradottakat továbbra is támogathatom. s haladhatok azon az uton, mely legjobb meggyőződésem szerint az egymás kölcsönös megértésére és megbecsülésére fog vezetni. Köszönöm Főispán Ur Őméltóságának is, hogy engem a vármegye igénytelen szolgáját megválasztásom alkalmából szeretetteljes, meleg, biztató szavakkal üdvözölni kegyes volt. Harmincnegyedik éve, hogy a Törvényhatóság szolgálatában állok, mely hosszú idő alatt szivemnek minden érzését, idegeimnek lelkemnek mmden rezdülését a közjóra igyekeztem, — hűséggel, becsülettel — szolgálatba állítani. Én érzem, tudón;, tekintetes Törvényhatósági Bizottság az én erőimnek fogyatékosságát, tehetségem korlátolt voltát, ismerem viszont azon sokoldalú és nehéz feladatot, mellyel — különösen a mai súlyos, aggodalmat keltő gazdasági viszonyok között — megküzdenem kell: de én, élköteleztem magam, hogy szivem minden szeretetével, lelkem erős akaratával, híven és hittel, fáradhatatlanul, teljes odaadással fogok tovább is Hazánk feltámadásának biztos reményével szolgálni, hivatalos kötelességeimet mindig pontosan teljesítem! s a Törvényhatóságnak gondjaira bízott értékeit lelkiismeretes hűséggel megőrzöm. Ha pedig a mindnyájunk sorsát bölcsen intéző jóságos Istenünk nekem erőt adand s ha továbbra is szerencsés lehetek bírni a Törvényhatóság nagyértékü bizalmát és Főispán Ur támogatását megnyerhetem: akkor nincs kétségem hogy nekem igen kedves tisztviselő társaimmal teljes egyetértés, sel munkálkodva, nemcsak, hogy fe tudjuk küzdeni az elénk tornyosuló akadályokat, — hanem hasznos és áldásos munkát fogunk Hazánk, de különösen szűkebb hazánk " - vármegyénk javára végezni. Mégegyszer köszönöm a tekintetes Törvényhatósági bizottságnak az irányomban ismét megnyilvánult nagyértékü bizalmát. Sállay Miklós dr. államtitkár üdvözli a törvényhatóság nevében likecz István alispant Mikecz István alispán szavait hatalmas óvációval fogadja a közgyűlés, amelynek soraiból Kállay Miklós dr. kereskedelmügyi államtitkár emelkedik szólásra, hogy a törvényhatósági bizottság nevében köszöntse a vármegye alispánját. Kállay Miklós dr". államtitkár következőket mondotta : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság. E jelentős, nagy aktus, amelyben részt veszünk, befejezése annak a rekonstrukciós munkának, amely az elveszett háborút követő nyomasztó évek után indult meg, egy nagy rekonstruációs munkának, amelynek befejezésül 4 az ezeréves ősi vármegye újra támad, hogy függetlenül gyakorolja ősi jogait, hogy függetlenül, szabadon megválassza uj tisztikarát. Csodás folyamat ennek a nemzetnek életében, a megyék életfolyamata. A magyar vármegye, ez az ősi intézmény és vezetőhelyen az ősi Szabolcsvármegye uj életre kél. e megye élete soha sem szűnt meg. A háború alatt, a háborút követő válságos időben, a komunizmus és az oláh megszállás alatt is élni tudott lelkileg és formailag. És a mikor az intézményeknek egész sora megujult, hogy közreműködhessen az uj feladatok vállalásában, a megye ebben a ; rekonstrukcióban elmaradt. Miért ? Kérdezhetjük. Azért, mert a megye átalakulása nem volt sürgős. Egyes intézmények szellemét, pozícióját nem a forma adja meg s a vármegye lényegét sem a formális átalakulás, hanem az, hogy a vármegye a nemzet életétől elválaszthatatlan fogalom. Nem volt szüksége a vármegyének forrhális [átalakulásra, mert minden életműködése a nemzet életét táplálta. Ez a megyebizottsági közgyűlés most formálisan választott, alispánt választott, de az igazi választás nem itt, nem az itt felhangzott közfelkiáltásban történt, hanem a lelkekben iránta táplált bizalom döntötte el. A lelkekben mindennap újra megválasztotta a vármegye alispánját. (Lelkes taps és éljen) Üdvözlöm az ő személyében a régi alispánt amikor most formailag dokumentáltuk, hogy tiz év óta minden nap megujuló nagy szeretettel, bizalommal választottuk meg. Tiz év előtt lett első izben alispánunkká. Olyan idők voltak azok, amikor nagyon kellett vigyáznunk, hogy ki kerül a vármegye élére. Akkor ez a vármegye remegve szorongott az ország sarkában, s csak az a remény éltette, hogy amikor határain tul világfelfordulás volt, itt magyar életet lehet teremteni, magyar gondolkodást, magyar hitet, magyar embert és magyar vagyont lehet megmenteni. És akkor a mi alispánunk ennek a megyének az élén átsegítette a nagy válságokon a vármegyét, nem mint eszmét, de átsegítette embereit, kis egzisztenciáit, átse» gitette vagyonát, hogy meginduljon a vármegye a teljesedés utján, hogy belekapcsolódhasson a nemzeti élet teljességébe Tiz év után, az alispán megválasztásának tiz éves jubileumán nem adhatunk neki szebbet, mint azt a kijelentést, hogy jól választottunk 10 év előtt. (Lelkes éljenzés és taps) Azt, akit tiz év előtt várakozással ültettünk az alispáni székbe, most elismeréssel emeljük újra oda Ami akkor remény volt vele