Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-15 / 287. szám

JSTVfRYIDéK 1929. december 15. Mezőgazdaság á gazda legszorgalmasabb munkása Télen a nagy természet nyug­vóra tér. Vetéseink fejlődése meg­áll, az állatok téli álmúkat alusz­szák. A föld, a szántás csontke­ményre fagy, pihen az egész ter­mészet. A téh pihenés látszata azonban csak csalóka kép. A valóság az, hogy a természet nem ismer pi­henést, örökösen munkában van. A tél az a rejtélyes évszak, amely csendesen végzi feladatát, amely­nek a jövő termésre kiható ter­melő munkáját csak mély búvár­kodó megfigyelésekkel 'tudjuk kö­vetni és méltányolni. A tél a gazda egyik leghálá­sabb, legszorgalmasabb munkása, mert a termőföld utolérhetetlen előkészítője a termelésre. A fagy és az ofvadás az a két fojyamat, amely egymást szüntelenül fel­váltja, óriási munkát végez a talaj szerkezetében. Az őszi esőktől .át­ázott szántónk az első téli fagyra lényegesen megváltozik. A ned­ves föld, ha megfagy, a jéggé fagyott víz óriási nyomást gyako­rol a talaj részecskéire, mert a megfagyott víz térfogatát 10 szá­zalékkal "növeli és ez oly nyomást gyakorol, amelynek hatására a szik Iák ís megrepednek. Az őszi szán­tás nagy hantjai a fagy hatására szétrepednek, összeomlanak, szét­esnek. Ez a tél termékenyítő mun­kája, mert az igy porhanyitott talajban a vetőmag jó ágyra talál, benne gyökereit könnyen szétter­jeszti és erősen fejlődik. A télnek ezt az óriási munkáját különösen a nehézmunkálatu agya­gos talajok tudják értékesíteni. Itt azonban nemcsak fizikai mállasztó hatása van a fagynak, hanem bo­nyolult kémiai folyamat következ­tében az agyagtafaj fokozatosan morzsás szerkezetűvé válik. ' De a télnek nagy haszna a ter­melésnél még abban is megnyil­vánul, hogy a lehulló csapadék a jól előkészített talajba jóformán mind behúzódik, mert az elpárol­gás csekély. A nyári szárazság leküzdésére most kell a vizet a ta­lajunkba raktározni, hogy abból fedezzük .növényeink vízszükségle­tét akkor, mikor a nyári esők el­maradnak. Ezt a célt szolgálja az őszi mélyszántás. Az őszi szántás ugy dolgozik, mint a szivacs, mely a vizet elnyeli. Az őszi szántás következtében méfy réteget áztat fei a téli csapadék. Szántónk szin­te meghízik a viztőí. A gazda egyik értékes munka­társa téren a hó. A hó elsősorban megvédi a vetéseket a kifagyástól. Elmondhatjuk, hogy a hótakaró a vetések bundája, mely a legna­gyobb fagyokkal szemben is meg­védi növényeinket a kifagyás ve­szélyeitől. A hótakaró haszna vi­tán felül áll ugyan, de vannak esetek, amikor a gazdára veszélyt jelenthet. A hó ugyanis a vetések kipáüását és megfulladását okoz­hatja., _____ Kípállás akkor következik be, amikor a hó még meg n»m fagyott földre hull. Ilyen esetben a hó alatt növényeink tulnedvességbe kerülnek és igy a rothadás veszé­lye áll fenn, ezt a folyamatot mond ják kipállásnak. A vetések megfulladása alatt azt értjük, hogy a hó alatti levegő ki­cserélődésének hiánya miatt a nö­vények elpusztulnak. Kárt okoz­hat még a tél a növények kifa­gyásával és felfagyásával. A téli fagy és egyéb károk ellen külön­féleképp védekezhetünk, amelyek­:ieK alkalmazása helyes időben és megfelelő módon sikerre vezethet. Ezek meHett is a szigorú tél és a különböző károk következtében ve téseink erősen meggyengülnek. A tél segítségét fokozzuk, kártételéit eHensulyozzuk, ha a hó elolvadása után közvetlenül vetéseinket felül­trágyázzuk. A feitrágyázásra legal­kalmasabbnak bizonyult hazánk­ban a mésznitrogén, amelynek használatát az okos és előrelátó gazda még kevésbbé megrongált, vagy visszamaradt vetéseinéi is j minden tavasszal alkalmazza. A f mésznitrogént fejtrágyaként feb ruár végén, március elején, a nö vényi élet megindulása előtt szór juk ki kat. holdankint 40 -100 ki fogramot és utána boronáljuk be Az elmondottakból látjuk, hogy a tél a termelés szempontjából sok kai több figyelmet érdemei, mint amilyenben részesítjük, mert a téh időjárást egyrészt igen előnyösen használhatjuk .a jövő termések biz­tonsága és nagysága érdékében, fnásrésít meg a figyelmes gazda védekezni is tud esetleges kártéte­lei ellen. Megjelenik a karácsonyi könyvpiacon Fehér Gábornak a NyirvMékben folytatásokban löKéfet! regénye: 1 semmibe ivelő hidak (A Nyirvidék tudósítójától.) A Nyirvidékben egy idő óta nagy örömmel üdvözlik olvasóink Fehér Gábor nyiregyházi leányii­ceumi tanárnak mély lelkiségét fel­táró regényét', amelyet lapunk nap­ról napra folytatásokban nyújtott. A regény fokozódó érdeklődést keltett. A kezdetben egy vasúti ismeretség megszokott rajzával in­duló regény mind komolyabb prob­lémát vetett felszínre és alakjainak egyszerűségében mély misztikum forrósága éreződött meg. Olvasó­ink várva várták a Semibe . ivelő hidak cselekményének és lélekeme­lő párbeszédeinek kiforrását a lé­leklátás édes tokaji boráig, ameíy J nek megejtő ereje és ize boldo­gító java az életnek. Akik nap­ról-napra részletekben olvasták a regényt, most azt hangoztatják, hogy szeretnék könyvalakban is viszontlátni, m^g egy szer elolvasni, Mások egyenesén azt várták a re­génytől, hogy mihamarább könyv­aíak teljességében lásson napvilá­got. Most örömmel jelenthetjük az érdeklődők széles körének, hogy ezer: a héten megjelenik Fehér Gábor könyve, amefy a nyíregy­házi könyvpiac büszke érdekessége fesz, de amelyet országos viszony­latban is érdeme szerint fognak méltatni a tisztult irodalmi érté' kek keresői és élvezői. Nobel-díj aiapitéjának izgalmas élete Az idei Nobel-dij kiadása alkal­mából a nagy világlapok megint felelevenítik a díj alapitójának, No­bel Alfréd dinamitgyárosnak külö­nös életét. Ez a lángeszű mérnök és dúsgazdag ember ugyanis igen boldogtalan életet élt. Kívülről nézve ugy látszott, hogy minden sikerült neki, hogy mérhetetlen gazdagsága miatt boldog lehet ás éppen az ellenkezője történt, mert egész életében a legszerencsétle­nebb embernek érezte magát. Két álmot hajszolt hiába: reménytelenül szerelmes volt és — különös paradoxon — minden erejével a békét ke­reste, melyet mint a legvesze­delmesebb robbanóanyagok föltalálója majdnem lehetet­lenné tett. Stockholmban született 1861-ben Apja szintén mérnök volt, aki rö­viddel fia születése után az orosz kormány meghívására Pátervárra ment, hogy ottan fegyvergyárat rendezzen be. Nóbei Alfréd első éveit igy Oroszországban töltötte. De tizenhétéves korában már Ame­rikába megy mérnöki tanulmányok vezetésére. A krimi háború idejé­ben tér vissza Oroszországba, ab­ban a pillanatban, amikor éppen apja fegyver­gyára valóságos aranybányá­nak tekinthető. A háború után Svédországba megy és robbanóanyagok tanul­mányozásával kezd foglalkozni. 1883-ban jelenti be első szabadal­mát »a biztos nitrogiycerin előállí­tásáról^ mely szerinte a vele dolgozó mun­kások számára semmiféle vesze­delmet nem rejt magában. Pár hónappal később rettene­tes robbanás pusztítja el a gyárat. A robbanásnál sok munkás mellett Nobel Alfréd öccse is életét veszti. A . közvélemény rendkívül föl van izgatva ellene, s a svéd kormány megtiltja, hogy gyárát Stockholm közelében újra fölépítse. De a vi déki városok is tiltakoztak a gyár építése ellen, úgyhogy laboratóriumát egy gőzhajón kénytelen felállítani, melyét Svédország egyik nagy tavának közepén horgonyzott le. Laboratóriumi kutatásait 1867­ben fejezi be a dinamit föltalálásá­val. A találmány gyakorlati értéke nemcsak hadi szempontból, hanem a bányászat és ipar céljai számára is annyira nyilvánvaló, hogy No­bel a svéd kormánytól engedélyt kap végül arra, hogy gyárát szilárd területen építse föl. De rövid idő múlva egész sorozat katasztrófális robbanás lázítja föl újra ellene a világ közvéleményét. Egy német utazó, aki bőröndjében pár kiló dinamitot vitt, NeYyork egyik hoteljében szállott meg. A A bőrönd felrobbant és a robbanás erejétől nemcsak a szálloda, hanem a szomszédos három ház is ősz. szeomlott. Rövidéi azután több tonna dina­mit robbant föl egy hajón, melynek egész személyzete, hetvennégy ember életét vesz­tette. !IHB! • I Passepartoukat ialéses kivitelben készít a lóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi wt 9. sz 75TI-J Ha karácsonyra babát vásárol, kérje Mindenütt a világhírű matyó védjegyű Kató-babát, mert árban, minőségben vezet! •VÍBJtClY Minden jobb játékkeres­kedésben kaphatója K. 52.689—1929. sz. Hirdetmény. A Nyirvizs^abályozó Társulat alapszabályainak 8. §-a értel­mében a 100 holdnál Kevesebbel bíró ártéri birtokosok csoportba állani, megbízottjukat minden év december havában a következő naptári évre megválasztani és azt a társulat igazgeióságához a kö vetkező év január havának 15 napjáig bejelenteni kötelesek, ellenkező esetben a város által lesznek képviselve. Felhívom ennélfogva a város határába tartozó és önálló sza­vazattal nem rendelkező kisebb ártéri birtokosokat, hogy cso­portbaáliás és megbízottjuk kije­lölése végett a városháza nagy­termében folyó évi december hó 29. napján vasárnap d. e. 11 órakor jelenjenek meg. Nyíregyháza, 1929. december 7. Dr. Bencs Kálmán ic. kir. kormánjfőUnácsos 7864 polgármester. Házikenőcs Bőrvisiketéi, bőrkiütés, mindenféle tömSr háziszere. Egy házból sem szabad hiányozni! 7678-3 Ára 4 pengő. D R JUTASSY tanár Kozmetikai gyógyintézete készítményei 36 év alatt ismertté é« köz­kedveltté lettek. Minden elképzelhető szép­séghiba ellen a tudomány haladása szerint folyton javítva készítjük gyógykozmetikai szereinket s azok megválasztására, valamint a kezelésekre, személyesen, vagy levélben, díjtalanul s orvosi diszkréció mellett adunk fel­világosítást. Szereink kaphatók minden gyógy­szertárban, illatszertárban és drogériában. Főraktár: Dr. JUTASSY KOZMETIKA Budapest, IV., Kossuth Lajos u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents