Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-14 / 286. szám

JífÍRYIDÉK. 1929. december 14. Cermaíorgácsok , i Irta: Nagy Vífmos. Hogy is van az a bizonyos természettudományi arapefv, az energia megmaradásának elve?! Igen! Ugy, hogy semmi sem vész ei a természetben! Szóval sehol sem vész el semmi, mert ami elveszettnek látszik, az átalakult formában ismét megjelenik! Tanárok! Ha példát kerestek ennek az elvnek világos és megkapó szemléltetésére, a sok, általatok bölcsen tudott példán kivül jegyezzétek meg, amit Bener kolléga mutat a világnak akkor, amikor a cseh nációt berangsorolja a »győ» zők« közé. A csehek közismert nemzeti energiája ugyanis két letagadhatatlan gesztusban merült ki. Az egyik a kezek energikus feltartása volt a harctéren 1918. október végéig, a másik pedig az a bizonyos »cseh körzés«, amely — hogy cifrázás nélkül fejezzük ki magunkat — lopást jelent. íme, most ez a két energia átalakult győzelemmé! Kissé furcsa, de igy, van! A csehek győztek, — csak mi győzzük. A mi régi közmondásunkat is jó lenne már revízió alá venni. — Mert nekem nagyon sok koránkelő ismerősöm van és még soha egyiktől sem hallottam, hogy aranyat felt vofna. Ellenben olyasmit már igenis hallottam, hogy aki másnak vermet ásott, az aranyat fett. Ott vannak például — a bányászok. Vagy, ha átvitt értelemben veszszükisaíeremásást, ami adequát jelentésű áz »eláztatássaí — ott vannak az oláhok !l Addig 'ásták nekünk a vermet a nagyantantnál, amíg ime, ugy-e, hogy. aranyat feltek i Mig ellenben, aki korán kel és verem felé visz az utja — az maga esik befe! Ugy-e a világháborúhoz is mi elég korán kel- j tünk hát nem magunk estünk I beie ?! Ajánlom a közmondásaink 1 átértékelését a Magyar Tudományos Akadémia figyelmébe, mert , az igazság az, hogy »aki másnak vermet ás — aranyat Iel« és »aki korán kei maga esik bele«. A szállóigékkel is baj van! A régi rómaiak azt mondták: »St vis pacem-para beííum«. (Ha békét akarsz — csinálj háborút.) A Páris-környéki békediktátu mok ezt a szállóigét is megfordították, mert az általuk teremtett helyzet azt kiabálja: »Si vis bellum — para pacem«. (Ha háborút akarsz — csinálj" békét.J Általában azt hiszem, hogy az 5 arisztotelészi logika teljesen csődbe jutott. Én már jó ideje ugy vagyok, és lígy gondofom rajtam kivül még nagyon sokan, hogy még jó társaságban sem merek logikusan gondolkodni, mert elmebefi állapotom könnyen gyanússá válhatnék. Van egy kedvenc és eléggé találó kifejezésünk erre a gondolkodásbeli virvárra, az, hogy cirkusz és ha a jóvátételi konferencia párisi különítményére gondoíok és az ott hozott nyaktörő határozatokra csak ez a két szó buggyan ki belőlem, hogy - cirkusz maximusz! Az egyik tárgyalási efv, nagy megnyugvásomra szolgálna, ha az egész vonalon kötelezően keresztülvihető vofna az t. i., hogy »hitelezőből nem lehet adós«. A kisántánt követeli most ennek az elvnek szigorú megtartását ís nekem jól is esnék, ha én mint néhai hitelező és jelenlegi 'adós visszatérhetnék a hitelezői j'ogi állapotomba. De, hogy kisántánték miért követelik ezt a maguk jészére, azt mégis csak — hogy ABBÁZIA PALACE HOTEL BELLEVUE Kellemes téli tartózkodás. Nappali hőmáraéklet 15—200. Megnyitás december közepén. Mérsékelt karicsoDyi és ojévi arr&nzimiook. Nagy ünnepélyek, azilves'.terbál, ötórai teák. Meleg tenger vízfürdők a házban. Karzene 7755—12 enyhén szóljak — szemtelenségnek tartom, mert reájuk az arisztotelészi fogika szerint épen az erTenkező elv vonatkozik, az t. 1., hogy^sadósbói nem Tehet hitelező®. A másik cirkusz maximuszi gondolat az optánsoknak a magyar jóvátételi fízetményekből leendő kártalanítása. Az állambolsevizmus leg'hivatottabb szédelgőjének Títuiescunak kedélyes ötlete ez. Ezer szerencse, hogy az ennek az elvnek bedűlt »tizenegyek« kisebb tolvajIási esetekben nem ítélkeznek, mert az én aranyzsebóxámnak minden körülményben kiderített ellopása ügyében azt az ítéletet kapnám, hogy »az ellopott arany*zsebórám bíróilag is megálla pnott értékét én, mint károsult fizessem ki — a tolvajnak, küíönbem végrehajtás terhe alatt.« A népek sorsát intéző magas testületek ököljogászi zseniáfitásának ez a mértéke már — azt hiszem Lombrosó szerint ís — erősen bei lendült az őrültség területére. De várjunk csak! Majd kiderül a vallatásnál, hogy ki az őrült?! A tiszanagyfalni községi írnok harca volt főnőkével szemben ftyilölte a főjegyzőt — Kétrendbeli okiratkamísitással vádolta meg a főnökét — Kihallgatták a község képvtselőtestfiletét. Az igyész a vádat elejtette (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Borcsik Lajos Miklós tiszanagyfa lui községi írnok feljelentette régi haragosát Gurbán Lászfó volt községi főjegyzőt, aki hosszúidéig az irnok főnöke volt. A feljelentésben az irnok azzal vádolta meg Gurbán Lászlót, hogy az 1925. évi községi számadást nem tárgyaltatta le a képviselőtestülettel s az erről szóló jegyzőkönyv hamis, azt Gurbán maga szerkesztette. Ugyancsak az 1926. évi zárszámadás jóváhagyásához a ,fefjefentés szerint Gurbán nem létező okmányokról hivatalos másolatot készített s ezt terjesztette fel a vármegye alispánjához. A kir. ügyészség kétrendbeli okirathamisitás bűntettével vádolta meg az 1928. májusában benyújtott feljelentés alapján a volt főjegyzőt, akit a kir. törvényszék Brenner tanácsa tegnap délelőtt vont felelősségre. Gurbán kihallgatása során emelt hangon utasította Vissza a vádat, amely szerinte kizárólag Borcsik I Lajos Miklós bosszújából ered, majd okiratokkai bizonyította be a vád alaptalanságát. Az első vádponttal 'szemben a megidézett képviselőtestületi tagok vallomása alapján is teljes bizonyítást nyert, hogy a községi számadást a képviselőtestület igenis letárgyalta s azon a testületi tagok határozatképes számban voftak jelen, mert az 1886 évi 22 t. c. 57. szakasza értelmében elegendő a határozatképességhez 4 tag jeTenléte is. De a második vádpontot is meg döntötte objektív érvelésével, előterjesztett okmányaival Gurbán L. és bebizonyította, hogy a feljelentésben foglalt állit ás nem felel meg a valóságnak. Borcsik a törvényszék előtt sem tagadta, hogy Gurbánna! szemben gyűlölettel viseltetik, nem tagadta, .hogy feljelentésévef a bosszúvágyát akarta kielégíteni, mire a kir. ügyész Gurbánnaf szemben a vádat elejtette s a kir. törvényszék megszüntette az efjárást. A nagykállói vásáron osztrák állatorvos jelent meg és ellenőrizte az egészségügyi szolgálatot Novemberben 24 veszett ebet irtottak ki a vármegyékéi (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Fekete Jenő m. kir. állategészségügyi, főfelügyelő a közigazgatási bizottság tegnapi üfésén a következőket jelentette a vármegye állategészségügyéről: Lépfenével fertőzve volt 2 község. Megbetegedett 12 szarvasmarha és 3 darab ló, mind elhullott. Veszettséggel fertőzve vpft 24 község. Megbetegedett 3 darab vasmarha, egy juh és 24 eb. Valamennyit kiirtottuk. Ragadós száj- és körömfájással fertőzve volt 8 község. Megbetegedett 305 szarvasmarha és 212 drb. sertés, gyógyult 246 drb. szarvasmarha és (?) drb. sertés, a többi kezelés alátt van. Juhhimíővel fertőzve volt 2 község. Megbetegedett 900 juh, gyógyult 191 és elhullott 109 juh. Rühkórrat fertőzve volt 3 község. Megbetegedett 4 fő, gyógykezelés alatt van. Sertésorbánccal fertőzve volt 16 község. Megbetegedett 26 sertés, gyógyuft 2 drb. elhullott 24 darab sertés. Sertéspestissel fertőzve volt 31 község. Megbetegedett 879 sertés gyógyult 778 és elhullott 101 drb. Jelentem, hogy november hő 2S-án a nagykállói vásáron az osztrák állatorvos ellenőrizte az Értesítés! Tisztelettel van szerencsém értesíteni a mélyen tisztelt nagyürdemü fi rvla'foTriA'f a Kossuth LájOiközönséget, hogy MOUU-UAIÜIJÜIIIÜIJ ö

tcáról Bercsenyi-utcára (a postával szemben) helyeztenfát. Legfőbb törekvésem, hogy a tisztelt rendeli közönséget a mai kor igényeinek megfelelően legszebb kivitelben és a legszolidabb árak mellett kielégíthessem. Szabaszati tanfolyamom külföldön végeztem, mely dicsérő oklevéllel lett kitüntetve. A nagyérdemű közönség szires pártfogását kérve, — _ tisztelettel LÉNÁRT IMRE angol uri ciivitsaabo. 7764-12 | állategészségügyi szakszolgálatot és a vásártér berendezését, nemkifogásolt semmit. Az esetet & m. kir. földmivelásügyi minisztériumhoz bejelentettem. Készülnek a két Pengősök. Az állami Pénzverdében folyi az ezüst két pengősök készítése, amelyek kb. akkorák lesznek, mint a békebeli ezüst forintok. A két pengősök után öt pengősöket fognak verni. CUKRÁSZDÁMAT a Bethlen-utca 2. sz. alól Zrínyi Ilona-utca 3. sz. alá, a ró». kath. bérpalota melletti •l»ő fidethelyiiégbr helyeztem át. »p<w aézx evkrátr 77Í7-4 A bszáfe típasa szerint kertietekre osztják az országot A földmivelésügyi kormányzat mielőbb megkezdi * a gabonatárházak felállítását, mert a magyar gazdáknak elkerülhetetlen szükségük, van ezen intézménynek a megteremtésére- Elsősorban ís, hogy megfelelő tőkéhez jussanak, továbbá pedig, hogy a gabonaexport nagyobb lendülettel megindulhasson. A kormány ebből a szempontból is cselekvésre érettnek itéli. meg a helyzetet. Mivel a "külföld egytipusu gabonát szeret és egvtipusu gabonának az elhelyezése a külföldi piacokon csak akkor valósítható meg, ha azok minőségileg kiállják a versenyt a Manitóbuzákkal, ezért a gabonatárházakat tisztító és rostáló gépekkel is felszereli az állam,, amely tulajdon képen a gabona szortírozását fogja végezni, ugy, hogy az exportgabona már egyenlő minőségű lesz. A kormány egyébként a tapa^ talatok alapján elhatározta azt 'is

y hogy a jövőben bizonyos buzatipusokat hoz forgalomba és szortírozza az egyes vidékeken termő buzafajtákat. Ezentúl tehát elérhető lesz az, hogy exportra lehetőleg csak egyfajta búzák kerülnek. Az országos fisztkisérleti 'állomás megállapítása alapj'án feerüietefcre osztják be az országot. Cs minden kerületnek meglesz a speciális buzafajtája. Külön kerület'lesz a Tiszántúl, term^^tes ra jonokba le«»z osztva a Tiszavidék is, a Dunántui Somegymegyévet együtt ujabb kerületet alkotnak, a nyugati határszélen pedig , ismét más típus termelésére rendezkednének be a gazdák, akik egyfajta vetőmagokat kapnak a már kipróbált fajtákból a gazdasági felügyelőségek utján. Tavaszra készen íesz az uj biz tositási törvény. Régóta szükségessé vált mái, hogy ugy a közönség, mint a biztosító vállalatok érdekében az uj biztosítási törvény elkészíttessék, amely felölelje a jelenleg érvényben lévő törvényeken és rendeleteken tul a gyakorlati élet és a külföldi biztosítási' tudomány tapasztalatain alapuló ujabb megállapításokat. A kormány a biztosítási kódex tervezetének elkészítésére már kiadta a megbízást és előre láthatólag tavaszra a végleges szöveg rendelkezésre fog áL Jani.