Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-14 / 286. szám
3 jéámmésL 1929. december 14. Levél Hendersonnak Uram, mi örömmel hallottuk, hogy a január 13-iki genfi konferencián ön fog jelentést tenni a magyar-román optánsügyről! Minden szimpátiánk Ángfiáé, a függetlenség és az alkotmányosság hazájáé, mi meg vagyunk hatva hogy ön személyesen foglalkozik verünk olyan hatalmas állam képviseletében, mint az Ön hazája. Van azonban valami, amire előre fel „keli "hivnunk az ön figyelmét is: a legutóbbi évek története bebizonyította azt, hogy Magyarországot és általában a magyar ügyeket sokkal nehezebb igazában megismertetni, mint Assuán, Nepál, vagy akár a Fidzsi-szigetéft viszonyait. Mindenüvé, a világ bármely tájára elérkezik a Daily Maily, a Times tudósítója, önök mindenütt tartanak hírszerző ügynököket, akik az illető gyarmat, vagy egzotikus földterület viszonyairól tájékozást adnak, Magyarországra azonban nem áll ez. Mi sokkai messzebb vagyunk Angfiától, semhogy ügyeinket össze ne tévesztenék a hazugságok és ferdítések óriási áradatában más ügyekkel. Körülbelül tiz éve törvényesítettek Trianonban egy oly anarchikus állapotot, amely azóta jogálíapottá lépett elő szerződéseken és jegyzőkönyvekben, ami azonban végeredményben nem állhatott elő ' másként, minthogy Európa diplomatái és közgazdászai a baklövések végzetes sorozatával* brillíroztak. Döntöttek Magyarországról, tizennégy millió ember sorsáról, hatvanhárom vármegye jövőjéről , és hovatartozásáról olyan előkelő j urak, akik ragyogó sikerrel végezték ei a legfelsőbb politikai kurzust, de képességeik csütörtököt mondtak egy egyszerű kérdés előtt, amely itt ég és lángol a közvetlen szomszédjukban, anélkül, hogy az oltásra gondolnának. Ezek az urak akkor igen radikális megoldáshoz folyamodtak: mivel a békeszerződés hibája is, letagadták a hibát és tagadják álhatatosan ma is, azért, hogy a békeszerződés papirosát megmentsék. Uram, amidőn ön Genfben a világ lelkiismerete elé lép, hogy a békeszerződések által teremetett j lehetetlen helyzet egyik részletéről előadást tartson, mi ismerve a diplomácia borzasztó baklövéseit, kénytelenek vagyunk még 1929. végén is egypár olyan dologra felhívni Genf, Hága és Páris, sőt London figyelmét is, amelyeket már a XVI. században is illett ugyan tudnia minden európai embernek, de a v legutóbbi tiz esztendő tanúsága szerint még ma sem tudnak olyan emberek sem, akik Európa vezető fér'fiainak tartjak magukat. Elsősorban tudomására keh hoznunk önnek, hogy a magyar történelem Európa Keletén a Krisztus utáni X-ik században kezdődik és hegy amikor Csehországról, román népről, szerb államról még nem beszélt a történelem, a Kárpátok medencéjében már egy kulturnáp szervezte meg a maga uralmát, ez a nép a magyar volt. Fei kell hivnunk a figyelmet arra is, hogy ma, minden elnyomatás és vérvesztés után is van egy önálló, sajátkulturáju magyar nemzet, meTynek kormánya nem Prágában, nem Bukarestben, de nem is Belgrádban és Bécsben mondja ei véleményét, hanem egyenesen a világ színe elé viszi azt a meggyőződését, hogy élnie és gyarapodnia van joga történelménél és történelmi hivatásánál fogva szabad népekés egész államok módjára. Meg vagyunk győződve arról, hogy az emberi "tévedések a történelem folyamán csak megboszulhatják magukat, de nem győzedelmeskednek, ezért figyelmébe ajánljuk az optánskérdés és minden magyar kérdés tárgyalásánál nemcsak mr. Hendersonnak, hanem minden szakértőnek és nem szakértőnek, hogy a magyar kérdés igazságát egy évezred igazolta, egy évtized zsarnoki elnyomása ei nem homályosíthatta, a magyar birodalom népeit, a magyarországi románt, németet, bunyevácot, horvátot és tótot sokkai erősebb szálak fűzik ma is a régi Magyarországhoz, mint azokhoz az uj. államokohoz, amelyek »felszabaditották« őket. Amig Ön és a diplomaták ezt tudomásul nem veszik, addig nem ismerik az optáns kérdést! A nép műveltségét kell fokoznunk, hogyha uj Bethlen Gábor jön — megértésre és követésre találjon — mondotta Rugonfalvi Kiss István a tegnapi nagy Bethlen ünnepen (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Impozáns vallásos és hazafiúi érzéstői áthatott ünnepség színhelye volt tegnap délután a vármegyeháza díszterme. A Középszaboicsi Ref. Egyházmegye lelkészi egye sülete tartotta hatalmas erkölcsi erőt sugárzó Bethlen emlékünnepét. A diszterem széksorai, a karzatok színültig megteltek a Bethlen név gyönyörű szimbólumáért tettekre lelkesüllő közönséggel. — Ott láttuk a protestáns egyházi, katonai, polgári társadalom kiváló reprezentánsai mellett a katholikus magyar testvéreinket, ott láttuk egész Nyíregyháza közönségének képviseletét társadalmi és felekezeti különbség nélkül, élükön Mikecz István alispánnal, a vármegye, a város, hatóságok, egyesületek vezetőivel. Az elnöki asztalnál Geduly Henrik dr. ág .h. ev. püspök, dr. Rugonfalvi Kiss István egyetemi tanár és dr. Vietorisz József és Görömbey Péter foglaltak helyet. A kóruson felhangzott az Evangélikus Vegyeskar gyönyörű ének. száma, amelynek szárnyaló akkord jait Krecsák János felkész és Krecsák László karnagy meleg zengésű szólóéneke vezette. Bethlen az emlékezés kertjében büszke szálfa A kar áhítatott keltő éneke után • Geduly Henrik dr püspök emel- I kedett szólásra és a következő len • dületes szavakkal nyitotta meg a Bethlen ünnepet: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! »Az emlékezés az egyetlen paradicsom, amelyből ki nem űzhetnek minket«. A német költő e mélabús mondásának súlyát — de egyúttal az abban rejlő vigasztalást soha nemzet nagyobb időszerűséggel nem alkalmazta magára, mint napjainkban árva magyar nemzetünk. Elvesztettünk jóformán mindent, kizártak, kiűztek bennünket majdnem minden istenadta paradicsomi szépségéből még csak nem is oly régen szép* 1 és hatalmas hazánknak: s nem hagytak meg számunkra mást, csak az emlékezést! Ez ma a mi egyetlen nemzeti "virágoskertünk — messziről csupán merengő szemlélődés, enyhe vigasztalódás kertje. ...De nézzétek közelebbről is e kertet. Ezeken a szelid, kedves és egyébként színdús virágokon kivül van abban még más is!! Vannak abban hatalmas szálfák, diszlombu faóriások, amik dacolni tudnak századok viharaival. Százados büszke tölgyek, amiknek a SZÍVÓS gyökeréről,, ha martalóc kezek a virágos kertet szépségétől, a cliszlombu faóriásokat hatalmas koronájuktól meg is akarnák fosztani, szivós gyökerükről visszapattanna a martalóc kezek pusztító baltája, mert azok bele vannak fásodva, bele vannak erősödve egy büszke nemzet évezredes dicsősége tudatába. A magyar emlékezés virágos kertjében a legdúsabb lombozatú faóriások egyike, akin boldog önelégültséggef pihen meg és lelkesül a nemzefi büszkeség tudata: a nagy hit- és szabadsághős, a legnagyobb erdélyi fejedelem, a szabad magyar nemzet választott királya, "korának első diplomatája, dicső hadvezére s nemzete magas kultúrájának maecenása és szel^mvezére a dicső emlékű Bethlen Gábor fejedelem, akinek halála háromszázados fordulóján gyűltünk össze a kegyeletes hála és emléVárosi Színház Mozgó. VWOHMI Pénteken Szombaton Vasárnap A TITOKZATOS SZÁLLODA mKUm Misztikus detektivdráma S felv. és FARSANG LEÁNYA (FIU, VAGY LEÁNY?) , Viiám szerelmi játék 8 felv. Előadások: Hétköznap: 5, 7, I, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytózsdébea. A ruhatár díjtalan. kezés e szép ünnepén. Mái esténken a magyar tudományos világ, a magyar történelemtudomány egyik kiválósága ajkairól lesz alkalmunk hallani a nagy hős és nagy fejedelem dicső történelmi alakjához mindenben méltó méltatást. A mindenben lebilincselőnek ígér kező előadásnak nem kívánok eíébevágni azzal, "hogy magam is belebocsátkozzam a XVII. sz. ez egyik legnagyobb történelmi alakjának, mindenesetre pedig a magyar nemzeti "történelem egyik tündöklő kiválóságának a jellemzésébe. Azért csupán arra szorítkozom, hogy jóleső érzéssel állapítsam meg, hogy a nemzetünk nagyjai iránt tartozó hálás emlékezés hivó szavát Nyíregyháza hazafiasan érző lakossága állás, felekezet és foglalkozás különbsége nélkül éz alkalommal is híven követte. Szivem melegével üdvözlöm azért összes megjelent kedves vendégeinket s ezek élén az estély illesztris előadóját s amidőn azt kívánom, hogy ez ünnepély hatása afatt nehéz sorsunkban is felüdülve, nemzetünk múltjához mindenben méltó dicső jövendőjében rendületlenül bízva, a dicső muft virágos kertjéből mindenikünk vígyen magával S. maga szivében, felkében egy-egy szál hervadatlan virágot: mai ünnepélyünket megnyitottnak nyilvánítom. Az ünneplő tapssal fogadott megnyitó után dr Vietorisz József c. főigazgató mélyen lenyűgöző erővel adta elő hatalmas Bethlen ódáját, amelyre a fellángoló "érzelmek tapsviharával adott visszhangot az ünneplő sokaság. A fenkölt gondolatokban gazdag, mesteri erővei jellemző ünnepi ódát lapunk más helyén közöljük. Rugonfalvi Kiss István Bethlen Gáborról Az ünnepi óda szivet emelő harangzugása még a lelkekben zsong amikor az ünnepség illusztris szónoka, Rugonfalvi Kiss István egyetemi tanár, a Bethlen-kérdés országos hirü tudósa, — akit a közönség lelkes tapssal köszönt — megkezdi Bethlent méltató, mindvégig lenyűgöző erejű előadását. Rugonfalvi Kiss István már az első mozdulatok bus magyar zenéjével, a meggyőződés szuggesztív erejével megfogja a sziveket. Szavai nyomán a fájdalmas és dicsőséges magyar muTt szelleme suhan át a hallgatók lelkén. A lélekről beszél, amelynek sajátsága, hogy minden szenvedést, megpróbáltatást könnyebben elbir, ha társai vannak, hasonlóan szertr • • r csillár, gramofon 6-18 havi részletre n3Cll0. aAT Z MIKSA cégnél Takarékpalota. Kérjen rádiót díjmentes bemutatásra. 5590-11
