Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-14 / 286. szám

3 jéámmésL 1929. december 14. Levél Hendersonnak Uram, mi örömmel hallottuk, hogy a január 13-iki genfi konfe­rencián ön fog jelentést tenni a magyar-román optánsügyről! Min­den szimpátiánk Ángfiáé, a füg­getlenség és az alkotmányosság hazájáé, mi meg vagyunk hatva hogy ön személyesen foglalkozik verünk olyan hatalmas állam kép­viseletében, mint az Ön hazája. Van azonban valami, amire előre fel „keli "hivnunk az ön figyelmét is: a legutóbbi évek története be­bizonyította azt, hogy Magyaror­szágot és általában a magyar ügyeket sokkal nehezebb igazában megismertetni, mint Assuán, Ne­pál, vagy akár a Fidzsi-szige­téft viszonyait. Mindenüvé, a vi­lág bármely tájára elérkezik a Daily Maily, a Times tudósítója, önök mindenütt tartanak hírszer­ző ügynököket, akik az illető gyar­mat, vagy egzotikus földterület viszonyairól tájékozást adnak, Ma­gyarországra azonban nem áll ez. Mi sokkai messzebb vagyunk Ang­fiától, semhogy ügyeinket össze ne tévesztenék a hazugságok és ferdítések óriási áradatában más ügyekkel. Körülbelül tiz éve tör­vényesítettek Trianonban egy oly anarchikus állapotot, amely azóta jogálíapottá lépett elő szerződé­seken és jegyzőkönyvekben, ami azonban végeredményben nem áll­hatott elő ' másként, minthogy Európa diplomatái és közgazdá­szai a baklövések végzetes soroza­tával* brillíroztak. Döntöttek Magyarországról, ti­zennégy millió ember sorsáról, hatvanhárom vármegye jövőjéről , és hovatartozásáról olyan előkelő j urak, akik ragyogó sikerrel vé­gezték ei a legfelsőbb politikai kurzust, de képességeik csütörtö­köt mondtak egy egyszerű kérdés előtt, amely itt ég és lángol a köz­vetlen szomszédjukban, anélkül, hogy az oltásra gondolnának. Ezek az urak akkor igen radikális meg­oldáshoz folyamodtak: mivel a bé­keszerződés hibája is, letagadták a hibát és tagadják álhatatosan ma is, azért, hogy a békeszerző­dés papirosát megmentsék. Uram, amidőn ön Genfben a világ lelkiismerete elé lép, hogy a békeszerződések által teremetett j lehetetlen helyzet egyik részletéről előadást tartson, mi ismerve a diplomácia borzasztó baklövéseit, kénytelenek vagyunk még 1929. végén is egypár olyan dologra felhívni Genf, Hága és Páris, sőt London figyelmét is, amelyeket már a XVI. században is illett ugyan tudnia minden európai em­bernek, de a v legutóbbi tiz eszten­dő tanúsága szerint még ma sem tudnak olyan emberek sem, akik Európa vezető fér'fiainak tartjak magukat. Elsősorban tudomására keh hoznunk önnek, hogy a ma­gyar történelem Európa Keletén a Krisztus utáni X-ik században kezdődik és hegy amikor Cseh­országról, román népről, szerb államról még nem beszélt a tör­ténelem, a Kárpátok medencéjé­ben már egy kulturnáp szervezte meg a maga uralmát, ez a nép a magyar volt. Fei kell hivnunk a figyelmet arra is, hogy ma, min­den elnyomatás és vérvesztés után is van egy önálló, sajátkulturáju magyar nemzet, meTynek kormá­nya nem Prágában, nem Bukarest­ben, de nem is Belgrádban és Bécsben mondja ei véleményét, hanem egyenesen a világ színe elé viszi azt a meggyőződését, hogy élnie és gyarapodnia van joga történelménél és történelmi hivatásánál fogva szabad népekés egész államok módjára. Meg vagyunk győződve arról, hogy az emberi "tévedések a tör­ténelem folyamán csak megboszul­hatják magukat, de nem győze­delmeskednek, ezért figyelmébe ajánljuk az optánskérdés és min­den magyar kérdés tárgyalásánál nemcsak mr. Hendersonnak, ha­nem minden szakértőnek és nem szakértőnek, hogy a magyar kér­dés igazságát egy évezred igazol­ta, egy évtized zsarnoki elnyomása ei nem homályosíthatta, a ma­gyar birodalom népeit, a magyar­országi románt, németet, bunye­vácot, horvátot és tótot sokkai erősebb szálak fűzik ma is a régi Magyarországhoz, mint azokhoz az uj. államokohoz, amelyek »felsza­baditották« őket. Amig Ön és a diplomaták ezt tudomásul nem ve­szik, addig nem ismerik az optáns kérdést! A nép műveltségét kell fokoznunk, hogyha uj Bethlen Gábor jön — megértésre és követésre találjon — mondotta Rugonfalvi Kiss István a tegnapi nagy Bethlen ünnepen (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Impozáns vallásos és hazafiúi érzéstői áthatott ünnepség szín­helye volt tegnap délután a várme­gyeháza díszterme. A Középszaboi­csi Ref. Egyházmegye lelkészi egye sülete tartotta hatalmas erkölcsi erőt sugárzó Bethlen emlékünne­pét. A diszterem széksorai, a kar­zatok színültig megteltek a Bethlen név gyönyörű szimbólu­máért tettekre lelkesüllő közön­séggel. — Ott láttuk a protestáns egyházi, katonai, polgári társada­lom kiváló reprezentánsai mel­lett a katholikus magyar test­véreinket, ott láttuk egész Nyíregyháza közönségének képvi­seletét társadalmi és felekezeti kü­lönbség nélkül, élükön Mikecz Ist­ván alispánnal, a vármegye, a vá­ros, hatóságok, egyesületek veze­tőivel. Az elnöki asztalnál Geduly Hen­rik dr. ág .h. ev. püspök, dr. Rugonfalvi Kiss István egyetemi tanár és dr. Vietorisz József és Görömbey Péter foglaltak helyet. A kóruson felhangzott az Evan­gélikus Vegyeskar gyönyörű ének. száma, amelynek szárnyaló akkord jait Krecsák János felkész és Kre­csák László karnagy meleg zen­gésű szólóéneke vezette. Bethlen az emlékezés kertjében büszke szálfa A kar áhítatott keltő éneke után • Geduly Henrik dr püspök emel- I kedett szólásra és a következő len • dületes szavakkal nyitotta meg a Bethlen ünnepet: Mélyen tisztelt ünneplő közön­ség! »Az emlékezés az egyetlen pa­radicsom, amelyből ki nem űz­hetnek minket«. A német költő e mélabús mon­dásának súlyát — de egyúttal az abban rejlő vigasztalást soha nem­zet nagyobb időszerűséggel nem alkalmazta magára, mint napja­inkban árva magyar nemzetünk. Elvesztettünk jóformán mindent, kizártak, kiűztek bennünket majd­nem minden istenadta paradicsomi szépségéből még csak nem is oly régen szép* 1 és hatalmas ha­zánknak: s nem hagytak meg számunkra mást, csak az emlé­kezést! Ez ma a mi egyetlen nem­zeti "virágoskertünk — messziről csupán merengő szemlélődés, eny­he vigasztalódás kertje. ...De nézzétek közelebbről is e kertet. Ezeken a szelid, ked­ves és egyébként színdús virágo­kon kivül van abban még más is!! Vannak abban hatalmas szál­fák, diszlombu faóriások, amik dacolni tudnak századok viharai­val. Százados büszke tölgyek, a­miknek a SZÍVÓS gyökeréről,, ha martalóc kezek a virágos kertet szépségétől, a cliszlombu faóriá­sokat hatalmas koronájuktól meg is akarnák fosztani, szivós gyö­kerükről visszapattanna a marta­lóc kezek pusztító baltája, mert azok bele vannak fásodva, bele vannak erősödve egy büszke nem­zet évezredes dicsősége tudatába. A magyar emlékezés virágos kertjében a legdúsabb lombozatú faóriások egyike, akin boldog ön­elégültséggef pihen meg és lel­kesül a nemzefi büszkeség tudata: a nagy hit- és szabadsághős, a legnagyobb erdélyi fejedelem, a szabad magyar nemzet választott királya, "korának első diplomatája, dicső hadvezére s nemzete magas kultúrájának maecenása és szel­^mvezére a dicső emlékű Bethlen Gábor fejedelem, akinek halála há­romszázados fordulóján gyűltünk össze a kegyeletes hála és emlé­Városi Színház Mozgó. VWOHMI Pénteken Szombaton Vasárnap A TITOKZATOS SZÁLLODA mKUm Misztikus detektivdráma S felv. és FARSANG LEÁNYA (FIU, VAGY LEÁNY?) , Viiám szerelmi játék 8 felv. Előadások: Hétköznap: 5, 7, I, vasárnap : 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytózsdébea. A ruhatár díjtalan. kezés e szép ünnepén. Mái esténken a magyar tudomá­nyos világ, a magyar történelem­tudomány egyik kiválósága ajkai­ról lesz alkalmunk hallani a nagy hős és nagy fejedelem dicső törté­nelmi alakjához mindenben méltó méltatást. A mindenben lebilincselőnek ígér kező előadásnak nem kívánok eíé­bevágni azzal, "hogy magam is be­lebocsátkozzam a XVII. sz. ez egyik legnagyobb történelmi alakjának, mindenesetre pedig a magyar nem­zeti "történelem egyik tündöklő ki­válóságának a jellemzésébe. Azért csupán arra szorítkozom, hogy jól­eső érzéssel állapítsam meg, hogy a nemzetünk nagyjai iránt tartozó hálás emlékezés hivó szavát Nyír­egyháza hazafiasan érző lakossága állás, felekezet és foglalkozás kü­lönbsége nélkül éz alkalommal is híven követte. Szivem melegével üdvözlöm azért összes megjelent kedves vendégeinket s ezek élén az estély illesztris előadóját s amidőn azt kívánom, hogy ez ünnepély hatása afatt nehéz sorsunkban is felüdülve, nemzetünk múltjához mindenben méltó dicső jövendő­jében rendületlenül bízva, a dicső muft virágos kertjéből mindeni­künk vígyen magával S. maga szi­vében, felkében egy-egy szál her­vadatlan virágot: mai ünnepélyün­ket megnyitottnak nyilvánítom. Az ünneplő tapssal fogadott megnyitó után dr Vietorisz József c. főigazgató mélyen lenyűgöző erővel adta elő hatalmas Bethlen ódáját, amelyre a fellángoló "érzel­mek tapsviharával adott visszhan­got az ünneplő sokaság. A fenkölt gondolatokban gazdag, mesteri erővei jellemző ünnepi ódát la­punk más helyén közöljük. Rugonfalvi Kiss István Bethlen Gáborról Az ünnepi óda szivet emelő ha­rangzugása még a lelkekben zsong amikor az ünnepség illusztris szó­noka, Rugonfalvi Kiss István egye­temi tanár, a Bethlen-kérdés or­szágos hirü tudósa, — akit a kö­zönség lelkes tapssal köszönt — megkezdi Bethlent méltató, mind­végig lenyűgöző erejű előadását. Rugonfalvi Kiss István már az első mozdulatok bus magyar ze­néjével, a meggyőződés szuggesz­tív erejével megfogja a sziveket. Szavai nyomán a fájdalmas és di­csőséges magyar muTt szelleme su­han át a hallgatók lelkén. A lélekről beszél, amelynek sa­játsága, hogy minden szenvedést, megpróbáltatást könnyebben elbir, ha társai vannak, hasonlóan szert­r • • r csillár, gramofon 6-18 havi részletre n3Cll0. aAT Z MIKSA cégnél Takarékpalota. Kérjen rádiót díjmentes bemutatásra. 5590-11

Next

/
Thumbnails
Contents