Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-03 / 251. szám

2 JSfYÍRYIDÉK. 1929. november 3. BIZTOS & 0* 5' tMYHB OOKOtADE* HASNAJTtia Állami takarékosság Ezekben az időkben különösen aktuális a takarékosság problémá­jával foglalkozni, nemcsak azért, mert október 31-ét a takarékosság gondolatának szenteltük, de azért is, mert közéletünk terén egyre több óhaj hangzik él oly irányban, hogy a takarékosság szellemét minél rigorózusabban érvényesít­sük. A kormány egyik legfonto­sabb programmpontját jelenti a takarékosság eszméjének keresz­tülvitele. Képtelenség volna ebben a lerongyolódott országban luxus­ra költeni, éppen ezért nagy ér­deklődéssel figyel a közvélemény minden olyan hang felé, amelyik fei tud tárni még olyan területe­ket, amelyeken megtakarításokat Tehet i eszközölni. Az bizonyos­hogy az államra háramlanak a leg­nagyobb feladatok. Gróf Bethlen István az egységespárt kisgazda­képviselő tagjainak legutóbbi ta­nácskozásán bejelentette a kor­mány ama szándékát és elhatáro­zását, hogy a költségvetést a le­hetőség szerint csökkenteni fogja, amit nyomon követ az adminisz­tráció leépítése is. Ha a kormány keresztül tudja vinni 'csaüE azt, Hogy nem emeli tovább a költség­vetés kereteit, már magábanvéve ez a tény is nagyjelentőségű, de — amint Bethlen István szavai­ból kitűnik — ezzef még nem elég szik meg, mert a költségvetés té­teleit ötszázalékkai kívánja csök­kenteni. Nem kis dologról van szó, mert ha betekintünk egy reszort­miniszteríum gazdálkodásába s lát­ni fogjuk, hogy abból hiányzik 40—50 millió pjngő a költségvetés csökkentése miatt, bizony el' keli ismernünk, hogy a takarékosság érdekében igen lényeges dolgok­ról kéllett lemondani. Az állam legközvetlenebbül az adminisztrá­ción tudna még takarékoskodni. Előre kell bocsájtani, hogy bár a háború utáni időkben nagy prob­lémájává lett ennek az országnak a tisztviselőkérdés, mégis közgaz­dasági bajainkat a legradikálisabb tisztviselői leépítéssel sem volnánk képesek helyes mederbe terelni. Bizonyos azonban, hogy megfelelő takarékoskodás mellett ezen a té­ren is lehet eredményeket elérni. Szó sem lehet azonban arról —• miként gróf Bethlen István mi­niszterelnök is mondotta — hogy ujabb tisztviselői B lisztázásragon dőljünk. Még ma is állás nélkül van annak a negyvenötezer B lis­tázott tisztviselőnek egy része, akiket annakidején az államnak el kellett bocsájtania. Ez a tekin­télyes tömeg szociális szempont­ból még ma is sok gondot okoz az államnak. A tisztviselőkérdésen takarékoskodni egyedül oly módon lehet, ahogyan azt Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter a parlament egyik ülésén az ideális státus fef­állitásávai kapcsolatban megjelöl­te. A pénzügyminiszter fenntartot­ta az elmúlt évi költségvetés be­terjesztése alkalmával tett kijelen­téseit s ma is azon a nézeten van, hogy minden szociális megráz­kódtatás nélkül szabad csak csök­kent ejji nemcsak a nagy, de a ki­sebb tisztviselői állásokat is oly mértékben, ahogy azok megszün­tetése lehetséges. Ennek a gondo­latnak keresztülvitelére igen alkal­mas módszernek mutatkozik az ideális státus felállítása, amely ki­zárólag azokat a tisztviselőket fog Ialja magában, akikre- az államnak jnuíhatatlanul szüksége van. Az idők folyamán a kihalási rendszer alapján ennek a státusnak keresz­tülvitelére kell törekedni. Amit a közönség észrevesz Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apix»-*s«*»k Reklám és haza A reklám a modern gazdasági élet messzehordó ágyuja, amelyen cégek foglalják el egymás elől a piacot és kiszorítják egymást, a győztes mindig az, akinek jobb a tüzérsége. Angliában a világkeres­kedés első hazájában reklám-mi­nisztérium van, mert Anglia fel­ismerte, hogy a reklám bizonyos tekintetben államérdek. Az Egye­sült Államokban a termelés kon­junktúrájának föllendítésére külön hírszerző szolgálat van, amelyre nézve jellemző, hogy pl. Kína terü­letere egy nőt neveztek ki kor­mánybiztossá, aki á takaréktüz­heiytőí kezdve a Kina modernizá­lásával járó minden háztartási szükségleti cikk elhelyezési lehető­ségeiről statisztikát készített. A nagy államok példája mutat­ja, hogy a mindennél fontosabb és végzetesebb gazdasági harcban a reklám a nehéz tüzérséget jelen­ti, föltétlenül szükséges és ha jól megvan szervezve, óriási haszon­nak "Jár. Nálunk is van reklám. A m. kir. pósta rádió előfizetési nyugtáin úgyszólván kizárólag külföldi rádió cégek gyártmányait ajánlja. A pósta szakavatottságánál fogva, de mint állami hivatal is, rendkívül jó szolgalatokat tesz külföldi cé­geknek. Ezt bizonyítja az a statisz tika is, hogy 1929 első felében majdnem 8 millió pengő értékben hoztak be az országba külföldi rádió cikkeket. Olyan rádió cik­kek ezek, amelyeket a fejlett ma­gyar rádió-ipar itthon is előállít. Két esztendővel ezelőtt a Fővá­rosi Autóbuszüzem kocsiparkjának növelésével kapcsolatban erős tö­rekvések voltak arra nézve, hogy a főváros külföldi autóbuszokat vásároljon. A próbajáratok bebizo­nyították, hogy az Állami Gépgyár kocsiai kitűnően beváltak, úgy­hogy a külföldi próbakocsikat ki is vonták a forgalomból. Csodála­tosképpen az Állami Gépgyár ha­majorba: »Nem terem ott számom­ra más, mint csúfság!« — gondolá Thore. A Huszaby-majorhoz, mint tudjuk, csak egy ut vezetett ke­resztül. Meg lehetett még mászni a hegyet a tenger felől is, egy ki­álló sziklafalnál de ez életveszede­lemmel j'árt, mert a sziklafal oly meredek volt, hogy még a kecske is nehezen mászott fel rajta, pedig az ugyancsak nem fél a meredek­től. Szombat este is elérkezett és Thore egész nap kint járt; a nap sugarai égetően tűztek s behatol­tak a legsűrűbb cserjésbe, a hegy­ről pedig egyre-másra csábító da­lolás hangzott le. Még mindig kint ült az ajtó előtt, mikor már a nap nyugodni tért és rég szürke köd lepte el fátyolként a sziklafalakat. Feltekintett a hegyre s ott oly csendes volt minden; felnézett Hu­szaby udvarába, aztán eltaszitá sajkáját a faltól s a sziklafokot körülevezte. Nap/' munkájától kimerülve ült Aslang odafent a majorban. Azon gondolkozott, hogy Thore az éjjel nem jöhet ely—- de annál többen jöhetnek mások; éppen azért sza­badon eresztette nagy kutyáját és senkinek sem mondta, hogy hová megy. Leült egy sziklára, honnan * völgybe nyílt kilátás, de a köd leszállt, meg aztán nem is igen kí­vánt oda letekinteni, hol minden bánatára emlékeztette őt. Megvál­toztatta hát helyét s leült anélkül, hogy valamire gondolt volna, egy másik sziklára, honnét a tengerre láthatott. Oly megnyugtató volt nézni messze, messze, a végtelen tengerbe. Kedve kerekedett énekelni" bá-. natos, panaszos dalt választott és dalolása messze elhangzott a néma éjben. Maga is. meg volt hatva s azért még egy verset énekelt el. De ime, ugy rémlett előtte, mint­ha a mélyből valaki felelt volna. » Vájjon mi lehet ez?« — gondolá Aslang. Odalépett a sziklafal pár­kányához, kezeivel megkapaszko­dott egy kis cserjében, mely resz­ketve hajolt ki a sziklafaion és le­nézett a völgybe; de csak nem vett észre semmit. Csendes és nyugodt ,volt a fjord, még csak egy madár se repült arra. Aslang ismét leült s újra dalolni kezdett. Ekkor már igazán felelt neki valaki, még pedig ugyanazon a hangon, de most már közelebb­ről. »Mégis csak valaki lesz« — mondá a leány s uj'ra lenézett a völgybe. Ekkor lent a sziklafalnál megpillantott egy sajkát, mely ki volt kötve s a roppant mélység­ben alig látszott nagyobbnak egy kagylónál. Jobban odanézett s ek­kor egy alakot ís látott, amely a majdnem függélyes sziklafalon fel­felé mászott. »Ugyan ki lehet ?« — fcérdé Aslang^ s eleresztva a ga­iyat, messze hátra ugrott. Nem mert magának választ adni, pedig nagyon jót tüclta, hogy ki van odalent. Ledobta magát őrületében a földre s mindkét kezével' beleka­paszkodott á fübé, mintha nem akarná többé eleresztem; de a fü gyökerei elszakadtak s a leány hangosan felsikoltott s Istenhez, a Mindenhatóhoz könyörgött, hogy segítse meg. De ekkor eszébe ju­tott, hogy Thore vállalkozása tu­lajdonképpen istenkisértés s azért nem is várhat Istentől segítséget. »Csak most az egyszer, egyetlen­egyszer!* — könyörgött kétségbe­esve s átkarolta az eb nyakát, mintha Thore volna; lerogyott a földre s a percek ugy tűntek fel neki, mint egy örökkévalóság. Egyszerre egy sapka emelkedett ki 'a szikla karimáján, azután egy férfi s Thore ott pihent a leány keblén. Percekig feküdt ott a leány ölé­ben, anélkül, hogy egy szót is tu­dott volna kiejteni s amit először kimondott, annak sem volt ér­telme. Az öreg Huszaby pedig, mikor meghallotta a dolgot, olyasmit mondott, ami értelmes volt, mert igy szólt: — A íegény megérdemli, hogy bírja, legyen hát övá a leány! Nagybani árusító Niregyházaés vidéke résíére : Alt ir Kernát, Nyiregyhéza. zai gyártmányú kocsijaira a Fő­városi Autóbuszüzem az olasz Fiat­cég hirdetéseit vette föl és a ma­gyar autóbusz oldalán ott ragyog a reklám: Fiat, a vezető világ­márka. A budapesti Stúdió egyáltalán nem közvetít reklámokat, most azonban minden hazafias magyar őszinte megdöbbenésére a német Telefunken-cég rádió-matinéját rek lámozza. Ha még tovább akarunk menni ezeknek a szomorú adatok­nak boncolásában, a magyar Stú­dió műsorán valóságos francia in­váziót találunk, szerepel ott Cle­manceau, Molier, Cortteline, úgy­hogy a rövid hullámok Budapest­ről a francia kultura alkotásait közvetítik a jó magyar vidéknek, a külföld pedig bizonyára azt gon­dolja, hogy szegény magyarok, ha egy kis kulturát akarnak, Francia­országba mennek kölcsönkérni. — Nem szerepei a Stúdió műsorán a magyar klasszikus irodalom, de még az élő sem, kivéve egy pár feltűnően gyönge, tehetségtelen dilettáns remekmüveit. A londoni »The Studió« legszem betünőbb oldalán egy fényképrek­lám ékeskedik, mely egy jóképű erdélyi menyecskét ábrázol. Alatta a következő szöveg: »Népies kép­zőművészet Romániában« G. Op­rescu bukaresti egyetemi tanár ki­válóan érdekes könyve. Szőttesek és művészi varrottasok nagy vá­lasztékban*. Utána a cim, ahol mindez a románositott magyar nép művészet beszerezhető. Lélegzetfojtó adatok ezek! Egy ország sajátmaga ellen csinál rek­1 Iámot, mintha nem is a XX-ik században élnénk, mmtha körü­löttünk nem viharzana az ádáz harc a világpiac minden talpaiatt­nyi helyéért. A lelkiismeretlenség­nek kiáltóbb bizonyítékait a vi­lág egyetlen nemzete sem produ­kálja. Hirdetjük azt, ami külföldi és fecsepüljük azt, ami hazai. A bűnös Budapest nemzetárulásának egyik legsúlyosabb ténye az a ma­Iicia, amivel rossz szokás szerint minden hazai értéket, legyen az bármi, előre silánynak minősít és leköpköd. Megújhodásra van szük­ség, amely a gerinctelenségnek, a gyáva tehetetlenségnek ezt a szel­lemét gyökeresen kiirtja a magyar földből. — Etelét ha ízletesen akarja főzni, hasznáíjon hozzá valódi SZEGEDÍ-PAPRIKÁT. Kapható Farkasnénál a Bessenyei-téri pi­acon az ernyő alatt. ^mm^mt^m^ 6839—3 I Budapesten öröklakások 1-2-3 és többszobás, hall és összes mellékhelyiségekkel, egyszobásak, hálófülke és fürdő­szobával, Buda legszebb részén, a Belvároshoz közel, villamos, autóbusz. Oleiö áron, kedvező teltételekkel 1—2000 pengővel leköthetők. Előjegyzések más há­zakra is. Kérjen díjtalan tervrajzot. „FÉSZEK" Szövetkezet Budapest, VII, Rákóczi it 72.

Next

/
Thumbnails
Contents