Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-07 / 254. szám

JNfiSSFFfDÉE. á Missziótársulat Leányklubja e hó 16-17-én a Városi Színházban műkedvelő előadást rendez főszerepet is vállalta, hogy az elő­adás sikerét ezzel is biz­tosítsa. — A női főszerepet, Gaál Franciska repertoárjának legérté­kesebb s. egyben legnehezebb ré­szét, Holló Lenke, a Leányklub agilis elnöke alakitja a tőle meg­szokott rátermettséggeT A többi ki­tűnő szereplők névsorát legköze­lebb fogjuk ismertetni. A Leányklub műkedvelő előadá­sa iránt már is nagy az érdeklő­dés s bizonyos, hogy ismét zsú­folt ház fogja végig kacagni a frappáns, ötletes jeleneteket s a Társulat jótékonysági akciója je­lentős anyagi támogatáshoz jut. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi Szociális Misszió Társulat Leányklubja már hosszú hetek óta szorgalmasan készül az e hó 16—17-én este a Városi Színházban tartandó nagyszabású műkedvelő előadásra, amely csak ugy, mint a tavaly előadott »Csir­kefogó® cimü Szenes vígjáték, óri­ási erkölcsi és anyagi sikerrel fog végződni. Az idén Zágoni—Milton világsi­kert ért kitűnő vígjátéka, a »Da­rázsfészek« kerüi színre Nyíregy­háza legtehetségesebb műkedvelő gárdájával. A darabot dr. Enyedy ! Imre rendezi, aki egyben a férfi | Amit a közönség észrevesz Panaszos lsveéak, ésarer ételek és e«yéb megszMeiandő a Egy kis visszapillantás Mindszentekre 6 Egy fillérrel sem többet * * * A párisi jóvátételi konferencián rendületlenül kitartottunk ama álláspontunk mellett, hogy Ma­gyarország jóvátétel cimén az ed­dig elválalt és 1943 év végéig évi részletekben törlesztendő kétszáz­millió aranykoronán kivül egy fil­lérrel sem fizet többet. Először azért nem, mert az ország felda­rabolása és megcsonkítása után Csonkamagyarország gazdaságilag és pénzügyileg annyira legyöngült hogy róla még egy ujabb bőrt le­nyúzni már nem lehet. Másodszor azért nem fizetünk, mert a Nép­szövetséggel és a Jóvátételi bi­zottsággal a szanálási kölcsön megkötése alkalmával végleg ren­deltük jóvátételi kötelezettségün­ket a husz esztendő alatt fizetendő évi részletek elvállalásával és pon­tos fizetésével. Ehhez a megálla­podáshoz akkoriban az utódálla­mok kormányai is hozzájárultak. Harmadszor azért is lehetetlenség Magyarországtól jóvátétel cimén bármiféle további összegeket kö­vetelni, mert Magyarország jóvá­tételi számlája javára az utódálla­mok az általuk elvett állami java­kért milliárdnyi összegeket köte­lesek befizetni, amelyek a győz­tes nagy-antant államok javára szolgálnak a magyar jóvátétel ci­mén. Ezek az összegek oly nagyok hogy sokszorosan meghaladják a Magyarországtól követelhető leg­fantasztikusabb jóvátételt is. Ezzel a világos állásponttal szemben, amely a békeszerződés­ben gyökerezik, a románok azzai iparkodtak elhomályosítani a. pá­risi konferencián résztvevő hite­lező nagy államok tisztánlátását, hogy belekeverték az optánskér­dést. Azt a románok jól tudják, már a Népszövetség eddigi tár­gyalásból is, hogy nekik a ma­gyar állampolgároktól elrabolt er­délyi földbirtokok kártalanítása fe­jében feltétlenül kártérítést kell majd fizetniök. Hiszen maga az angol külügyminiszter volt az, aki vállalta a Népszövetség legutolsó ülésszakában, hogy az ő vezetése alatt a magyar és a román kor­mány meg fog egyezni a "kárté­rítés összegében. Most a román kormány akként akar szabadulni az optánsoknak fizetendő kárté­rítés veszedelme alól, hogy ha­jánál fogva előráncígálja a párisi konferenciára az optánskérdést, holott ennek a konferenciának semmi köze sincs a magyar állam­polgároknak ehhez a magánjogi követeléséhez. A románok ugy okoskodnak, hogy ha már bizo­nyosan kell fizetniök az elkobzott földbirtokokért, ugy jóvátétel ci­mén ellenkövetelést támasztanak a magyar állammal szemben és nagykegyesen belemennek abba, hogy e nemlétező jóvátételi kötele zettségbe betudják a magyar op­tánsoknak járó kártérítési összege­ket. Vagyis végeredményben a magyar állam fizessen a román állam Tielyett a kifosztott optán­soknak kártérítést. Ebbe természe tesen a magyar kormány bele nem mehetett s egyszerűen meg­tagadta az optánskérdésnek ilyen összekeverését a ^jóvátétel kérdé­sévei. Nincs olyan kormány, amely elő meme állni azzal hogy Magyar­ország jóvátétel cimén bármiféle ujabb fizetési kötelezettséget vál­laljon. Az ilyen kormányt a köz­vélemény haragja huszonnégy óra alatt elsöpörné. Bármiképen mes­terkedjenek is a csehek, románok és szerbek, Magyarország sem fe­nyegetéssel, sem ígéretekkel, sem ellenkövetelések támasztásával jnem bírható arra, hogy anyagi Ugylátszik, hogy a Selyem- és Vay Ádám-utcák vége, nemcsak a város, hanem egyuttar" a világ és a világosság vége is. Ez a szo­morú tapasztalat az év 364 nap­ján nem igen nyugtalanít bennün­ket, boldog és kivilágított belváro­siakat, de mikor eljön a fájdal­masan szép mindszentek napja és halottak estéje, elkezdődik tö­meges vándorlásunk a Morgó te­mető felé... azaz hogy eddig még tsak csendes megilletődöttséggel sétálnánk arrafelé az őszi alko­nyatban és miközben leróttuk ke­gyeletünket, lassan leszáll a sürü sötét, ködös, őszi este — és akkor aztán valahogyan haza is kellene menni! Hogy hogyan és miképen, azt már évek és évtizedek óta ta­pasztalhatta az, akit ilyenkor oda­vitt az utja. A kocsiknak, autók­nak, hintóknak, lovaknak, embe­reknek, sötétségnek és igen gyak­ran sárnak és ködnek olyan belát­hatatlan, fekete, zűrzavaros, apo­kaliptikus kaoszába keveredtünk — évről évre, hogy az már szinte hoz­zá is illett a temetői hangulathoz. De az, ami az idén végbement, még mindenhez hozzászokott ide­geinknek is sok volt. Mert ezelőtt legalább volt egy jó, becsületes, megszokott egyenes és sáros utunk, de a most ott folyó építkezések miatt, legalább tizfelé ágazó uta­kon és a teljesen felforgatott te- j repen végképen nem tudott eliga- l Téíi alma eltartása Csakis a kézzel szedett hibátlan sérülésmentes alma tartható ei. Ezeket gondosan meg kell töröl­getni nédves, majd utána száraz ruhával. 'Minden darab almát pu­ha tiszta papirba kell begöngyöl­ni s igy lerakni száraz szellőztet­hető, alacsony hőmérsékletű, de fagymentes kamrába, polcokra, így begöngyölve a leghosszabb ideig eltartható az alma s amikor pár hónap múlva kibontjuk, a leg­szebb és legvastagabb viaszréteget látjuk az alma felületén. Telje­sen megvédi a burkolat a párol­gástól és az esetleg romló példá­nyokról , valamint a rovarok, le­gyek, darazsak szúrásaitól és rá­gásaitól. zodni se kocsi, se íó, se autó, se ember, valóságos útvesztő labyrin­tus hálózatba kerültünk — az egyp­tomi Sötétségben, — mert a sirok gyönge íöldi lénye legfeljebb az égbe jutott el, de már az úttestre nem igen jutott belőle semmi. Iga­zán csoda, hogy nagyobb baleset nem történt ebben a kavarodás­ban. Hiszen tudjuk, högy ma már nyitott kapukat döngetünk és több mint bizonyos, hogy mához egy évre, ugy lehet világvárosiasan ki­világított temető bejáratot kapunk, de néha jót esik elpanaszkodni az elmúlt keserveket is és mivel száz szónak is egy a vége — talán nem is lett volna olyan nehéz a nemes és illetékes városi hatóságnak a sok szép, fényes ívlámpa csoport­ból — mely a város belterületén di­szeleg —, egyet-kettőt a temető felé vezető útra is ideiglenesen felállítani, különösen most, az épk­kezések idején. Még mindig nem késő, mert van még egynéhány halandó, akit arra visz az utja és tekintettel a korai téli estékre, nem is szólva arról, hogy a pazonyi és kemecsei utakon igen élénk az autó és szekérforgalom. S ami a legfőbb, a temetéseken, ily sötét téli délutánokon, funkcionáló, kü­lönböző vallású papság és közön­ség is megérdemelne ennyi figyel­met. Egy mindszenteknapi vándor. A belföldi vas harca a külföldi fával az épületállvány piacán. Értesülésünk szerint a vasgyá­rak érdekeltsége rövid időn belül megjelenik a piacon már gyártás lévő acél épületállványaival. A lorgalombahozatal módja, tekintet tei az építkezési nagyvállalkozók tekintélyes épületállvány készletei­re egyelőre az fesz, hogy az acél­állványokat esetenként kölcsön ad ják. Minthogy pedig az acéláll­vány nemcsak modernség, hanem ár dolgában is tartja a versenyt a ta'állvánnyai, szákkörök vélemé­nye szerint kb. egy évtized kell ahhoz, hogy a faállványok teljesen átadják helyüket az acélállványok­nak. 1929. november 7. Birtokosok ügyeimébe! Gazdasági könyvvitel Főkönyv, mely tartalmazza: I. Főpénztár. II. Adó, ártér, illet­mény, haszonbér, kamat, biztosí­tás és életjáradék. III. Napszám, szakmány- és átalánymunkák. IV. Gazdasági uj építkezés, épületfen­tartás, fásítás, csatornázás és eféle főkegyarapitás vagy apasz­tás. V. Nem a gazdaságot illető bevételek és kiadások, udvartartás. VI. Előlegek, tartozások és köve­telések. VII. Különfélék. VIII. Iga vonó jószág, ménes és hizómarha. IX. Gulyábeli marha és tehené­szet. X. Sertésállomány. XI. Juh­állomány. XII. Szemes élet és ke­reskedelmi növények. XIII. Szal­más élet- és takarmánynemüek. XIV. Dohánytermés. XV. Élelmi­szer, zsiradék, ital, gyógyszer és műtrágya. XVI. Állati termények. XVII. Gépek. XVIII. Fogatos és földművelő eszklözök. XIX. Kézi eszközök. XX. Kamara-, pince- és konyhaeszközök. XXI. Vas- és szerszámfaanyagok. XXII. Építke­zés- és tüzianyagok. XXIII. Kü­lönféle gazdasági eszközök. XXIV. Szőlészet. — Továbbá: Bértábla, Területkimutatás. Gazdasági tér­kép, Épüíetleltár. Tavaszi vetés­kimutatás. öszi vetéskimutatás, Forgalomkimutatás, Jövedelemki­mutatás. Vagyonkimutatás stb. Külön könyvben: Pénztári napló. Leltár. 100 holdas gazdaságtól 10 ezer holdas gazdaságban előfor­duló leltári cikkek összességét a Főkönyv szerinti fejezetek sor­rendjében. — Etetési napló, lo­vak, jármok stb. állatnemek és sertések, kan, anyakoca stb. ré­szére külön-külön. Feleslegessé teszi a kettős könyv vitel vezetését ezen számvitel be­vezetése, mert egy negyedóra elég­séges ahhoz, hogy a napi bevétfci vagy kiadás bejegyeztessék. A napi egynegyed órai bejegyzés után a gazdaság értékeiről számszerint pontos adatokat nyújt és igy még­sem foglalja íe a gazdát a mezei munkák végeztetésétől. Ezen szám adás pontos vezetésével hemcsak az összjövedelem mutatható kipon tosan, hanem a gazdaság egyes üzletágai, mint sertéstenyésztés, dohány, cukorrépa termelés, hiz­lalás stb. jövedelmezősége vagy vesztesége. Ami pedig a legfőbb előnye, hogy ezzel a rendszerrel vezetett számvitellei kimutatott jö vedelem vagy veszteséggel is el­fogadják a m. kir. pénzügyigazga­tóság kiküldőttjei. Ennélfogva a legjobb fegyver a gazda kezében, a tul, vagy jogtalan megadóztat tás ellen. A számadő gazdatisztnek pedig megkönnyíti a munkáját, több időt enged a külső foglalkozásra s nem öli őket az anélkül sem ked­velt irodai munkákkal. Nélkülöz­hetővé teszi a gazdaságban a kü­lön alkalmazott könyvelőket és mégis a legkönnyebben ellenőriz­heti a birtokos gazdatisztjének mű ködés'ét, mig a gazdatisztnek is egy tekintetre felvilágosítást nyújt a számadása alatti értékekről. Kap­ható: Jóba Elek könyvnyomdájá­ban, Nyíregyháza, Széchenyí-ut 9. Lepjabb hencserek szabályozható fejrészszel, ágynemű tartóval, átalakítható ágygyá, va­lamint az összes kárpitos bútorok legjobb kivitelben olcsó árban kaphatók Ladvenszky Rezsőnél Benci Líssló-tér 7. sz. (Karner kái.)j , 6782-10* erejét meghaladó ujabb jóvátételi terheket vállaljon. A párisi kon­ferencia befejeztével a keleti jóvá­tétel" kérdése' a hágai' értekezlet j elé kerül. De már ma bizonyos, I hogy Magyarország álláspontja j ott is ugyanaz marad: egy fillér­! rei 'sem fizetünk többet!!

Next

/
Thumbnails
Contents