Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-06 / 253. szám

1929. november 6. já^RYlVÉK. \ 5 Ezernyi emléktői áthatva veszek búcsút Pech? Gyulától, vármegyénk büszkeségétől mondotta likecz László, Péchy Gynla temetésén (A »Nyirvidék« tudósítójától, j Tegnapi számunkban lapzárta miatt csak röviden számoltunk be Péchy Gyula m .kir. kormányfőtanácsos, nyugalmazott vármegyei árvaszéki elnök temetéséről, amelyen Nyíregyháza és Szabolcsvármegye uri társadalmának szinejava megjelent. A temetési menetben a vármegyei törvényhatóság élén ott láttuk Erdőhegyi Lajos dr. főispánt, Mikecz István alispánt, Virányi Sándor főjegyzőt, a főszolgabírókat és vármegyei tisztviselőket, A város képviseletében Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, Ujfalussy Dezső dr. volt főispánt, Nánássy Andor dr. m .kir. kormányfőtanácsos országgyűlési képviselőt, a helyőrségi "tisztikar élén Déschán Benő tábornokot, Gencsy Albert, Okolicsányi Lajos, Orosz Sándor, Gencsy Károly, Erőss György föld birtokosokat, Kállay Emilt, majthényi Kiss Sándor államrendőrségi főtanácsost, továbbá a helybeli hivatalok küldöttségeit. A hölgytársadalom is nagy számmal volt képviselve a temetésen, Kállay Miklós államtitkár nejét láttuk ott Radvánszky Györgyné társaságában. A család részéről Thaly Zsigmond pénzügyminiszteri államtitkár, Péchy László szatmári főispán, Jármy Menyhért dr. m. kir. gazdasági főtanácsost, Péchy Sándor nyugalmazott huszáralezredest, Péchy Manót és Pillér Dezsőt. A vármegyei törvényhatóság nevében Mikecz László dr. árvaszéki elnök búcsúzott eí a nagy hafottól, a következő gyászbeszéd kíséretében: . Könnybe fábbadt szemmel, mélyen megrendülve, ezernyi"' és ezernyi emléktől áthatva veszek bucsut tisztelt gyászoló gyülekezet, Szabolcsvármegye törvényhatósága és tisztikara nevében Péchy Gyulától, vármegyénk büszkeségétől, mindnyájunk atyai jó barátjától. Péchy Gyula több mint 50 évet töltött a közélet szinterén, több mint 48 évig szolgálta a vármegyét és több mint 30 évig ült az árvaszéki elnöki székben s alig három éve, hogy letette fáradt kezéből a munkástollat. így röviden és szárazon elmondva egy egyszerű tisztviselői élet sorsa, ha nem tudnánk, ha nem láttuk volna mi, akik oly szerencsések voltunk vele együtt működni, hogy az ő tisztviselői élete mint egy üstökös, kimagaslott a többi tisztviselői életből, mert senki sem volt aki több fényt és derűt tudott volna bevinni a hivatali életbe, senki sem volt, aki több tartalmat, értéket tudott volna biztosítani hivatásának és senki sem voft, aki több szeretettel látta volna el a hivatali kötelességét mint Péchy Gyula és végül nem volt és nem is lesz senki, aki oiy önzetlenül, önfeláldozóan, minden mellékgondólat nélkül egyedül a hivatásának szentelné az életét. A nagy halottunktól a sors szeszélye megtagadta a családi élet melegét, pedig mi tudjuk, akik oly közei állottunk hozzá, hogy senki sincsen, aki ugy vágyódott, szomjúhozott volna a melegség, a szeretet után. A sors azonban másrészről pazarul 'kárpótolta, mert a szivét elhalmozta a szeretet, a melegség ezernyi és ezernyi kimeríthetetlen kincseivel és olyan APOLLO Szerdán és csütörtökön kerül szinre nálunk ABOK írója: MOLNÁR FERENC Főszereplője: CORRINE GRIFFITH Ezt a filmünket nem fogjuk reklámozni, a jegyelóvételt rendes helyárak mellett megkezdtük! APOLLO APOLLO Kedden A szezon nagy szenzációja! Kedden TITKOS PARANCS Kalandor és kémdráma 9 felvonásban CARLO ALBINI főszereplésével éa a ntgy feisérő műsor

. Szerdán CORINNE GRIFFITH Csütörtökön a szépséges amerikai íilmszinésznő főszereplésével MOLNÁR FERENCregényének filmváltozatában Budapesti történet 10 felvonásban — Szereplők: Riza, kávéházi felirónő Corrinne Griffith Sebfi . . . Dr. Csáthl Miklós . . Jan Keith Anton Koré Rimmer Lenke . : . Julianne Johnston Brottos . . Ottó Matiesen Báron Hesse LugosiBéla Kisérő műsorI — Rendes helyárak! Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor pozíciót biztosított részére, amelyet csakis ezen kincsek tékozlásávai lehetett hivatásszerűen, gyönyörűen betölteni. Péchy Gyula két kézzel, ha lehetett volna két szívvel szórta, pazarolta volna szivének kincseit és törölte le vele özvegyek és árvák tengernyi könynyeit. Péchy Gyula a szív embere volt, a szeretet, megértés jelképezte hivatalban, de volt szive parancsolni is, tekintélyt, súlyt biztosított állásának; árvaszéki elnök volt aszó igazi értelmében, megközelíthetetlen, de a legjobban hozzáférhető minden igaz üggyef. Mindig csak egy ügyet szolgált az igazságot, mindig csak egy ügyért harcolt, a gyengék ügyéért. A legszebb, legmagasztosabb, legméltóbb, de ebben az önző világban egyúttal a leghálátlanabb feladat is, mindig a gyengébbeket támogatni, mindig a gyámoltalanokat védelmezni, de az ö támogatásával a gyengék elvesztették kishitüségeket, a gyengék elvesztették gyengeségüket, a gyengék erősek lettek. Ebben van az ő életének oly gyönyörűen betöltött hivatása. De nemcsak magának, hanem a vármegyének is csak megbecsülést, elismerést, tiszteletet szerzett: a gondjaira bízott árvaszéket az ország egyik legkitűnőbb árvaszékévé fejlesztette, országos neve volt, érdemei messze túlszárnyalták a vármegye határát s érdemeit a legfelsőbb helyen is kitüntető módon figyelemre méltatták. De nemcsak hivatafnok volt, hanem társadalmi, közéleti férfiú is, ném voft közéletünknek olyan megnyilvánulása, amelyben tevékeny részt ne vett volna, különben nem is lehetett volna, a közérdek kára nélkül, bármilyen közéle'tü téren, az ő nagy élettapasztalatait, tekintélyét nélkülözni. Hivatása mellett még egyet szeretett nagyon, kimondhatatlanul, a vármegyéjét. Amikor nyugalomba vonult és mitőlünk bucsut vett, a vármegyétől nem tudott bucsut venni, mert talán nem bírta volna ki a szive • s igy nyugdíjba menetele után is mindennap felkereste az ő megyeházáját, bejárta a régi szobáit, megsimogatta az öreg bútorokat, elgondolkodott a múltról, elábrándozott a régi vármegyérőői s ha a vármegyéről beszélhetett, fáradt szemei újból a régi fénnyel lobogtak, mert izigvérig e vármegye fia volt, aki talán képes lett volna az életbét is kockára vetni a vármegye jogaiért. Különös véletlen,vagy talán nem is véletlen, hanem a végzet rendelése, a fátum, hogy amikor elbucsuztunk a régi vármegyétől, bucsut kell vennünk a régi, ősi, még Nagykálióból átjött vármegye utolsó nemes férfiújától, Péchy Gyulától is. A végzet, bizonyára ugy gondolkozott Te nemes férfiú, oly emberien, oly nemesen betöltötted a régi vármegyénk hivatásodat, nem tudsz Te belekapcsolódni az uj életbe, fáradt is vagy, pihenj hát meg, térj meg őseidhez és mesél] nekik gyönyörű regéket a régi vármegyéről. I Az éief pedig halad tovább feltartóztathatatlanul az ő utjain s én azt hiszem, én arról vagyok meggyőződve, s Te kedves Gyula bácsi ott a koporsóban is igazat fogsz nekem adni, hogy haló poraidban is akkor fogsz bennünket továbbra is nagyon-nagyon szeretini, s akkor fogjuk az emlékedet legjobban és leghívebben megszentelni és megőrizni, ha a személyedben megcsontosodott régi nemes tradíciókat átmentjük, átvisszük az uj törvényhatósági éleibe is, ha az uj életet a Te nemes lényed szemelőtt tartásával kezdjük meg. Kedves Gyula bácsi, zokogó lélekkel nyúlok elhaló jobbod után, szorítom meg utolsó búcsúra s bocsátlak el utolsó utadra. Isten vezéreljen, az Isten legyen veled! A temetőben Nagy Lajos ref. lelkész, vármegyei főlevéltáros mondott imát s azután elhantolták Péchy Gyula hamvait. Újból megjelenik Szabolcsvármegye és nyíregyháza cimtára A Vertse K. Andor szerkesztésében megjelenő Szabolcsvármegye és Nyíregyháza Cimtára legutóbb 1927 tavaszán hagyta el a sajtót. Azóta közef három esztendő rnult lel s a vármegye és a város életében természetesen jeiewős változások történtek. Ez a körülmény is indokolttá teszi a cimtár uj "kiadását, amelynek munkálatai már megindultak s igy a hatalmas kötet néhány hónapon belül megjelenik. A címtárba hirdetéseket Burger Béla, a Jóba-nyomda * alkalmazottja vesz fef, aki pénz felvételére is jogosult. Elsikkasztotta az előleget, s ráadásul agyon akarta ütni a károsultat (A Nyirvidék tudósítójától.) Só falusi Sándor nyirmeggyesi ref. tanító még augusztus havában felkérte Huszti Dezsőt arra, hogy a számára vályogot vessen. Huszti a munkát elvállalta s ugyan akkor 20 pengő előleget is vett fel Sófalusi Sándortól, a munkát azonban nem kezdte meg. Sófalusi október 30-án az utcán találkozott Husztival, akit felelősségre vont, Huszti azonban aheiyett, hogy mentegette volna eljárását, káromkodni kezdett, majd egy nyeles ásóval támadt a tanítóra, "aki az izgága ember elől ki akart témi s lakására igyekezett. Huszti ide is követte a tanítót, aki védekezni próbáit s szorongatott helyzetéből csak ugy tudott ép bőrrel kimenenekedni, hogy Gere Gyula figyelmes lett a dulakodásra s a tanitó segítségére sietett. Igy sikerült kettőjüknek Husztit kituszkolni az udvarról. Sófafusi Sándor feljelentést tett Huszti ellen a csendőrségen. A csendőrség Husztit kihallgatta, aki be is ismerte tette elkövetését s mérsékelt ittasságával és indulatos állapotával védekezett. Az eljárás megindult ellene. A Nyíregyházi Leáayegylet ttaestélft rendez A Nyíregyházi Leányegylet nemes célkitűzéséhez hiven á nyomorúságos téli időszak alatt 40 szegény gyermek ellátását vállalta és ezért a szokásos közkedvelt teaesték rendezését ismét megkezdte. A legközelebbi teaest e hó 9-én szombat este 9 órakor lesz a Kiosz Bocskai-utcai helyiségében, amely iránt a nivós műsorra való tekintettel máris nagy érdeklődés mutatkozik. A nagy hozzáértéssel ' "rendezett műkedvelő előadás pompás műsorát és a kitűnő szereplőket a holnapi számunkban fogjuk közölni.