Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-06 / 253. szám

J/VÍRYIDÉK. 1929. november 6. Románia, - válaszúton A trianoni szerződés révén megnagyobbodott Romániában, a régi Havasföldet és Moldovát, amely az osztrák-magyar monarchia rövidlátó külpolitikai sakk huzása folytan királyság lett, röriden »Regát«-nak "szokták nevezni- A Regát, királyságot jelent s míg egyrészt kérdés számba megy, — egy alig félévszázados múltra visszatekintő kis balkáni állam — királyságával dicsekedni; másrészt az érzik ki az elölhetett Regát szó használatától, nehogy az emberek elfelejtsék a Regátot s a királyságot. Románia, mióta királyság lett, nagy előszeretettel küldi ifjúságát Nyugatra, műveltséget szerezni s főként Páris az a hely, ahol a -román ifjak magukba szívják a műveltséget és a tudományt. A franciáskodó román ifjak azonban nemcsak a francia erkölcsöket és tudományt sajátítják el, hanem a francia köztársasági szellemet is, amely szelem már nem nagyon kedvez a Regátnak s a Regát fölött uralkodó Hohenzollern dinasztiának. Az ötven esztendős királyságában, addig is, amig a királyság nem volt Erdéllyel súlyosbítva, sokszor kellett fegyverrel elfojtani a forradalmakat s sokszor kellett román parasztok vérébe gázolni, nehogy a »Regát« helyett a »köztársaság« vegye hatalmába Romániát. Mióta Erdélyt Romániához csatolták, azóta a regátiak helyzete súlyosbodott, mert a regátiaknak nemcsak a köztársasági érzelmű románokkal kellett harcot vivnia, hanem az erdélyiekkel szemben is. Erdély és a Regát ölelkezése, •egyesülése sohasem volt őszinte. Az erdélyi román, a háború előtt a háború alatt és a háború után lenézte a regáti románt s ha a Bécsből irányított szisztematikus izgatás hatása alatt nem is szerette, az államalkotó magyar fajt az erdélyi román, mégis félő tisztelettel s népi alsóbbrendüségének tudatában bizonyos büszkeséggel vallotta magát »erdélyi«-nek és magyar állampolgárnak. Ezek a csirák nem satnyultak el, sőt .szárba csökkentek és kiterebélyesedtek, amikor a trianoni Nagy-Románia állampolgárai lettek az erdélyiek, s amikor kölcsönösen, — szomorú tapasztalatot kellett szerezniök atekintetben, hogy Erdély és a Regát olthatatlan gyűlölettel viseltetnek egymást iránt. Erdély románsága látta, hogy Erdély kincsei titkos csatornákon átszivárognak a Regátba s viszont saját romlása révén tapasztalta, hogy a Regát, alárendelt, másodrendű állampolgárnak tekinti az erdélyit, aki csak arra jó, hogy kizsákmányolják s erőtlenségében elnyomják. Ezt látta Maniu is s ezt érezték az erdélyi román politikusok is s ezért igyekeztek a kormányt erdélyi férfiakból összeállítani, akiknek feladatuk és kötelességük az volt, hogy erdélyi testvéreiket védelemben részesítsék. * Romániában, amikor a liberálisok, paraszpártiak, vagy nemzeti pártiak egymás kezéből ki-ki csavarták a hatalmat, tulajdonkép pen ezektől a gondolatoktól és céloktól vezéreltetve cselekedtek. A liberálisok, az igazi regátiak, akik gyűlölik az erdélyieket és félnék a köztársasági parasztpártiaktól. Az avarescanusok titkos vágya az, hogy Romániát köztársasággá tegyék s ezen törekvésükben szemben találják magukat a királyság ideje alatt vastagra hizott liberálisokkal és vagyonukból kiforgatott erdélyiekkel Az erdélyiek, Erdély történelmi elhivatása jogán ugy érzik, hogy Románia súlypontja nem Bukarestben van, hanem Brassóban, vagy Kolozsvárt, kétségtelen, hogy politikai elgondolásaikban nincs messze távol az a szándék, hogy át kell adniolc a liberálisoknak, vagy parasztpártiaknak a hatalmat, akkor az a hatalom, Erdély nélkül kerüljön vissza a Regát kezébe. Ezért süvit fel az erdélyi hegyek ormáról a jelszó s ezért riogatja a regátiakat az az erőteljes és öntudatos hang, amely abban a mondásban csendül ki: »Erdély, — az erdélyieké!!« A liberálisok és avarescanusok ellenzéki offenzívája most megindult az erdélyiek kormánya ellen. Az offenzíva munációs raktárát Mária királyné tölti meg készlettel "és hangulattal. A harc kimenetele afig kétséges. De hogyha a Maniu kormánynak engedni kell, akkor a Maniu kormány visszaadja a hatalmat ugyancsak a Regátnak, — de Erdély nélkül!... LON CHANET I A notredameí toronyőr főszereplőjének alakításában POR és HAMU 9 Egy bűvész tragédiája 7 felvonásban kedden, sxerdán és csütörtökön a Városi Mozgóban 1 Kisérőfilm : „A tigriskölyök". Kadett történet 7 fej. Előadások : 5, 7 és 9 órakor. Jegyek elővételben a Jakobovits-dohánytőzsdében. A ruhatár díjtalan gQ Mesebeli aranyalma, két pengős körte, kánaáni szőlő a vármegyeháza dísztermében (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy vasárnap reggel megnyílt a vármegyeház nagytermében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nyírségi gyümölcs és borvására. A vásárról Julow dr. mezőgazdasági kamarai titkár a következőket mondotta a Nyirvidék munkatársának: Juiow titkár a nyírségi vásárról Ez a vásár a nyírségi termelők blokkba tömörülésének keztetét jelenti. Nem érkezett be ugyan az a mintegy száz vaggon gyümölcs, amelyet hetvenöt nyírségi termelő bejelentett, de ez nem az érdeklődés hiányának a jele, hanem annak ,hogy a vásárnak pusztán a hirére már megindultak a vásárlások és a bejelentett készletek a vásár megnyílása előtt elkeltek. A vásár célja is a gyümölcs megfelelő áron való eladása. A termelők megszervezése, amint ez Németországban történik. A »Messe« Németországban lehetetlenné teszi azt, hogy a termelő a vevő kénye-kedvének legyen kiszolgáltatva. A vásárokon egységes blokk ban áll a termelő a vevővel szemben és igazságosabban alakulnak ki az árak, mint nálunk, ahol a termelő szétszórtan él és otthonában keresi fet a vevő, aki igy könnyen a maga egyoldalú érdeke szerint intézi ei & vásárlást. Reméljük, hogy a nyírségi vásárokat megkedvelik a termelők is, a vevők is és itt is olyan egészséges kereslet és kínálat alakul ki, mint Németországban. A vásáron való megjelenés természetesen a termelés fejlesztése tekintetében is nagyjelentőségű, mert a termelők mintegy versenyre kelnek a legnemesebb fajták kitermelése tekintetében. Szövetkezetbe tömörülnek a termelök. Hétfőn délelőtt tiz órakor a Mezőgazdasági Kamara közreműködésével fontos értekezlet volt a vármegyeházán, ahol megalapozták a nyírségi gyümölcstermelők szövetségének megalakulását. A Nyirvidék munkatársa megtekintette a gyümölcsvásárt és tapasztalatairól a következőkben szá mol be. A vármegyeháza lépcsőzetét, a dísztermet pompás virágok és délszaki növények díszítik a vásár napjain. A terembe lépve, feltűnik a középen elhelyezett pálmás virággrupp, amely középpontja a szebbnél szebb fajgyümölccseí meg terhelt, szines papirforgáccsal és girlanddal díszített asztaloknak. A terem négy fala mentén húzódnak ezek az asztalok de a két U alakú asztal helyezkedik ei a teremben is. Séta az almavásáron. Az elnöki emelvény előtti asztalon Szomjas Gusztáv földbirtokosnak, a kiváló gazdának másodosztályú Jónathán-jaiból van egy kosárravaló. Szomjas Gusztáv gazdag gyümölcskertészetének java más asztalnál vonja magára a vásárt látogatók figyelmét. Szent-Iványi Józsefné két kosár vegyes fajokat tartalmazó gyü mölcsében gyönyörködünk ezután. Az óriás, fejlett, <J:(iszta afmapcldányok fenyőágacskák közül 'mosolyognák a sétálóra. Drucker Testvérek Nyíregyháza. A vásár egyik ékessége a Drucker Testvérek gyümölcskiállitása. Narancs Renet alma, azután a cso dálatos Szegfű Körte, amelynek kilója két pengőért kelt eí'a vásáron. Nagyon szép a Batul is, amelyet 90 fillérért vesznek meg. Egy nagy sötét veres bogyoju fürtökkell terhelt s^őlővesszőre ugy tekintenek a járókelők, mint a bibliai kánaáni fürtökre. A szőlőritkaság nagytermésü Perzsiai Vörös néven ismert szőlőkülönlegesség. Jónathán Bellefleure, Ananás* Renet, gyönyörű, aranysárga, mind össze egy mázsa van még belőle, végül ideálisan szép Arany Parmenből szintén száz kilót vehetünk. Csaba István, Szomjas Gusztáv a vásár kiállítói között. Most az ablaksor alatti teritett asztalhoz ér a sétáló. Itt a kiállítás egyik fénypontja: Csaba István szamossályi földbirtokos nagy pomológiai szaktudásra és lelkesedésre valló gyönyörű almapéldányai kötik le a figyelmünket. Nemes Sóvári, Batul, amelyhez fogható nincs a vásáron. Arany Parmen, ragyogó Jónathán kandikál elő a ládákból. Csaba maga is itt van a vásáron és tőle tudjuk meg, liogy nagy gyümölcskészletei vannak a pompás almafajokból. A Sárga Richárd, a Nemes Szerecsika, amiből tiz mázsa áh rendelkezésre, a Londoni Pepin, a Sikulai, a Batul, a Jónathán, mely hez Csaba kiállításának megtekintése után élveznek a csodálkozó látogatók, mind Szomjas Gusztáv nagyszerű gyümölcstermelésének dus eredményei. Szomjas volt államtitkárnak hatvan mázsa gyümölcse van az első klasszisból és tiz mázsája a másodosztályú almafélékből. A mintapéldányok ízlésesen elrendezett és díszített kosarakban hirdetik Szomjas Gusztáv Lajos-tanyájának elsőbbségét a gyümölcskultúra terén. A » Berta Telep* ékességei a kiállításon. Ez a gyümölcs sor itt, egymás mellett mind a legjava gazdaságok produktuma.. Amikor azt hisszük, hogy szebb gyümölcs nem is teremhet, már látjuk a következő termelőnek, Liptay Jenőnek csínnal ,gondosan elrendezett tárlatát és nem tudjuk, kinek ítéljük oda a pálmát, amikor a nyírségi Berta telep büszke gyümölcspéldányai előtt állunk. A gyümölcskosarak előtt méltósággal ható nagy körte formál egy sort pompás asztalszegély gyanánt. Hatalmas példányú Bellfleure, Nemes Szerecsika, fényes, dus testű Sikulai és Batul, majd Arany Parmen csiklandozza ínyünket már igy látásra is, Liptay Jenő asztalánál. A nagyterem ajtó melletti fala mentén Fried Aurél nyirmadai birtokáról való szép Jónathánokat látunk, melyekből 45—50 mázsa vehető. Gyengéd női kezek munkája Gyöngéd női kezek rendezték és tárták a vásár közönsége elé háromrekeszü ládában Napkor izes szép gyümölcseit, a Jónathánt, az Arany Parment, a különleges Jeges Parment Gyulaházy Miklósné kertészetéből. A tiszta fajgyümölcsből 35 mázsa állt a vásárlók rendelkezésre. tisztességesebben: Rózsa Alma« A tájféleségre láttunk érdekes és szép példányokat Barta Sándor olcsvai gazdaságának produktumaiban. Az apró piros almák alatt a következő magyarázat fogja meg a pomológus érdeklődését: »Ezen fajtát, melynek a mi vidékünk kétféle nevet is adott, közönségesen Cigánypiros, tisztességesebben Rózsa Almának hívják.« Van itt Szamos, illetve Tiszahát vagy Kenézi Alma nevezetű érdekes aimaféleség. Káposztás Károly igen szép Jonatliánt állított ki, Lukics Gábor piros, fehér, zölddel ékesített kosárban Jónathánt, Bellefleurt, — Höltz János Sikulai, Tuli Piros, Pogácsa és Jónathán almákat tárt a vásárló közönség elé. A gondos kereskedő: Hauftel Lajos. Kereskedelmi, kiviteli szempontokból a legnagyobb gondosságot mutat Hauftel Lajos, akt'Jónathán Téli Angol, Arany Parmen aimát szállításra kász, tetszetős és prak4